Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezet 765. nap
Jeremiás a papok és a nép jelenlétében komolyan kérte őket,
engedelmeskedjenek Babilon királyának az Úr által meghatározott időig. Júda
népe előtt hivatkozott Hóseás, Habakuk, Sofoniás és mások próféciáira, akiknek
dorgáló és intő tanításai megegyeztek az övével. Utalt olyan eseményekre,
amelyek meg nem bánt bűnök büntetéseként történtek a meghirdetett próféciák
szerint. A menny ítéletei a múltban pontosan Isten szándéka szerint sújtottak
le a megátalkodottakra, ahogy azt szolgái által kinyilatkoztatta.
"Ha pedig egy próféta békességről prófétál, a prófétai
ige beteljesedésekor tudódik ki, hogy valóban az Úr küldte-e azt a
prófétát" - mondta befejezésül Jeremiás (Jer 28:9). Ha Izráel kockázatot
akar vállalni, a fejlemények majd végérvényesen eldöntik, hogy ki volt az igaz
próféta.
Jeremiás meghódolást tanácsoló szavai arra késztették
Hanániást, hogy vakmerően kétségbe vonja a próféta kinyilatkoztatásának
megbízhatóságát. Levéve Jeremiás nyakáról a jelképként használt igát,
összetörte, és így szólt: "Ezt mondja az Úr: Így töröm le Nabukodonozor
babilóniai király igáját két esztendő múlva minden nép nyakáról! Jeremiás
próféta ekkor elment útjára" (Jer 28:11).
Úgy tűnt, nem tehet többet, mint visszavonul és elhagyja a
vita színhelyét. De Jeremiás másik üzenetet is kapott. "Menj, és ezt mondd
Hananjának - hangzott a parancs -: Így szól az Úr: Fajármot törtél össze, de
vasjármot csináltál helyette! Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene:
Vasigát teszek mindezeknek a népeknek a nyakára, hogy Nabukodonozort, Babilónia
királyát szolgálják...
Majd ezt mondta Jeremiás próféta Hananjának: Hallgass ide,
Hananjá! Nem küldött téged az Úr, te még is biztattad ezt a népet hazug módon!
Azért ezt mondja az Úr: Eltöröllek téged a föld színéről, még ebben az
esztendőben meghalsz, mert beszéded lázítás volt az Úrral szemben. Meg is halt
Hananjá próféta még annak az esztendőnek a hetedik hónapjában" (Jer
28:13-17).
A hamis próféta megerősítette a népnek Jeremiással és
üzenetével szembeni kételyét. Gonoszul az Úr szolgájának mondta magát, és ezért
meg kellett halnia. Jeremiás az ötödik hónapban jövendölte meg Hanániás
halálát, és a hetedik hónapban szava teljesedése bebizonyította, hogy igazat
mondott.
Mai Bibliai szakasz: Jeremiás
22
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Jósiás király
uralkodása üdítő lélegzetvétel a zsidó nemzet történelmében. Az Urat kereste
teljes szívéből. A Szentírás feljegyzi, hogy a királyság több százéves
történelme alatt nem volt olyan húsvét, mint amilyet Jósiás tartott. Minden
tőle telhetőt megtett, hogy közelebb kerüljön Istenhez. Sajnos viszont nem volt
olyan sikeres abban, hogy ezt az elkötelezettséget továbbadja a fiainak és
embereinek.
Jeremiás, aki Jósias
uralkodása alatt prófétaként szolgált, most Jósiás fiaihoz beszél. Azért, hogy
ne legyen semmi kétség, Isten elküldi a prófétáját a királyi palotába, hogy a
királlyal beszéljen. Jeremiás konkrét volt. Micsoda jelenet lehetett látni ott
Jeremiást prófétaruhában a király előtt, amint Isten üzenetét célba juttatja!
„Tegyetek ítéletet és igazságot, és mentsétek meg a
nyomorultat a nyomorgató kezéből! A jövevényt, árvát és özvegyet pedig ne
nyomorgassátok és rajta ne erőszakoskodjatok, és ártatlan vért e helyen ki ne
ontsatok”
(3. vers).
A szavak természete jól
mutatja azt a romlottságot, mely a palotát és a népet átjárta. Viszont ha ez
megváltozik, a királyság megmarad. Ha elveti e szavakat, olyan csapások érik őt
és a népét, melyet el sem tud képzelni; olyanok, melyek az utókor számára
hihetetlenek lesznek.
Ezután az üzenet a
személyesebb hangvételű lesz. Jeremiás Jósiás három fiához intézi szavait, akik
mind királyként szolgáltak az elmúlt években. Ismeri mindegyik fiút
gyermekkorából. Látta fejlődésüket, és ismeri a legrosszabb tulajdonságaikat.
Isten nagyon elégedetlen a viselkedésükkel.
Isten utálja a
kizsákmányolást, különösen, ha az erős teszi ezt a gyengével. Szembeállítja az
ifjú fiút, Sallumot az apjával, és összehasonlítja a tetteiket. Jósiás megvédte
a szegények és rászorulók ügyeit, azonban Sallum kihasználja őket. Jósias
igazságban uralkodott, Sallum viszont elzüllött, és elnyomta az igazságot.
Joákim sem jobb nála.
Isten a jólét idején is megosztja szavát a királlyal és az emberekkel, de ők
nem fogják hallani, és nem követik hangját. A fiatal királyt a saját népe és a
hercegek is megvetik, és amikor meghal, kivonszolják a városból, és úgy temetik
el, mint egy szamarat, szégyenben és megalázottan az életében elkövetett
bűnökért.
De lehet ez még
rosszabb. Isten Jeremiáson keresztül üzeni Kóniásnak, hogyha ő volna a
pecsétgyűrű az Ő jobb kezén, akkor lerántaná, és elhajítaná magától. Azoknak a
kezébe fogja adni, akiktől fél, akik az életére törnek! Őt és az anyját kiűzik
e földről, és meghalnak! Miért az édesanyjuk is? Ez lenne a jelzés, hogy ez a korrupt
befolyás honnan gyűrűzött be?
Végül pedig a kiáltás,
mely minden időkön keresztül visszhangozni fog. „Föld, föld, föld! halld meg az Úrnak szavát!” Napjainkban olyan
világban élünk, ahol nem Isten Szent szava szerint élnek az emberek, ezért most
azokért imádkozom, akik nem értik, hogy Isten mit szeretne nekik elmondani.
„Urunk, imádkozom, hogy
figyelmes és éber legyek, és segíts meg, hogy a Te Szavaidat mindig a szívemben
tarthassam. Ámen.”
Dan Houghton
107. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 36. fejezetéhez (augusztus
13-19.).
Ebben a fejezetben egy
nagyon sajnálatos történet bontakozik ki, jelentős leckékkel. Júda majdnem a
történelme végét járja, hiszen nem követte lelkiismeretesen Istent. A
babiloniak már megérkeztek, és sok foglyot ejtettek. De meghagyták a királyt a
trónon – ő volt Sedékiás. Kezdetben Sedékiás úgy dönt, hogy eleget tesz a
babiloni parancsoknak, így kímélve meg magát és népét a durvább büntetéstől. Ez
az első lecke; hogy a kemény büntetést néha meg lehet előzni, ha együttműködünk,
még ha ez az együttműködés nem is a legjobb választás. Itt az együttműködés
gondolata nem jelent erkölcsi megalkuvást, csak helyzeti megalkuvást. Mivel
korábban a rosszat cselekedték, Júda most már a babiloniak irányítása alá
tartozott. Ha most már együttműködésre készek, a dolgok jobbra fordulnak
számukra.
Ez a mi esetünkben is
sokszor igaznak bizonyul. Az együttműködéssel helyreáll a bizalom, és több
mozgásteret kapunk a választásainkhoz az életben, és mindez azzal a reménnyel
jár, hogy a saját önkormányzatiságunk is helyre fog állni. Sedékiás azonban
hamis próféták befolyása alá került, akik azokat a dolgokat állították, amiket
mindenki hallani akart. És bár Jeremiás és később Ezékiel figyelmeztetett a
hamis üzenetekre, egy lázadó mozgalom indult el a babiloniak elleni felkelésre.
Itt az újabb tanulság, hogy néha nehéz megkülönböztetni az igaz üzenetet a
hamistól. Ebben az esetben a hamis üzenet kifejezetten vonzó volt, de egyúttal
halálos is. Azoknak, akik hisznek Istenben és követni akarják őt, összhangba
kell hozniuk a hallásukat és értelmüket a Szentírással és a Szentlélekkel.
Dave Thomas
dékán, Teológiai Kar
Walla Walla University,
USA
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése