Higgyetek az Ő prófétáinak - február 17 - CSÜTÖRTÖK - 1 Mózes 35

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1Móz 35 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=gen+35&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=gen+35&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak  

 

1.    Isten, aki találkozni akar az emberrel. Isten találkozóra hívja Jákobot Bételbe, a saját házába. Bétel azt jelenti, hogy az Isten háza, Jákob nevezte el így azt a helyet. Viszont az Istennel nem lehet akárhogyan találkozni. Fel kell készülni rá külsőleg és belsőleg is.             

2.    Isten, aki kizárólagosságot kér. Isten nem fér meg együtt a bálványokkal. És nem azért, mert ő egy követelőző Isten lenne, hanem azért, mert tudja mi van javunkra. Ő felépít és megáld bennünket, a bálványok pedig romlásba visznek. Isten ettől akarta megvédeni Jákobot, és bennünket is ma a modern bálványoktól.

3.    A védelmező Isten. Simeon és Lévi kiszolgáltatta Izrael népét az idegen, istentelen népek bosszújának, de Isten lecsillapította haragjukat. Így Jákob Isten vádelme és oltalma alatt békésen elvonulhatott.      

4.    A hűséges Isten, aki folyamatosan megerősíti ígéreteit és áldásait, aki méltó a hódolatra. Jákobot Isten megerősíti, hogy új nevet kap. A csaló Jákobból győztes Jákob, Izrael lesz. Hatalmas áldás ez, és Jákob méltó erre az áldásra: Isten iránti hódolatát, háláját kőoszlop állításával fejezi ki.

5.    Az áldó, de veszteséget is megengedő Isten. Miközben Isten újra és újra megáldja Jákobot, élete egyik legsúlyosabb veszteségét éli át. Szülés közben elveszíti szeretett feleségét. Az áldás nem jelenti azt, hogy nem érnek súlyos veszteségek bennünket. Az áldás Isten közelsége, bátorítása, az az erő, amit a legnehezebb helyzetekben ad.     

6.    Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, aki kezdeményező, aki Jákobnak is megmutatja, mi lesz a következő jó lépése; aki odafigyel az emberre és meghallgatja őt; aki féken tartja gyermekei ellenségét; aki hálaadásra készteti gyermekeit; akinek gyermekei idegenek és vándorok ezen a földön, míg haza nem viszi őket a számukra készített otthonba.    

Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 4. fejezet

4. fejezet – A világ állapota, amellyel a keresztény munkás szembetalálja magát (5. rész)

Az őscsaló munkálkodása

E mostani időben, amikor minden földi dolog sebesen közelít a vég felé, Sátán elkeseredett erőfeszítéseket tesz a világ elhitetésére. Számos tervet talál ki arra, hogy lekösse az emberek gondolatait, és eltérítse a figyelmüket az üdvösség szempontjából létfontosságú igazságokról. Eszközei minden városban pártokba tömörítik az Isten törvényével szembeszegülőket. Az őscsaló a zűrzavar és a lázadás tényezőinek meghonosításán fáradozik, az embereket pedig olyan buzgóság hevíti, amely nem ismeret szerint való. (The Acts of the Apostles, 219.)

Sátán szorgalmasan tanulmányozza a Bibliát. Tudja, hogy az idő rövid, és igyekszik minden területen hátráltatni az Úr munkáját e Földön. (Testimonies, IX, 16.)

Sátán most arra törekszik, hogy Isten népét a tétlenség állapotában tartsa, ezáltal visszafogja őket attól, hogy kivegyék részüket az igazság terjesztéséből, és majdan, amikor mérlegre tétetnek, híjával találtassanak. (Testimonies, I, 260.)

A világot a háború szelleme kavarja fel

A világot a háború szelleme kavarja fel. Dániel könyve 11. fejezetének próféciája már csaknem egészen beteljesedett. A megjövendölt nyomorúság jelenetei hamarosan leperegnek. (Testimonies, IX, 14.)

A menny megmutatta nekem, amint a Föld lakói között mindennél nagyobb zűrzavar honol. Háború, vérontás, nélkülözés, ínség, éhség és járvány volt széltében-hosszában… Ezután felszólítást kaptam, hogy vegyem el tekintetemet erről a jelenetről. Úgy tűnt, rövid időre béke állt be. Ekkor megint a Föld lakóit mutató jelenet tárult a szemem elé, akik között hallatlan zűrzavar uralkodott. Viszály, háború és vérontás, éhség és járvány dühöngött mindenfelé. Újabb és újabb nemzetek szálltak be a háborúba és a viszályba. A háború éhséget okozott, az ínség és a vérontás járványt. Az emberek szíve elhalt a félelem „és azoknak várása miatt, amik e Föld kerekségére következnek”. (Testimonies, I, 268.)

https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.327/

Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyvének 4. fejezetéhez (február 13-19.).

Az omikron nem az első fenyegetés, amivel szembe kell néznünk, mint tudjuk, és nem is az utolsó. A járványok, katasztrófák és háborúk mindig velünk voltak; és ahogy egyre közeledünk az idők végezetéhez, a természeti, társadalmi csapások és az emberi szív nyomorúságai növekedni fognak.

A bűneset óta a föld fizikailag és lelkileg is a bűn hatása alatt áll. Mi a különbség a múlt és a jövőbeli dolgok között? Ha alaposan megvizsgáljuk a próféciákat, ráébredünk, hogy a társadalom utolsó állapotának lényege a hamisság. A múltban az emberek tudták, hogy a gonosz az gonosz, de végül fokozatosan hozzászoknak, míg nemcsak elfogadhatóvá válik, hanem normálissá.

Így van ez a vallásban és a hitben is. „Sátán számos tervet talál ki arra, hogy lekösse az emberek gondolatait, és eltérítse a figyelmüket az üdvösség szempontjából létfontosságú igazságokról.”

Ilyen időkben hova szegezzük tekintetünket? Az idők jeleire, hogy lássuk, hogyan rosszabbodnak egyre a dolgok? Sátán szolgáinak cselekedeteire?

Hamarosan az emberiség ránk fog figyelni, hogy az életünk különbözik-e, mert a mi szemünk az igazságra és az eljövendő világra tekint. A próba azonban nem csak a külsőségekben megmutatkozó erkölcsi viselkedésből áll, hanem inkább hogy a Biblia Ura milyen helyet foglal el az életünkben.

„Istennek sok ezer embere van, aki nem hajtott térdet a Baál előtt.” Köztük vagyunk vajon?

Luis Iván Martínez Toledo

Újszövetség-oktató a Linda Vista Egyetemen, Chiapas, Mexico

Fordította Gősi Csaba