Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 4Móz 25 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=4%20M%C3%B3zes%2025&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=4%20M%C3%B3zes%2025&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten haragra gerjed Izrael engedetlensége miatt. Amit Bálám nem ért el „átkaival”, elérte a tanácsaival. Engedetlenségre csábította Izrael népét azzal, hogy moábita „vallásos imádatra” csalta el őket. Baál nyilvános tiszteletein a legerkölcstelenebb szokásokat gyakorolták és fertőző befolyással voltak az izraelitákra. Mózes már korábban figyelmeztette népét az idegen népekkel való elegyedés veszélyére, de most lefoglalták a Kánaán elfoglalására tett előkészületek, s mire feleszmélt, népe az idegenek csalárdságának csapdájába került. Amit Bálám minden varázslása nem volt képes előidézni, most megtörtént: Isten népe elszakadt Istentől.
2. Isten kénytelen bűntetést elrendelni. Isten jól tudja, hogy a bűn félelmetesen fertőz. Ha nem veszi ideje korán elejét, egész népe pusztulás áldozatává lehet.
3. Isten örül annak, ha valaki a jó oldalon áll. Fineás a jó és az erkölcsösség oldalán állt, ezért Isten elismeréssel szólt róla. Ahogy az előző fejezetben Bálám egyéni példája mutatta, most Izrael népe statuált példát arra, hogy ha valaki áthágja Isten előírásait, elszigeteli magát Istentől, nem lesz képes megállni az Ellenséggel szemben. Izrael népe erkölcstelenséget gyakorolt, és innen már nem volt nehéz a bálványimádás csapdájába sem esni. Mivel e csapda a Nagy Küzdelemnek köszönhetően minden korokon át valamennyiünket megkörnyékezhet, Isten számtalan tanáccsal lát el mindannyiunkat a Szentírás lapjain.
4. Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, aki a békességének szövetségével ajándékozza meg a hozzá hűségeseket; aki kemény eszközöket is használ népe megmentése és hosszútávú sikere érdekében; aki csak szeretetből és csak megmentő célzattal tesz mindet .
Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 17. fejezet
17. fejezet – Keresztény segítő munka (7. rész)
Egy példázat alkalmazása
Az Úr törvényének két hatalmas elve az, hogy egyrészt szeressük Istent mindenek felett, másrészt felebarátainkat is önzetlenül. Az első négy és az utolsó hat parancsolat e kettőn áll és ezekből nő ki. Krisztus megmagyarázta a törvénytudónak, ki az ő felebarátja, mindezt a Jeruzsálemből Jerikóba utazó ember példázatával szemléltetve. Ez az ember a rablók kezébe került, akik kifosztották, megverték, majd félig holtan sorsára hagyták. A pap és a lévita látta ugyan, hogy az illető szenved, szívük mégsem indult meg nyomorúsága láttán. Elkerülték, átmentek az út túloldalára. Arra jött a szamaritánus is, aki mikor észrevette, hogy az idegennek segítségre van szüksége, nem firtatta, rokon-e, milyen nemzetiségű vagy hitvallású, hanem egyből a szenvedő segítségére sietett, mivel erre volt szükség. Enyhített a kínjain úgy, amennyire csak tudott, majd felhelyezte a teherhordó állatára, elvitte egy vendégfogadóba és saját költségén gondoskodott a szükségleteiről.
Ez a szamaritánus, mondta Krisztus, felebarátja volt annak, akit a rablók megtámadtak. A lévita és a pap egy olyan embercsoportot képvisel a gyülekezetben, amely azokkal szemben tanúsít közönyt, akiknek leginkább szükségük van a rokonszenvre és a segítségre. Az ilyen emberek hiába tagjai a gyülekezetnek, a törvény megrontói. A szamaritánus Jézus igaz segítőit képviseli, akik az ő példáját követik a jó cselekvésében. {ChS 192.2}
Krisztus azokat mondja a parancsolat megtartóinak, azoknak ad örök életet, akiknek megesik a szíve a szerencsétleneken, a vakokon, a sántákon, az elesetteken, az özvegyeken, az árvákon és a szükségben levőkön… A Megváltó valamennyi irgalmas, jótékony, figyelmes tettre, amit a szerencsétlenek, a vakok, a sánták, a betegek, az özvegyek és az árvák javára viszünk véghez, úgy tekint, mintha mindezt vele cselekedtük volna meg. Az ezekről szóló feljegyzéseket megőrzik a mennyben, s ezek a tettek el is nyerik jutalmukat. Másrészt a menny feljegyez a könyvbe mindent azok rovására, akik a pap és a lévita közömbösségét tanúsítják a szerencsétlenekkel szemben, s akik bármi hasznot húznak mások bajából, sőt növelik lesújtottságukat, csak hogy ők maguk önző módon további előnyökhöz jussanak. Isten kétségkívül megfizet minden igazságtalan tettért, a közülünk való elesettekkel szembeni gondatlan közöny valamennyi megnyilvánulásáért. Legvégül mindenki a cselekedetei szerint nyeri el jutalmát. (Testimonies, III, 511–513.)
https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.1275/
Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyve 17. fejezetéhez (május 29 – június 4.).
Ezekben az utolsó napokban csúcsot ér el a büszkeség és az önzés, ezért még mindig fontos mások szolgálata, éppúgy, ahogy Jézus tette. Manapság sokan vágynak közelebbi kapcsolatra Jézussal, és néhányan úgy érzik, hogy ha azokon a helyeken járhatnának, ahol Krisztus megfordult a földön, az sokat számítana, és nagy hatással lenne az életükre. De a kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, a következő: Ha meglátogatjuk Názáretet vagy Betániát, rögtön közelebbi kapcsolatba kerülünk Jézussal? A válasz: nem.
Manapság Jézus azt akarja, hogy úgy éljünk, mint Ő, nem úgy, hogy elmegyünk azokra a helyekre, ahol ő járt, hanem úgy, hogy azokat a dolgokat tesszük, amiket Ő tett: gyógyítjuk a betegeket, meglátogatjuk a szegényeket, törődünk az idősekkel és gondoskodunk a szükséget szenvedőkről. Jézus cselekedetei, amelyet Ő vezet és irányít, lehetővé teszik számunkra, hogy egyre jobban érezzük a jelenlétét.
A módszer, amelyet „egyedül Krisztus módszerének” hívunk, ajtókat fog kinyitni nekünk, olyan helyekre, amelyek korábban elérhetetlenek voltak. Jézus mindenkit el akar érni, akinek segítségre van szüksége: akiket még nem értek el és a hátrányos helyzetűeket, azért, hogy ők is megtapasztalhassák Urunk, Megváltónknak a szeretetét.
Minden jó cselekedetnek, minden kedves tettnek, minden szeretetteli, igazsággal és könyörületességgel teli érintésnek Jézustól kell erednie. Ő meg fogja áldani a népét, ha az Ő művét építik, és így felemelhető lesz, mint Világosság ebben a sötét világban.
Miriga Michael
Uganda, jelenleg a Hartland Főiskolán tanul,
Virginia, USA.
Fordította Gősi Csaba
Ámen a 🛐🙏👼🕊
VálaszTörlés