Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1Móz 27 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=gen+27&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=gen+27&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten, aki türelmes a türelmetlen emberrel szemben. Az emberi megoldásokban gondolkodó emberek sora folytatódik, nem ér véget Ábrahám és Hágár történetével. Rebeka tudja, hogy mit ígért Isten a gyermekeinek, de nem várja meg, hogy meg is valósítsa. Izsák is tudja Isten tervét, de ezzel ellentétesen akarja osztani az áldást. Jákob belemegy a csalásba, Ézsaú eladja elsőszülöttségét. Mi mindent végig kellett néznie Istennek abban a családban, amelyen keresztül áldást nyer majd a föld minden népe?
2. Isten, aki a bűnök következményeit is az ember javára tudja fordítani. Bár mindenki megszenvedi bűnei következményét, ezeket a szenvedéseket Isten felhasználja jellemük csiszolására és életük megváltozására. Sajnos nem mindenkinél lesz maximális eredmény, lásd: Ézsau, bár a Jákobbal való későbbi kibékülés lehet ennek az eredménye.
3. Isten kegyelmes, de ígéretét nem változtatja meg. Izsák, Ézsau és Jákob manipulálni próbálják Isten áldását, Isten ragaszkodik korábbi ígéretéhez, amit Rebekának a két fiúról mondott.
4. A kegyelmes, a helyreállító Isten. Egy valóságos tragédia egymásból következő jeleneteinek lehettünk tanúi. Isten az egyetlen, aki egy elveszett helyzetet képes helyreállítani. Az ember becsaphatja Istent, de a szerető Isten hajlandó odaállni a gyenge, gyarló ember, a csaló mellé és saját ütemterve szerint próbákon keresztül végig vezeti őt a győzelembe torkolló életúton. Isten az engedetlen embert a próbákon keresztül tanítja, formálja, aki így tud fokozatosan beilleszkedni a majdan helyreállított világ nagyszabású mozaikjába és így tudja elnyerni az üdvösségét is.
5. Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, aki megmutatja, hogy a szülők iránti engedelmesség fontos, csak sajnos meggondolatlan cselekedetek is lehetnek a következményei; aki szomorúan figyeli a bűn rontó hatalmát, családtagok is gondolkodás nélkül becsapják egymást; aki tudja, hogy csak „az orráig lát az ember", nem fogja fel a következményeket: ezért mondja Ézsau anyja, hogy "reám szálljon átkod"; aki irgalmas, amikor az ember csak a saját előnyét tartja fontosnak; senkit nem hagy magára, az álnokság áldozatát sem; akinek áldása megszámlálhatatlan, nem fogy el, és nem veheti senki előlem.
Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 3. fejezet
3. fejezet – Isten népének állapota (4. rész)
Megújulásra és reformációra van szükség
A keresztényeknek fel kell készülniük arra, amely hamarosan mint egy elemi erejű, váratlan történés tör rá a világra. A felkészülésnek Isten Igéjének szorgalmas tanulmányozásából kell állnia, majd pedig abból, hogy igyekezzenek összhangba hozni életüket annak elveivel... Isten megújulásra és reformációra hív el. (Prophets and Kings, 626.)
Valamennyi szükségletünk közül a legnagyobb és a legsürgetőbb, hogy éledjen meg közöttünk az igaz istenfélelem. Elsődleges teendőnk az erre való törekvés kell, hogy legyen. (Review and Herald, 1887. március 22.)
Eljött az ideje annak, hogy mélyreható reformáció menjen végbe. Amikor elkezdődik e megújulás, az ima lelkülete fog mozgatni minden hívőt, és száműzi az egyenetlenség és viszály lelkét a gyülekezetből. (Testimonies, XIII, 251.)
Megújulásnak és reformációnak kell végbemennie a Szentlélek irányítása alatt. A megújulás és a reformáció két külön dolog. A megújulás a lelki élet megújítását, az elme és a szív erőinek megelevenedését, a lelki halálból való feltámadást jelenti. A reformáció a gondolkodásmód, az elméletek, a szokások és az életgyakorlatok átalakulását jelenti. A reformáció csak akkor termi meg az igaz élet jó gyümölcseit, ha összekapcsolódik a Lélek megelevenítő erejével. A megújulásnak és a reformációnak el kell végezniük kijelölt munkájukat, és eközben kéz a kézben kell haladniuk. (Review and Herald, 1902. február 25.)
Nem szólít fel vajon a Szentírás egy annál tisztább és szentebb munkára, mint amilyet mostanáig láttunk? Isten felhívja azokat, akik készen állnak arra, hogy a Szentlélek irányítása alá helyezzék magukat, hogy mélyreható reformáción menjenek át. Válságot látok magunk előtt, és az Úr felszólítja munkásait, hogy álljanak a harcvonalba. Minden léleknek mélyebben és igazabb módon kell odaszentelődnie Istennek, mint hogy tették azt az utóbbi években... Nagy benyomást gyakoroltak rám a jelenetek, amelyek az éj folyamán vonultak el előttem. Egy mozgalmat láttam – egy megújulást – előrehaladni sok helyen. Népünk, Isten felhívásának engedve, mindinkább beállt a csatasorba. (General Conference Bulletin, 1913. május 19., 34.)
Éjjeli látásban az Isten népe közötti nagy reformációs mozgalom jelenetei vonultak el előttem. Sokan dicsérték az Urat. A betegek meggyógyultak, és egyéb csodák is végbementek… Százakat és ezreket láttam, amint családokat keresnek fel és megnyitják számukra Isten szavát. Szíveket győzött meg a Szentlélek hatalma, és az igazi megtérés lelke nyilvánult meg. Mindenfelé kapukat nyitottak meg az igazság hirdetésének. A világot, úgy tűnt, a mennyei befolyás világosította meg. Isten igaz és alázatos népe által nagy áldásokban részesült. (Testimonies, IX, 126.)
Isten népe között nagy szükség van reformációra. A gyülekezet mostani állapota kérdést vet fel: ez a helyes képviselete annak a személynek, aki életét adta értünk? (Testimonies, III, 474.)
Amikor a közömbösség és a restség szégyenfoltja letöröltetik a gyülekezetről, az Úr Lelke kegyelmesen meg fog nyilatkozni. Isteni hatalom fog megnyilvánulni. A gyülekezet meglátja majd a Seregek Urának gondviselő munkálkodását. Az igazság világossága tiszta, erős sugarakban fénylik, és miként az apostolok korában, sok lélek fordul a tévelygésektől az igazsághoz. A Föld fényleni fog az Úr dicsőségétől. (Testimonies, IX, 46.)
Végzetes késedelem
A menny megmutatta nekem, miszerint Isten népe arra vár, hogy változás menjen végbe – egy kényszerítő erő, amely hatalmába keríti őket. De csalódni fognak, mert tévednek. Nekik kell lépniük: nekik maguknak kell megragadniuk a munkát, és buzgón kiáltaniuk Istenhez, hogy igaz ismeretet nyerjenek saját magukról. A szemünk előtt lejátszódó jelenetek eléggé nagy horderejűek ahhoz, hogy felébresszenek bennünket, s az igazság otthonra leljen azok szívében, akik figyelnek. A Földön hamarosan beérik az aratnivaló. (Testimonies, I, 261.)
Másrészt vannak egyesek, akik ahelyett, hogy kihasználnák a jelen lehetőségeket, kezüket ölbe téve várnak a lelki megújulás valamely különleges alkalmára, amely révén a képességük, hogy felnyissák mások szemét, nagy mértékben gyarapszik. Elhanyagolják a jelen kötelességeit és kiváltságait, és engedik, hogy világosságuk halványan égjen, miközben olyan időre várnak, amikor úgy válhatnak azoknak a különleges áldásoknak részeseivé, amelyek átalakítják és alkalmassá teszik őket a szolgálatra, hogy az a részükről nem igényel semmilyen erőfeszítést. (The Acts of the Apostles, 54.)
https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.220/
Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyvének 3. fejezetéhez (február 5-12.).
A világosság metaforáján keresztül Ésaiás próféta arra hívja Sion népét, hogy világítson az üdvösség evangéliumával. „Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az Úr dicsősége!” (Ésaiás 60:1) A világosság az üdvösség jelképe (Zsoltárok 27:1). A kettős felszólítással a próféta cselekvésre buzdít: kelj fel és tündökölj!
Manapság az emberek félelemben élnek. A jelenlegi járvány alatt az emberek a sötétségben járnak és a halál árnyékának földjén lakoznak (Ésaiás 9:2). Tudniuk kell, hogy a halálfélelmet le lehet győzni. Isten népének elhívása van, hogy hirdesse az új nap hajnalát. Kelj fel!
Jézus a szolgálatát a világosság metaforájának összefüggésében kezdte. „A nép, amely sötétségben ült, látott nagy világosságot, és akik a halálnak földében és árnyékában ültek, azoknak világosság támadt.” (Máté 4:16) Rögtön ezután Máté beszámol arról, hogy Jézus megkezdte szolgálatát: „Térjetek meg, mert elközelgetett a mennyeknek országa.” (Máté 4:17) Jézus a világ világossága (János 8:12), aki megszabadít bármilyen sötétségből. Ez az az üzenet, amit hirdetnünk kell.
A „tündökölj” egy buzdítás Jézus tanítványainak, hogy az üdvösség világosságát osszák meg másokkal. Jézus azt mondta: „Ti vagytok a világ világossága” (Máté 5:14), „Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt” (Máté 5:16). Pál apostol szintén arra bátorít minket, hogy „fényletek, mint csillagok e világon.” (Fil. 2:15) Hirdessétek az üdvösség világosságát sötétségmentes szívvel. Ne hagyjátok, hogy a világosságotok halványan égjen!
Rudi Sanchez
Ószövetség-oktató a Linda Vista Egyetemen, Chiapas, Mexico
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlés