2022. november 18., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 18 - PÉNTEK - 1 Királyok 18

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1 Királyok 18 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kir%C3%A1lyok%2018&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kir%C3%A1lyok%2018&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Isten kegyelmi időt ad népének. Isten nem ítél azonnal. Három évet adott, hogy elgondolkodjanak tetteiken, mérlegeljék életület és döntsék el, hogy ki az Isten. Kit érdemes szolgálni és ki az, aki törődik velük.

2.    Istent kell és és érdemes keresni. Akháb Illést kereste, hogy számonkérje az eső elmaradása miatt, pedig Illés csak egy eszköz volt Isten kezében. Akháb sokkal jobban járt volna, ha Istent keresi. Ezt az időt felhasználhatta volna arra, hogy megkeresse, megtalálja Istent és hogy életét összehangban hozza Isten akaratával. Akhábhoz hasonlóan mi is felelősöket keresünk kudarcaink és bajaink magyarázatára, ahelyett, hogy Istent keresnénk.    

3.    Isten engedi magát megtalálni. A Kármel hegyi események súlyosak voltak, de a végeredmény az volt, hogy a nép megtudta, hogy ki az Isten. Egyöntetűen kiáltották: „Az Úr az Isten! Az Úr az Isten!” A végidőben ugyanez történik. Isten népét megvádolják és üldözik, de a világ meg fogja tudni, hogy az Úr az Isten.

4.    Isten felszabadítja a világot az átok alól. Miután a nép elismerte, hogy az Úr az Isten, megszűnt a szárazság és eső áztatta meg a földet. Az utolsó időben, amikor a világ elismeri, hogy az Úr az Isten, Isten felszabadítja a világot az átok alól, ami a bűn miatt nehezedett ránk. Már semmi sem lesz, ami Isten népének életét megkeserítse. Nem lesz bűn és nem lesz átok a világunkon.           

5.    Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben:

a.    akinek mindig vannak olyan emberei, akik nem félnek a következményektől és segítségére vannak másoknak

b.    aki meg tudja gyújtani a vizes fát is

c.    akit ellenségei nem tudnak legyőzni

d.    aki elképzelhetetlen erőt ad a prófétának. Kármelből Jezréleig a lovak előtt tudott futni

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 5. fejezet

5. fejezet – A MARADÉK LELKI ÉLETE (6. rész)

Isten áldásai

Visszatekintve eddigi történelmünkre, és figyelembe véve minden lépést, amivel előbbre jutottunk egészen jelen állapotunkig, csak annyit mondhatok: dicsőség Istennek! Amikor látom, mit tett az Úr, szívem csodálattal és bizalommal telik meg a minket vezető Krisztus iránt. Semmit sem kell félnünk a jövőtől, kivéve, ha elfeledkezünk az útról, amelyen eddig irányított bennünket az Úr, és az eddig eltelt évezredek során nekünk adott tanításairól (LS, 1902, 196. o.).

A komoly elmélkedés ideje

Most van itt az idő, amikor a komoly elmélkedés segítséget jelent az istenfélőknek, és a személyes meggyőződés létfontosságú lesz. Meg kell kérdezni magunktól: „Mi vagyok én? Mi a feladatom és küldetésem ebben az időben? Melyik oldalon dolgozom, Krisztus vagy az ellenség oldalán?” Minden lélek alázza meg magát Isten előtt, mert bizonyos, hogy a nagy engesztelési nap idejét éljük! Sokak ügye éppen most kerül Isten elé visszamenőleges vizsgálatra, és csupán egy kevés ideig kell nyugodniuk sírjaikban. Hitvallásod nem lesz biztosíték azon a napon, de a szereteted és hited minősége azonban igen. Sikerült-e megtisztítani minden szennytől a lelked templomát? Bűneimet bevallottam és megbántam Isten előtt, hogy ki lehessen azokat törölni? Nem ítélem meg magam túlságosan felszínesen? Vajon kész vagyok minden áldozatra Krisztus ismeretének gazdagsá¬gáért? Érzem-e minden pillanatban, hogy nem a magamé vagyok, hanem Jézus Krisztus tulajdona, hogy szolgálatom Istent illeti, akié vagyok? (Ms, 1886, 87. o.).

Kérdezzük meg magunkat! „Miért élünk és dolgozunk? Mi lesz az eredménye életünknek?” (ST, 1892. november 21.).             

2 megjegyzés: