Higgyetek az Ő prófétáinak - február 14 - HÉTFŐ - 1 Mózes 32

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1Móz 32 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=gen+32&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=gen+32&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak  

 

1.    Isten, aki ígéreteihez hűen vezeti választottjait. Istennek nem számít, hogy mekkora hadserege van Ézsaunak, választottját megmenti, és tervét sikerre vezeti. Isten tervét sem Ézsau nagy hadserege, sem Jákob félelme nem tudja meghiúsítani.          

2.    A Seregek Istene. Jákob egy angyalsereggel találkozik, akiket Isten az Ő megmentésére és bátorítására küldött. Ezért nevezte azt a helyet Isten táborának. A Seregek Ura elküldte seregeit egy gyenge, félénk gyermekének a megsegítésére. Annak ellenére, hogy Jákob találkozott az angyalsereggel, mégis félt Ézsau seregeitől. Mennyire logikátlan? Mennyire nagyobb és erősebb Isten serege az Ézsau seregénél. Mi is tudjuk, Isten sokkal hatalmasabb az ellenség minden seregénél, de ennek ellenére gyakran félelem és reménytelenség fog el bennünket.     

3.    Isten, aki örömmel fogadja gyermeke segítségkérését. Jákob érzi kicsinységét és tehetetlenségét és ezért Istenhez fordul. Jákob győzelmének ez a titka és a mienknek is, hogy átérezzük kicsinységünket, gyengeségünket és teljesen Istenre bízzuk magunkat.    

4.    Az önmagát legyőzni engedő Isten. A Mindenható Isten engedi, hogy egy gyenge ember legyőzze. Furcsa ezt kimondani, de Isten maga mondja, hogy Izrael legyen a neve, mert küzdött emberekkel és Istennel is, és győzött. Az Izrael név azt jelenti, hogy győztes. Már nem Jákob, már nem csaló a neve, hanem győztes. Isten a te nevedet is meg akarja változtatni. Milyen nevet szeretnél tőle kapni?   

5.    Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, aki mindig jön hozzánk, ahogy Jákobhoz is; aki tudja, hogy gyermekei sokszor félelem miatt hoznak nagy anyagi áldozatot; aki segít akkor is, ha a sorrendünk nem helyes, először cselekszünk, utána imádkozunk; akinek fáj, hogy a „biztos” ígéretű Úrban kételkedik az ember; aki Szabadító, és mindig a megfelelő időben küldi a megoldást.     

Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 4. fejezet

4. fejezet – A világ állapota, amellyel a keresztény munkás szembetalálja magát (2. rész)

Minden idők legnagyobb válsága

Itt állunk minden idők legnagyobb válságának küszöbén. Isten ítéletei gyors egymásutánban követik egymást – tűz és vér, földindulás háborúval és vérontással. Minket nem érhetnek meglepetés gyanánt ezen egyszerre nagy és döntő események, mivel a könyörületesség angyala nem maradhat tovább, hogy fedezéket biztosítson a bűneiket meg nem bánó embereknek. (Prophets and Kings, 278.)

A válság fokozatosan lopakodik be közénk. A Nap süt az égen, szokásos körforgása szerint jár, és az ég még mindig hirdeti Isten dicsőségét. Az emberek esznek és isznak, ültetnek és építenek, házasodnak és férjhez mennek. A kereskedők adnak és vesznek. Az emberek könyökölnek, lökdösődnek, a legmagasabb helyekért versengenek. A gyönyörök szerelmesei még tolonganak a színházakba, a lóversenyekre és a szerencsetanyákra. Csak az számít, hogy minél magasabbra hágjanak az izgalmak, miközben a próbaidő lejártához közelít, és minden egyes ember ügye csakhamar véglegesen eldől. Sátán látja, hogy rövid az ideje. Valamennyi eszközét munkába állította az emberek megtévesztése, elhitetése, lekötése és varázslata alatt tartása érdekében, míg próbaidejük egyszer csak lejár, és a kegyelem ajtaja örökre bezárul. (Southern Watchman, 1905. október 3.)

A törvényszegés csaknem betöltötte a mértéket. Zűrzavar uralja a világot, és hamarosan nagy félelem köszönt be. A vég nagyon közel van. Nekünk, akik ismerjük az igazságot, fel kell készülnünk arra, ami nemsokára, mint valami elsöprő erejű meglepetés, tör a világra. (Testimonies, VIII, 28.) {ChS 51.3}  

Ma, amikor mindent a gonoszság ural, tudhatjuk, hogy az utolsó nagy válság elérhető közelségben van. Amikor Isten törvényének semmibevétele csakhogy nem általános, amikor népét szorongatják és nyomorítják embertársaik, az Úr közbe fog lépni. (Christ’s Object Lessons, 178.)  

Nagy és ünnepélyes események küszöbén állunk. Jövendölések teljesednek be. A mennyei könyvekben különös és eseménydús történetsorról készülnek feljegyzések. Világunkban mindent nyugtalanság hat át. Háborúkról és háborúk híreiről hallunk. A nemzetek dühösködnek, és eljött a holtak ideje, hogy megítéltessenek. Az események egymást váltják, hogy előkészítsék az Isten napját, amely nagy sietséggel közeledik. Mondhatni, alig egy pillanatnyi idő maradt. De míg nemzet támad nemzet és ország ország ellen, nem kerül sor az egész világra kiterjedő ütközetre. Az égnek négy szelét pedig visszatartják, míg Isten szolgáit el nem pecsételik a homlokukon. A Föld hatalmai ekkor felvonultatják seregeiket a végső nagy ütközetre. (Testimonies, VI, 14.)

https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.327/

Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyvének 4. fejezetéhez (február 13-19.).

Az omikron nem az első fenyegetés, amivel szembe kell néznünk, mint tudjuk, és nem is az utolsó. A járványok, katasztrófák és háborúk mindig velünk voltak; és ahogy egyre közeledünk az idők végezetéhez, a természeti, társadalmi csapások és az emberi szív nyomorúságai növekedni fognak.

A bűneset óta a föld fizikailag és lelkileg is a bűn hatása alatt áll. Mi a különbség a múlt és a jövőbeli dolgok között? Ha alaposan megvizsgáljuk a próféciákat, ráébredünk, hogy a társadalom utolsó állapotának lényege a hamisság. A múltban az emberek tudták, hogy a gonosz az gonosz, de végül fokozatosan hozzászoknak, míg nemcsak elfogadhatóvá válik, hanem normálissá.

Így van ez a vallásban és a hitben is. „Sátán számos tervet talál ki arra, hogy lekösse az emberek gondolatait, és eltérítse a figyelmüket az üdvösség szempontjából létfontosságú igazságokról.”

Ilyen időkben hova szegezzük tekintetünket? Az idők jeleire, hogy lássuk, hogyan rosszabbodnak egyre a dolgok? Sátán szolgáinak cselekedeteire?

Hamarosan az emberiség ránk fog figyelni, hogy az életünk különbözik-e, mert a mi szemünk az igazságra és az eljövendő világra tekint. A próba azonban nem csak a külsőségekben megmutatkozó erkölcsi viselkedésből áll, hanem inkább hogy a Biblia Ura milyen helyet foglal el az életünkben.

„Istennek sok ezer embere van, aki nem hajtott térdet a Baál előtt.” Köztük vagyunk vajon?

Luis Iván Martínez Toledo

Újszövetség-oktató a Linda Vista Egyetemen, Chiapas, Mexico

Fordította Gősi Csaba