Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 9. fejezet 1582. nap
"Ne gondoljátok - mondta -, hogy Istent jobban meg
lehet találni e templomban, mint a teremtés bármely más részében. Bármelyik
legyen is az az ország, amelyben élsz, Isten körülvesz, és hall téged...
Hiábavaló cselekedetek, hosszú zarándoklatok, adományok, faragott képek, a
Szűzhöz vagy a szentekhez intézett könyörgések biztosíthatják-e számunkra Isten
kegyelmét?... Mit használ az imákba foglalt szavak sokasága? Mit segít a fényes
kámzsa, a simára borotvált fej, a hosszan leomló talár vagy az arannyal hímzett
papucs?... Isten a szíveket vizsgálja; a mi szívünk pedig távol van tőle.
" "Krisztus, aki egyszer feláldozta magát a kereszten - mondta -, Ő
az áldozat és a mártír, aki mindörökre engesztelést szerzett a hivők bűneiért.
"
A hallgatók közül sokan nem szívesen fogadták ezeket a
tanításokat. Keserű csalódást éreztek, amikor hallották, hogy hiába tették meg
a fárasztó utat. Nem tudták felfogni, hogy Krisztus ingyen kínálja nekik a
bocsánatot. Meg voltak elégedve a régi úttal, amelyet Róma mutatott a menny
felé. Visszariadtak a jobb út keresésétől. Könnyebb volt üdvösségüket a papokra
és a pápára bízni, mint szívük tisztaságára törekedni.
Mások viszont örömmel fogadták azt a hírt, hogy Krisztus
által van az üdvösség. Róma szertartásai útján nem költözött lelkükbe béke.
Hittel elfogadták, hogy a Megváltó vére engesztelést szerez számukra, és
hazatérve megismertették másokkal is azt a drága világosságot, amit ők kaptak.
Így terjedt az igazság faluról falura, városról városra, és a Mária-szentélyhez
zarándoklók száma nagyon megcsappant. Csökkentek az adományok is, és ennek
következtében Zwingli fizetése is, amit az adományokból kapott. De ő ennek csak
örült, mert látta, hogy a fanatizmus és a babona hatalma kezd megtörni.
Az egyházi hatóságok jól látták, mit művel Zwingli, de
egyelőre nem akartak közbelépni. Még mindig remélve, hogy meg tudják szerezni
ügyüknek, megpróbálták hízelgéssel megnyerni. De eközben az igazság egyre több
ember szívéhez talált utat.
Zwinglit einsiedelni munkálkodása nagyobb feladatra
készítette fel, amelyet nemsokára meg is kezdett. Hároméves einsiedelni
szolgálata után a zürichi székesegyház hívta meg prédikátorának. Zürich volt
ekkor a svájci államszövetség legfontosabb városa, és ami ott történt, sok
emberre kihatott. Az egyházi személyek azonban, akik Zürichbe hívták, meg
akartak akadályozni mindenféle újítást, és ennek megfelelően oktatták ki
Zwinglit feladatairól.
"Minden erőddel igyekezz a parókia bevételeit
begyűjteni mondták -, s ne téveszd szem elől a legapróbbat sem! Intsd a
hűségeseket mind a szószékről, mind a gyóntatószékből, hogy a tizedet és az
adót fizessék be, és adományaikkal fejezzék ki az egyház iránti
ragaszkodásukat! Légy szorgos a betegektől, a misékből és általában minden
egyházi szertartásból származó bevétel gyarapításában! " A szentségek
szolgálata, a prédikálás és a nyáj gondozása - tették hozzá eligazítói -
szintén a lelkész feladata, de ezekhez alkalmazhatsz helyettest is, különösen a
prédikáláshoz. A szentségekkel csak arra érdemes személyeknek szolgálhatsz, és
csak akkor, ha kérnek rá, de tilos ezt személyválogatás nélkül tenned. "
Mai Bibliai szakasz: 2
Krónikák 29
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ezékiás
ébredésre és megújulásra szólít. Ellentétben az édesapjával, Akházzal, Ezékiás
trónra lépése magával hozta az egész nemzet lelki megújulását. Ebben a
fejezetben a „megszentel” szó nyolcszor szerepel, a „megtisztít" pedig
háromszor. A megújuláshoz és reformációhoz vezető első lépés az, hogy
elkötelezzük magunkat szívünk alapos felkészítésére.
Ezékiás először a vezetőkhöz, papokhoz és lévitákhoz intézte felhívását (4-5, 20. vers). Miután a szentélyt megtisztították, helyreállították, és önmagukat is odaszentelték a szolgálatra, egy felemelő istentisztelet következett a nép vezetőinek körében (28, 33-34. vers). Amikor a vezetők megújultak és megtörtént a szolgálat helyreállítása az Úr házában, (35. vers), a nép is az ő nyomdokaikba lépett, ahogy azt a következő fejezet lejegyzi számunkra.
Valmy Karemera
223. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
9. fejezetéhez
(november 10-16.).
Zwingli, Luther és Tyndale, akik Svájc,
Németország és Anglia legfőbb reformátorai voltak (ebben a sorrendben) 1483
decembere és 1484 januárja között születtek néhány hét eltéréssel. A szüleik
egyáltalán nem ismerték egymást. Így aztán, ha az 1515-ös év Európájában lettél
volna fiatal felnőtt, két évvel azelőtt, hogy a wittenbergi kapura kiszögezték
a 95 tételt, siránkozhattál volna magadban arról, hogy semmit sem tesznek az
emberek, és nem történik előrehaladás. A nagy, gonosz fickók még mindig
mindenen uralkodtak és tönkretették, amihez csak kedvük szottyant tönkretenni.
És elesett a hűség az utcán. És az egyenesség nem juthatott be. Te pedig agyon
aggódhattad magadat ezeken a dolgokon.
Amit azonban nem tudhattál, hogy ez a három erős
férfi épp befejezte különleges kiképzése első szakaszát, hogy a föld nevű
bolygón vezetőkké váljanak.
És ahogyan már mondtam, Zwingli az egyik volt
közülük. Olyan sok kulcsfontosságú dolgot tanulhatunk meg tőle! Íme, ezek közül
egy, amivel elboldogulhatsz: ha lelkeket akarsz menteni, be kell csuknod a
szemedet sok mindenre. Az emberek ki nem állják, ha kijavítjuk őket minden
egyes alkalommal, amikor hibát követnek el. Hogy segítsünk az embereken, szemet
kell hunynunk néhány gyarlóságuk fölött. Képzeljük el, mi lett volna, ha Jézus
kijavított volna minden rosszat, amivel találkozott! Mást se csinált volna.
Zwingli tehát így adott példát az embereknek
Isten kegyelméből. Ők pedig összesereglettek, hogy még többet tanulhassanak
erről.
Eugene Prewitt
a Kelet-Ázsiai Oktatási Intézet igazgatója,
Malajzia
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlésÁmen 🛐✝️🙏
VálaszTörlés