Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 5Móz 6 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=5%20M%C3%B3zes%206&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=5%20M%C3%B3zes%206&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten emlékezteti Izrael népét az istenfélelem fontosságára. Az ember Isten iránti viszonyulását alapvetően az istenfélelem határozza meg. A Prédikátor könyvében azt olvassuk, hogy az istenfélelem az ember fő dolga vagy legfontosabb kötelessége. Az istenfélelem, az Isten iránti tisztelet az alapja minden vallásos tapasztalatnak. Az embert valóban folyamatosan emlékeztetni kell, hiszen annyira gyarló, minduntalan eltévelyedik, és csak az Úr tudja visszafordítani a helyes útra, hogy örökre el ne vesszen. A világnak szóló utolsó üzenet fontos részét képezi az istenfélelem és az Isten megdicsőítése.
2. Isten gondoskodó szeretettel vette körül Izrael népét, és fel akarta ismertetni velük az Ő feltétel nélküli szeretetét. A Tízparancsolatot összefoglalóan a szeretet parancsolatának nevezhetjük.
3. Isten kizárólagos tiszteletet és teljes odaadást kíván. Az Úr lényének ebből az egyetlen és egyedülálló voltából következik a szeretetparancs: osztatlan, teljes szívvel-lélekkel kell szeretni az Urat. Erre szintén emlékeztetni kellett a zsidóságot, hisz egész története és talán leszármazottaik, a mi történetünk is arról szól, hogy időről-időre megfeledkezünk Isten Mindenhatóságáról és idegen népek, illetve a bálványimádás csapdájába esünk.
4. Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, aki mindig azt szeretné, hogy gyermekeinek jó dolga legyen, féltő szeretete látszik minden cselekedetén; aki alkalmazkodik az emberek felfogóképességéhez, megmagyaráz mindent: próbálja megértetni, hogy a törvényének betartása a mi érdekünk lenne; aki a tapasztalatok átadását, a gyermekek tanítását kéri folyamatosan, hogy tudják minden helyzetben, hogy Isten mindig velünk van.
Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 22. fejezet
22. fejezet – Az ima- és a missziós alkalom (3. rész)
Veszélyes gondolkodásmód
Némelyek, attól tartva, hogy elveszítik földi kincseiket, elhanyagolják az imát és az Isten közös imádatainak alkalmait, hogy több idejük legyen gazdaságuk vagy üzletük számára. Azt bizonyítják a tetteikkel, hogy melyik világot tartják többre. Vallási előjogaikat, amelyek pedig oly lényegesek lelki fejlődésük szempontjából, feláldozzák az e világi dolgok kedvéért, és nem jutnak el az isteni akarat megismerésére sem. A keresztény jellem jobbá tételében híjával találtatnak, és nem ütik meg az isteni mértéket. Előbbre helyezik földi, világi érdekeiket, és meglopják Istent, nem adják neki azt az időt, amit az ő szolgálatának kellene szentelniük. Isten megjegyzi az ilyen embereket, és inkább átok, minthogy áldás lesz az osztályrészük. (Testimonies, II, 654.)
Vigasztaló ígéret
Isten megemlékezik majd azokról, akik egybegyűlnek, hogy az ő nevéről gondolkozzanak, és megőrzi őket a végső tűztől. Drága ékkövek lesznek ők az Úr szemében. (Testimonies, IV, 107.)
https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.1434/
Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyve 22-23. fejezeteihez (június 19-25.).
Emlékszem, amikor a férjem megkért, hogy legyek a felesége. Igent mondtam, és alig vártam, hogy elmondjam a családomnak és a barátaimnak. Olyan boldog voltam, hogy az életem hátralevő részét vele tölthetem. Még most is ugyanígy érzek iránta, ennyi évet követően is.
Ugyanezt tapasztaltam, amikor több évnyi várakozás után megtudtam, hogy az első gyermekünket várom. Azt akartam, hogy mindenki tudja, és alig tudtam megállni, hogy elkotyogjam magam azoknak az embereknek, akikkel csak találkoztam. Szerintem még néhány ismeretlennek is elmondtam.
Mikor volt legutoljára, hogy így éreztél egy imaóra kapcsán? Szoktad-e várni az órát, amikor megoszthatod másokkal, hogy Isten mit tesz az életedben és azoknak az életében, akikért imádkozol? Ha az a válaszod, hogy a közös ima unalmas, vagy sosincs semmi mondanivalód, vagy hogy régóta nem izgatott fel semmi az imaórával kapcsolatosan, akkor friss tapasztalatra van szükséged Istennel.
„Éljünk Krisztusnak percről percre, óráról órára, napról napra, és akkor a Megváltó lakozik majd bennünk. Akkor, ha majd egybegyűlünk, az ő szeretete él a szívünkben, felbuzog, mint egy forrás a sivatagban, felüdítve mindenkit, az elveszés szélén állókat pedig arra késztetve, hogy mohón igyanak az élet vizéből.” (Keresztény szolgálat, 211. o.) A napi, életet adó kapcsolat Istennel olyasmi, amit meg kell osztani másokkal, akár idegenekkel is.
Karen D. Lifshay
Kommunikációs asszisztens, Hermiston HNA Egyház, Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐🙏👼🕊
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés