Higgyetek az Ő prófétáinak - szeptember 8 - CSÜTÖRTÖK - 1 Sámuel 2

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1 Sámuel 2 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20S%C3%A1muel%202&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20S%C3%A1muel%202&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak 

 

1.    Isten jósága hálaénekre készteti Annát. A hithű Anna tisztában volt azzal, hogy élete legnagyobb fájdalmával Istenhez kell fordulnia, aki a segítségért Hozzá folyamodó Annát meg is áldotta Sámuellel. Anna hálát ad Isten hatalmas szabadításáért. A Szentlélek által ihletett csodálatos énekben kiábrázolódik Isten jelleme, nagysága, kegyelme, szeretete. Az, ami a hosszú várakozás után lehetetlennek tűnt, Isten kegyelméből lehetségessé vált. Anna a gyermekáldásra koncentrált és Isten csodatettén keresztül ismerte fel az Úr szépséges jellemét, azaz, hogy az Úr Mindenható, Őt illeti dicséret és hála.

2.    Isten gyönyörűséggel tekint az engedelmességre, de elszomorítja az ellene elkövetett bűnt. Miközben Sámuel fiatal kora ellenére Éli hűséges tanítványa lett, Éli fiai szolgálatukkal támadták Isten szentségét. Éli atyaként szerette Sámuelt érettségéért, engedelmeskedéséért, miközben szíve meghasadt saját fiai miatt, akik nem tanúsítottak tiszteletet Isten szentsége iránt.

3.    Isten komolyan veszi azokat az eszközöket, amelyeket az ember megváltása érdekében rendelt el. Ellen White ezt írja (Pátriárkék és próféták 580.o.): „Minden bűnös között azok a legvétkesebbek, akik szégyent hoznak azokra az eszközökre, amelyeket a menny az emberiség megváltására rendel.”

4.    Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben,

a.    aki hálára indíthatja gyermekei szívét. Anna megértette, hogy csak az Úr szabadíthat meg minden bajból és mindig igazságosan ítél

b.    aki a felháborító körülmények között is ad erőt a helyes cselekedetekhez, ahogy ezt Sámuel esete is tanúsítja – gyermekként látta a rossz példát, de nem követte azt

c.    aki mindig küld figyelmeztetést az embereknek, ahogy Élit is figyelmeztette

Olvasmány – E.G. White HIT ÉS CSELEKEDETEK 9. fejezet

9. fejezet – Hitünk minősége (5. rész)

Nem mentheted meg magad

Lehet, hogy most is a saját igazságodhoz ragaszkodsz, és azt gondolod, hogy megpróbáltad a jót tenni, és végül is üdvözülni fogsz, mert ezt tetted. Nem fogod fel, hogy valójában Krisztus teszi ezt érted. “Először meg kell térnem” – mondhatja valaki. “Jó messzire el kell mennem egyedül, Krisztus nélkül, s aztán Krisztus elém jön, és elfogad engem.”

Krisztus nélkül egyetlen gondolatunk sem lehet. Nem lehet késztetésünk arra, hogy Hozzá menjünk, ha nem Ő hozza mozgásba azt, és Lelke által nem gyakorol befolyást elménkre. És ha a földkerekségen volt és van olyan ember, aki vágyik Isten után, az csakis azért történhet meg, mert Isten sokféle eszközt felhasznál arra, hogy hasson szívére és elméjére. Ez a sokféle befolyás Isten iránti hűségre késztet, és annak értékelésére, hogy mit tett Isten érte.

Soha ne mondjátok hát, hogy önmagunktól is megbánhatjuk bűneinket, és aztán Krisztus megbocsát. Nem, egyáltalán nem! Isten bocsánata az Ő kegyelméből van! Isten kegyelmének ereje az, ami bűnbocsánatra vezet. Ezért hát ez teljes mértékben Jézus Krisztustól származik. Minden Tőle származik, és mi csak Istennek adhatunk dicsőséget! Miért nem engedelmeskedtek jobban, amikor találkoztok az összejöveteleken? Miért nem válaszoltok erőteljesebben Isten Lelkének megelevenítő befolyására, amikor bemutatják nektek Jézus szeretetét, és az Ő megváltását? Azért, mert nem látjátok azt, hogy Krisztus az első, az utolsó, és a legfőbb, Ő az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, a mi hitünk kezdője, és bevégzője. Nem ismeritek fel ezt, és ezért bűneitekben maradtok. Miért van ez? Azért, mert Sátán harcol és küzd az emberek lelkéért. Pokoli árnyékát rávetíti ösvényünkre, és mi nem látunk mást, csak az ellenséget, és az ő hatalmát.

Fordítsuk el tekintetünket erről a hatalomról, és nézzünk Rá, aki a minden kétséget kizáróan képes megmenteni bennünket. Miért nem hatol át hitünk ezen az árnyékon oda, ahol Krisztus van? Ő fogollyá tette már a fogságot, és elhalmozta ajándékokkal az embert. Ő megtanít minket arra, hogy Sátán magáénak igényel mindenkit, aki nem csatlakozik Jézushoz, mint az Ő tulajdona.

A nagy küzdelem létfontosságú kérdése

Sátán a halál szerzője. Mit tett Krisztus miután Sátánt a halál uralma alá vetette? Krisztus legutolsó szava ez volt, miközben kilehelte lelkét a kereszten: “Elvégeztetett” (Jn 19,30). A gonosz látta, hogy túlzásba vitte a dolgokat. Krisztus saját halálával halálra ítélte Sátánt, és újra elérhetővé tette a halhatatlanságot.

S miután Krisztus feltámadt, mi volt az első tette? Megragadta hatalmát és kezébe vette a királyi jogart. Megnyitotta a sírokat, és előhozta a halál foglyainak sokaságát, így tett bizonyságot mindenkinek ezen a földön, és az egész teremtett világon, hogy neki hatalma van a halálon, és kiszabadítja a halál foglyait.

Abban a percben nem támadt fel mindenki, aki hitt Jézusban. Ők csak előhírnökei voltak az utánuk következőknek, hogy mi tudhassuk, hogy a halál és a sír nem tarthatják meg foglyaikat, mert Krisztus felvitte azokat a mennybe. S amikor újra eljön hatalommal és nagy dicsőséggel, akkor megnyitja a sírokat. A börtön épülete megnyílik, és a halottak újra előjönnek dicsőséges romolhatatlanságra.

Íme a győzelmi emlékek, melyeket Krisztus elvitt magával, és bemutatott a mennyei univerzumnak, és az Isten által teremtett világoknak. Ekkor a teremtett lények minden esetleg még meglevő szimpátiája szertefoszlott Lucifer irányában, aki valaha oltalmazó kérub volt. Isten esélyt adott neki arra, hogy munkájával bemutassa jellemét. Ha ezt nem tette volna meg, akkor lettek volna olyanok, akik igazolva érezték volna Sátán Isten ellen felhozott vádját, hogy nem adott neki egy igazságos esélyt.

Az Élet Fejedelmes, és a sötétség fejedelme állt egymással szemben. Az Élet Fejedelme diadalmaskodott, de ennek végzetes ára volt. Az Ő győzelme a mi üdvösségünk. Ő a mi Helyettesünk és Kezesünk, s a győzteseknek szóló szavai elárulják, hogy vajon az embernek tennie kell-e valamit, vagy sem. “Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon; mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónusán” (Jel 3,21).

Forrás: Hit, remény, cselekvő szeretet – Heted7világ Kiadó, 2001