2022. november 9., szerda

Higgyetek az Ő prófétáinak - november 9 - SZERDA - 1 Királyok 9

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1 Királyok 9 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kir%C3%A1lyok%209&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kir%C3%A1lyok%209&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.    Isten két lehetőséget tár fel népe előtt, két végkifejlettel:

a.    Ha a nép és a király engedelmesek lesznek, Isten népe között lakik, megszenteli a házat (templomot), és Dávid leszármazottai lesznek a királyok Izrael trónján. Ebben az esetben Isten azt ígéri, hogy ott lesznek a szemei és a szíve mindenkor. Isten a szemével felügyel, vigyáz, óv és tanácsol, a szívével szeret, közösséget alkot és meghitt kapcsolatban marad népével.

b.    Ha a nép és a király engedetlenek és hűtlenek lesznek, Isten elveszni hagyja a templomot és az országot. Izrael még virágzó napjait éli, amikor Isten figyelmeztet. Isten nem várja meg, hogy a baj bekövetkezzen, akkor szól, amikor még van lehetőség a jót választani.   

2.    Az Úrnak engedelmes Salamon. Itt még azt látjuk, hogy Salamon engedelmes az Úrnak és ennek áldásait élvezi a nép. Azonban, ha figyelmesebben olvassuk a történetet, már megjelennek a hajszálrepedések. Salamon idejében nem volt háború. Uralma kezdetén volt Izraelnek a legnagyobb a kiterjedése. Bár nem volt háború Salamon idejében, mégis veszít az ország nagyságából. 20 várossal kisebb lesz Izrael, mert Salamon aranyért odaadja azokat Hírámnak, Tírusz királyának.    

3.    Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben,

a.    aki megáldja a hozzá hűségeseket

b.    aki előre figyelmeztet a veszélyekre

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 4. fejezet

4. fejezet – ISTEN EGYHÁZA A VÉG IDEJÉN (4. rész)

Nincs szükség újabb felekezetre

A bizonyságtételekből kigyűjthetsz részleteket, melyek a próbaidő lezárulásáról, az Isten gyermekei közötti rostálásról beszélnek, és beszélhetsz e közösségből kiváló tiszta és szent népről. Nos, mindennek az ellenség örül… Ha sokan elfogadnák az általad képviselt nézeteket, melyek szerint beszélsz és cselekszel, az adventisták között látott egyik legnagyobb fanatikus nyugtalanságot láthatnánk. Ez az, amit Sátán szeretne (1SM, 1890, 179. o.).

Az Úr nem adott neked olyan üzenetet, hogy a hetednapi adventistákat Babilonnak nevezd, és Isten népét felszólítsad, jöjjön ki belőle. Mindazon érvek, amelyeket fel tudnál hozni, nem tudnak befolyásolni ebben a tárgyban, mert az Úr határozott világosságot adott nekem, amely szembenáll az ilyen típusú üzenettel…

Tudom, az örökkévaló Isten szereti egyházát. Nem szabad azt széttörni vagy feldarabolni önálló részekre. Ebben a legkevesebb összefüggés vagy következetesség sincs; a leghalványabb bizonyíték sem létezik arra nézve, hogy ilyesmi lesz valaha is (2SM, 1893, 63, 68–69. o.).

Biztosíthatlak róla benneteket, testvéreim, az Úr szervezett testületen keresztül akar dolgozni. Ha bárki is el akarna választani Isten parancsolatait megtartó népének szervezett testületétől, ha elkezdi méricskélni az egyházat az ő emberi mérlegén, és ítéletet hirdet ellene, akkor tudhatod, hogy nem Isten vezeti őt. Rossz irányban halad az illető (3SM, 1893, 17–18. o.).

Isten mindent elrendez

Nem kell kételkednünk, sem félnünk, hogy a munka eredménytelen lesz. Isten áll a munka élén, és Ő mindent elrendez. Ha bizonyos dolgokat helyre kell igazítani a mű vezetésében, Isten gondoskodni fog arról, és minden rosszat helyreigazít. Legyen hitünk abban, hogy Isten biztos révbe fogja vinni a nemes hajót, mely az Ő népét hordozza! (2SM, 1892, 390. o.). {LDE 52.1}  

Nincs Istennek élő egyháza? De van, csakhogy ez küszködő és nem győzedelmes egyház. Sajnáljuk, hogy a tagok gyengék és sok bennük a hiányosság, hogy konkoly keveredett a búza közé… A gonosz az egyházban van és az egyházban lesz a világ végéig; mégis feltétlenül szükséges, hogy ez a közösség az utolsó napokban a bűntől szennyezett és demoralizált világnak a világossága legyen. Bár az egyház elveszítette erejét, hibákkal küszködik és dorgálásra, figyelmeztetésre s tanácsra szorul, mégis a földön egyedül őrá fordítja Krisztus a legnagyobb figyelmet (TM, 1893, 45–49. o.).

Sátán védőbástyái sohasem győzedelmeskednek. A harmadik angyal üzenetét győzelem követi. Amiképpen Jerikó falait lerombolta az Úr seregének kapitánya, úgy fog az Isten törvényéhez hű nép diadalt aratni, míg minden szembeszegülő vereséget szenved (TM, 1898, 410. o.).

A felelősség megosztása

Amit most akarunk, az az újraszervezés. Az alapoknál kezdjük el, és más alapelvre kívánunk építeni…

Itt vannak ezek az emberek, akik különböző intézményeink, oktatási érdekeltségek és egyházterületek élén állnak, s különböző államokból jöttek. Nekik mindnyájuknak képviselőkként kell állniuk, és legyen beleszólásuk a készülő és majdan végrehajtandó tervekbe. Egy, kettő vagy három embernél is több tekintse át az egész hatalmas munkamezőt. A munka nagy, és egyetlen emberi agy sincs, amely meg tudná tervezni Isten népe feladatait.

Most azt szeretném mondani, Isten nem helyezett semmilyen királyi hatalmat sorainkba a mű ezen vagy azon ágának ellenőrzésére. Minden vonalon nagy mértékben hátráltatták a munkát az ellenőrzésre irányuló erőfeszítések… Megújulásnak, újjászervezésnek kell létrejönnie, adjunk hatalmat és erőt a bizottságoknak – erre van szükség! (GCB, 1901. április 3., 25–26. o.). [Ellen G. White generál konferenciai nyitóbeszéde Battle Creekben, 1901. április 2-án.]

Új egyházterületeket kell szervezni! Isten parancsára történt, hogy megalakították az AusztrálÁzsiai Uniót… Szükségtelen több ezer kilométer távolságból, Battle Creektől kérni tanácsot, és azután heteket várni a válaszra. Az adott területen élők döntsenek arról, mit is kell tenniük (GCB, 1901. április 5., 69–70. o.).        


2 megjegyzés: