Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 5Móz 4 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=5%20M%C3%B3zes%204&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=5%20M%C3%B3zes%204&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten, akinek Igéje szükséges és elégséges. Isten Igéjéhez és szavához nem kell hozzátenni, mert az teljes és tökéletes, nincs szükség javításra vagy kiegészítésre. Hozzáadással nem javítanánk, hanem csak rontanánk rajta. Viszont, amit Isten elmondott, arra mind szükség van. Isten igéjében nincs felesleg, amit csak úgy el lehet hagyni.
2. Isten tökéletes alkotmányt biztosít népének. Mielőtt elfoglalnák az országot, Isten lefekteti ennek az országnak a működési elveit, és nem is akármilyeneket, hanem olyanokat, amilyennel egyetlen ország sem rendelkezik. Egy tökéletes Istennek, tökéletes törvényei vannak, amire felfigyelnek a népek, mert ebben is meglátják Isten különlegességét, hatalmát, népe iránti gondoskodását és szeretetét.
3. Az emberhez közel álló Isten. A fejezet kiemelkedő gondolata, hogy egyetlen nemzetnek sincs olyan istene, aki olyan közel állna népéhez, mint Izrael Istene. A pogányok istenei távoliak, szeszélyesek és engesztelhetetlenek voltak. Izrael Istene pedig a népéhez közel álló, népével közösséget vállaló, kegyelmes Isten.
4. Isten, aki nem nyilatkoztatja ki kinézetét az embernek. Isten alakját és formáját nem nyilatkoztatja ki az embernek, hogy megvédje attól, hogy a látott alak alapján bálványt készítsenek a hasonlatosságára. Éppen ezért Isten olyan alakot ölt az emberek képzeletébe, amire a legnagyobb szüksége van.
5. Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, aki példákkal mutatja meg, hogy az idegen istenek követőinek milyen szörnyű sorsa lesz; akinek mindenre előre kiterjed a figyelme, és nem csak akkor keres megoldást, amikor egy szükséglet jelentkezik (lásd: menedékvárosok).
Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 22. fejezet
22. fejezet – Az ima- és a missziós alkalom (2. rész)
A hatékony ima titka
Isten országának építése az emberi eszközök hűtlensége vagy hűsége szerint szenved késedelmet vagy nyer ösztönzést. A munkát gátolja, ha az ember nem működik együtt az Úrral. Imádkozhatnak ugyan, hogy „jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, miként a mennyben, úgy a földön is”, de ha életükben nem az imájuk szerint járnak, kéréseik eredménytelenek lesznek. (Testimonies, VI, 437–438.)
Vallásgyakorlat a mérlegen
Az egész menny a Föld lakóira tekint. Az angyalok és Isten azokra figyelnek, akik keresztényeknek vallják magukat – és mérlegre helyezik vallásgyakorlatukat. (Australian Signs of the Times, 1903. június 22.)
Tegyük érdekfeszítőkké az alkalmakat
A missziós alkalmakat használjuk ki arra, hogy tanítsuk a népet, hogyan végezzék a hittérítői munkát. (Appeal to Our Churches, 11.)
Imáink és társas összejöveteleink a különleges segítség és bátorítás alkalmai legyenek. Mindenkinek van teendője a tekintetben, hogy ezeket az alkalmakat olyan érdekessé és hasznossá tegyük, amennyire csak lehet. Ezt a legjobban az szolgálhatja, ha naponta új és új tapasztalatokra teszünk szert Isten dolgaiban és nem félünk szólni az ő szeretetéről népének gyülekezetében. Ha nem engeditek, hogy a sötétség és a hitetlenség törjön utat a szívetekbe, nem jönnek ezek elő az istentiszteleteken. (Southern Watchman, 1905. március 7.)
Tegyük összejöveteleinket hallatlanul érdekessé. Hadd járja át őket ténylegesen a menny légköre. Ne tartsunk hosszú, száraz beszédeket, ne mondjunk formai imákat, csak hogy kitöltsük vele az időt. Mindenki álljon készen arra, hogy gyorsan elvégezze a reá eső részt, s ha végeztünk a dolgunkkal, zárjuk be az összejövetelt. Ily módon végig fenn lehet tartani az érdeklődést. Ilyképpen elfogadható tiszteletet ajánlunk fel Istennek. Az ő szolgálata legyen érdekes és vonzó, s ne hagyjuk, hogy száraz formasággá csökevényesedjen. Éljünk Krisztusnak percről percre, óráról órára, napról napra, és akkor a Megváltó lakozik majd bennünk. Akkor, ha majd egybegyűlünk, az ő szeretete él a szívünkben, felbuzog, mint egy forrás a sivatagban, felüdítve mindenkit, az elveszés szélén állókat pedig arra késztetve, hogy mohón igyanak az élet vizéből. (Testimonies, V, 609.)
Ne gondoljátok, hogy az ifjúság érdeklődését felkelthetitek azzal, hogy a missziós alkalmakon hosszú prédikációkat tartotok nekik. Alakítsatok ki terveket, hogyan élénkíthetnétek fel érdeklődésüket. A fiatalok számoljanak be hétről hétre arról, mit próbáltak tenni az Üdvözítőtőért és milyen eredményeket értek el. Ha ezek a beszámolók a missziós alkalmakon hangoznának el, akkor nem lennének unalmasak, egyhangúak és érdektelenek ezek az összejövetelek, hanem nagyon is érdekfeszítőek volnának, és részvevőben sem lenne hiány. (Gospel Workers, 210–211.)
Ha hittel ragadjuk meg Krisztust, az istentiszteletek nem lesznek többé unalmasak és érdektelenek, s az igazság a lélek gyönyörűségére lesz. Most egyhangú és élettelen társas összejöveteleinket a Szentlélek megeleveníti majd. Nap nap után, ha gyakoroljátok is azt a kereszténységet, amit vallotok, gazdag tapasztalatokban részesültök. (Testimonies, VI, 437.)
https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.1434/
Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyve 22-23. fejezeteihez (június 19-25.).
Emlékszem, amikor a férjem megkért, hogy legyek a felesége. Igent mondtam, és alig vártam, hogy elmondjam a családomnak és a barátaimnak. Olyan boldog voltam, hogy az életem hátralevő részét vele tölthetem. Még most is ugyanígy érzek iránta, ennyi évet követően is.
Ugyanezt tapasztaltam, amikor több évnyi várakozás után megtudtam, hogy az első gyermekünket várom. Azt akartam, hogy mindenki tudja, és alig tudtam megállni, hogy elkotyogjam magam azoknak az embereknek, akikkel csak találkoztam. Szerintem még néhány ismeretlennek is elmondtam.
Mikor volt legutoljára, hogy így éreztél egy imaóra kapcsán? Szoktad-e várni az órát, amikor megoszthatod másokkal, hogy Isten mit tesz az életedben és azoknak az életében, akikért imádkozol? Ha az a válaszod, hogy a közös ima unalmas, vagy sosincs semmi mondanivalód, vagy hogy régóta nem izgatott fel semmi az imaórával kapcsolatosan, akkor friss tapasztalatra van szükséged Istennel.
„Éljünk Krisztusnak percről percre, óráról órára, napról napra, és akkor a Megváltó lakozik majd bennünk. Akkor, ha majd egybegyűlünk, az ő szeretete él a szívünkben, felbuzog, mint egy forrás a sivatagban, felüdítve mindenkit, az elveszés szélén állókat pedig arra késztetve, hogy mohón igyanak az élet vizéből.” (Keresztény szolgálat, 211. o.) A napi, életet adó kapcsolat Istennel olyasmi, amit meg kell osztani másokkal, akár idegenekkel is.
Karen D. Lifshay
Kommunikációs asszisztens, Hermiston HNA Egyház, Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐🙏👼🕊
VálaszTörlés