Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány - PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 34. fejezet 753. nap
A bűnbánat és készséges engedelmesség elmulasztása ma is
éppen olyan súlyos következményekkel jár, mint amilyeneket az ősi Izráelnek
kellett elszenvednie. Van egy határ, amelyen túl Jahve büntetése nem késik.
Jeremiás korában a Jeruzsálemet sújtó pusztítás komolyan figyelmezteti a mai
Izráelt arra, hogy a kiválasztott eszközök által küldött tanácsokat és
feddéseket nem lehet büntetlenül figyelmen kívül hagyni!
A papokhoz és a néphez intézett jeremiási kinyilatkoztatás
sok emberben ellenséges indulatot keltett. Hangoskodva kárhoztatták:
"Miért prófétáltál az Úr nevében, hogy úgy jár ez a templom, mint Siló, ez
a város pedig rommá és lakhatatlanná lesz? És összesereglett az egész nép
Jeremiás körül az Úr házánál" (Jer 26:9). A papok, a hamis próféták és a
nép haraggal fordultak az ellen, aki nem volt hajlandó nekik hízelgő dolgokat
mondani, vagy csalárdságot prófétálni. Így vetették meg Isten üzenetét,
szolgáját pedig halállal fenyegették.
Jeremiás beszédének híre eljutott Júda fejedelmeihez, akik
erre a király palotájából a templomba siettek, hogy maguk győződjenek meg, mi
az igazság. "A papok és a próféták ezt mondták a vezetőknek és az egész
népnek: Halálra kell ítélni ezt az embert, mert ez ellen a város ellen
prófétált, ahogyan magatok is hallottátok" (Jer 26:11). Jeremiás azonban
bátran állt a fejedelmek és a nép előtt. Kijelentette: "Az Úr küldött
engem, hogy a templom és a város ellen elmondjam mindazokat a prófétai igéket,
amelyeket hallottatok. Most azért jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket, és
hallgassatok Isteneteknek, az Úrnak a szavára! Akkor majd megbánja az Úr, hogy
veszedelemmel fenyegetett benneteket. Ami pedig engem illet: a kezetekben
vagyok. Bánjatok velem, ahogyan jónak és helyesnek látjátok! De tudjátok meg,
hogy ha megöltök, ártatlan vér terhel benneteket, ezt a várost és lakóit, mert
valóban az Úr küldött hozzátok, hogy hirdessem nektek mindezt" (Jer
26:12-15).
Ha a prófétát megfélemlítették volna a tekintélyesek
fenyegetései, üzenete hatástalan marad, életét pedig elveszti. De az a
bátorság, amellyel elmondta ünnepélyes figyelmeztetését, tiszteletet keltett a
népben, Izráel fejedelmeit pedig maga mellé állította. Vitatkoztak a papokkal
és a hamis prófétákkal. Azt bizonygatták nekik, hogy milyen esztelen dolog
volna szélsőséges javaslatuk szerint eljárni. A fejedelmek szavai jobb
belátásra bírták a népet. Isten így állított védőket szolgája mellé.
Mai Bibliai szakasz: Jeremiás
10
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Gondjaim vannak a
tájékozódással. Mindig, amikor Moszkvában egy újabb lakásba költöztem, beletelt
egy kis időbe, mire hozzászoktam az új útvonalhoz hazafelé. Sokszor még
hosszabb időt vett igénybe, hogy gyalogosan ne forduljak valamelyik sarkon
rossz irányba, amikor vásárolni mentem az új, még alig ismert környéken. Néhány
nappal ezelőtt történt, hogy egy gyalogút után nem ismertem meg a háztömböt,
amelyben a bérleményem van, a többi, nagyon hasonló és méretes háztömb között,
pedig már egy jó ideje ugyanott lakom.
El lehet képzelni, hogy
milyen nehéz eligazodni egy olyan hatalmas városban, mint Moszkva. Bárki azt
hihetné, hogy alaposan átgondolom, hogy merre megyek, amikor elindulok. Az a
baj, hogy nagyon is szeretek önálló döntéseket hozni, hogy ne függjek másoktól,
amikor vezetek, utazom, és akkor sem, amikor életem országútján érkezem útelágazáshoz.
Az izraelitákat is
hasonló problémákba sodorta szabad lelkük. Ez a tény erre a megállapításra
vezette Jeremiást: „Tudom Uram, hogy az embernek nincs hatalmában az ő útja,
és egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését!” (Jer 10:23).
Nem tőlünk függ, hogy
merre haladnak a lépteink, mert bűnös mivoltunkból fakadó tájékozódási zavarunk
terel bennünket a rossz irányba. A Példabeszédek ihletett írója mondja: „Van
olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.”
Mintegy hangsúlyozandó ennek a megállapításnak az igazságát, ez a mondat
kétszer is előfordul a Példabeszédek könyvében (14:12, 16:25)
Hogyan találhatjuk meg
hát a helyes utat? Moszkvában – elektronikus navigátorom mentett meg. Az
életemben – Jézus a Megmentő. „Én vagyok az út, az igazság és az élet;
senki sem mehet az Atyához, csakis én általam." mondta Jézus
(Jn 14:6).
Ima: Drága Istenem, nagyon sokszor akartam magam
irányítani a lépteimet. Nagy hiba volt. A kezedben teszem ma, és minden nap, az
életemet. Vezess, és én követlek a hazafelé vezető úton! Ámen.
Andrew McChesney
105. heti olvasmány a PRÓFÉTÁK ÉS KIRÁLYOK 34. fejezetéhez (július 30-augusztus
5.).
A nagybátyámnak volt
egy halom rozsdás autója az udvarban. Az évek során folyton azt tervezte, hogy
mindegyiket szeretettel fogja javítgatni, és visszanyerik korábbi szépségüket.
Mindegyik autó versenyeken fog futni, hosszú utakat tesz meg, és az idősebb
generációt emlékezteti a fiatalságára.
A sok autó mind roncs
maradt, de, jaj, milyen fény csillogott a nagybátyám szemében, miközben
álmodozott és tervezett!
Miközben Jeremiás, a
félénk fiatalember látta az Izraelt ért pusztulást és éveken keresztül Isten
üzenetét ismételgette, volt valami, ami mindig vitte előre. A szikrát Jeremiás
szemében az a homályos kép táplálta, amit a próbákkal és fájdalommal teli élete
során kapott újra meg újra a dicsőségről, amelyet Isten ígért minden bűn
végleges eltörlésekor. A menny csodái, Isten terve életre keltek, és reményt
adtak Jeremiásnak, hogy a fájdalom valójában csak ideiglenes. Volt valami,
amire megérte várni és küzdeni ebben a világban. Napjainak „párját ritkító
hitehagyása” alatt Jeremiás tovább követte az elfogadatott feladatát, egész idő
alatt abba az örömbe kapaszkodva, amit az eljövendő Királyság ígért neki.
Meglehetősen gyakran
tűnik úgy, hogy a királyság képei messze vannak tőlünk, és Isten ígéreteit
maguk alá temetik a rozsdás halmok odakint. Azonban az az igazság, hogy Isten
jelen van ma is, és dolgozik a körülöttünk lévő világban. Ő hív és helyet
készít számunkra. És ettől a szemünknek csillognia kell!
Jenniffer Ogden
segédlelkész
Walla Walla University
Church, USA
Fordította: Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése