Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 14. fejezet 962. nap
A töredelem, a hit és a szeretet teszi képessé a lelket,
hogy elfogadja a mennyei bölcsességet. A szeretet által munkálkodó hit az
ismeretek kulcsa, és mindenki, aki szeret, "ismeri az Istent" (1Jn
4:7).
János apostol őszintén, mélyen szerető, heves, de elmélkedő
ember volt. Egyre inkább felismerte Krisztus dicsőségét - nem azt a világi
pompát és hatalmat, amiben reménykedni tanították, hanem "az Atya
egyszülöttjének dicsőségét, aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal" (Jn
1:14). Elmerülten szemlélte ezt a csodálatos dolgot.
András vágyakozott, hogy megossza a szívét betöltő örömöt.
Testvére, Simon keresésére indult, és így kiáltott: "Megtaláltuk a
Messiást" (Jn 1:42). Simont nem kellett kétszer hívni. Ő is hallotta
Keresztelő János prédikálását, sietett tehát az Üdvözítőhöz. Krisztus tekintete
megnyugodott rajta, olvasott jellemében, élettörténetében. Lobbanékony
természetét, szerető, együttérző szívét, becsvágyát, önbizalmát, bukásának
történetét, bűnbánatát, munkásságát, mártírhalálát - a Megváltó mindezt látta,
és így szólt: "Te Simon vagy, a Jóna fia, te Kéfásnak fogsz hivatni, ami
megmagyarázva: Kőszikla" (Jn 1:43).
"A következő napon Galileába akart menni Jézus és találkozott
Fileppel és monda neki: Kövess engem" (Jn 1:44). Filep engedelmeskedett a
parancsnak, és azonnal Krisztus munkása lett.
Filep hívta Nátánaelt, aki a tömegben volt, amikor
Keresztelő János Jézusra, Isten Bárányára mutatott. Nátánael Jézusra tekintett,
és csalódást érzett. Lehetséges, hogy ez az ember, aki a nehéz munka és
szegénység jegyeit viseli magán, a Messiás? Nátánael mégsem tudta
visszautasítani Jézust, mivel János üzenete meggyőződést ültetett szívébe.
Amikor Filep hívta, Nátánael visszavonultan elmélkedett egy
csendes ligetben János kijelentéseiről és a Messiásra vonatkozó próféciákról.
Azért imádkozott, hogy ha a János által kijelentett személy a szabadító,
felismerhesse ezt, és a Szentlélek nyugodjék meg rajta, és biztosítsa, hogy
Isten meglátogatta népét, és felemelte értük az "üdvösség szarvát"
(Lk 1:69). Filep tudta, hogy barátja kutatja a próféciákat, és míg Nátánael
imádkozott a fügefa alatt, rátalált rejtekhelyére. Gyakran imádkoztak együtt
ezen a lomboktól borított, magányos helyen.
Az üzenet: "Megtaláltuk, aki felől írt Mózes a
törvényben, és a próféták" (Vö. Jn 1:46); Nátánael számára közvetlen
válasz volt ez imáira. Filep hite azonban még ingatag volt. Kétkedve tette
hozzá: " . . . a názáreti Jézust, Józsefnek fiát" (Jn 1: 46). Az
előítélet ismét feltámadt Nátánael szívében. Felkiáltott: "Názáretből
származhat-e valami jó?" (Jn 1:47)
Filep nem szállt vitába. Így szólt: "Jer és lásd meg!
Látá Jézus Nátánaelt őhozzá menni és monda őfelőle: Ímé egy igazán izraelita,
akiben hamisság nincsen" (Jn 1:47-48). Nátánael meglepetten kiáltott fel:
"Honnan ismersz engem? Felele Jézus és monda néki: Mielőtt hívott téged
Filep, láttalak téged, amint a fügefa alatt voltál" (Jn 1:49).
Ez elég volt. Az isteni Lélek, aki bizonyságot tett Nátánaelnek,
amint magányosan imádkozott a fügefa alatt, most Jézus szavaival szólt hozzá.
Bár kétségek közt, valamelyest engedve az előítéleteknek, de az igazság utáni
őszinte vággyal jött Nátánael Krisztushoz, és most vágya betelt. Hite
fölülmúlta azét, aki Krisztushoz hozta. Ezt mondta: "Rabbi, te vagy az
Isten Fia, te vagy az Izrael Királya!" (Jn 1: 50)
Ha Nátánael a rabbik vezetésében bízott volna, nem találta
volna meg Jézust. Amit maga látott és tapasztalt, az tette tanítvánnyá. Így van
ez ma is, az előítélet sokakat tart vissza a helyes úttól. Milyen más
eredményre jutnának a "jöjj és lásd meg" elv alapján!
Mai Bibliai szakasz: Márk
7
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Az ördögnek az a célja,
hogy a figyelmünket az élet kis dolgaira terelje, és elterelje a legfontosabbról,
a világmindenség Teremtőjével való közösségről. „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged” (Jn 17:3). Abban
biztos lehetsz, hogy sok dolog lesz az életben, ami igényt tart a figyelmedre.
Minden apró dolog előtérbe kerül, hogy eltántorítson a Jézussal való
barátságtól és a vele való közösségtől. Egyesekben viszont olyan nagy a vágy
Krisztus iránt, hogy semmi sem tudja eltéríteni őket Tőle.
A kanaánita asszony
ilyen volt. Hallott Jézusról és eldöntötte, hogy segítséget fog kérni
megszállott lányának, függetlenül attól, hogy ezért mit kell elszenvednie. Nem
sokkal ezelőtt fel kellett fedeznie azt, hogy az ördög a tizenkét apostolban
munkálkodott. Mindnyájan azt mondták Jézusnak, hogy küldje őt el (Mt 15:23).
Egy ideig úgy tűnt, hogy Jézus is figyelmen kívül hagyja segélykérését.
De a Királynak ettől a
gyermekétől nem lehetett megtagadni az áldást, amit keresett, függetlenül az
újában álló akadályoktól. Lányának csodára volt szüksége – szabadításra az őt
megszálló démon hatalmából. Minden szeretetmorzsát elfogadott a lánya számára,
Isten minden ígéretét összekötötte és Jézus lábai elé vetette, és Jézus nem
tudta átlépni azokat. Az asszony tudta, hogy a kutyák is azzal táplálkoznak,
ami a család asztaláról megmarad és így ő is erőt kaphat Istentől és Jézustól.
Jézus rátekintett, és ezt mondta: „eredj
el; az ördög kiment a lányodból.”
Valaki egyszer ezt
mondta: „Tartsd fontosnak a fontos dolgokat!” Szeretnél sikeres lenni a mennyei
dolgokban? Jézussal akarsz maradni egy csapatban és közösségben a
körülményektől függetlenül? Sok gyülekezeti tag elhagyja a gyülekezetet, mert
megbántotta a presbiter vagy a diakónus, vagy talán épp a lelkész. Hiszem azt,
hogy Jézus ennek az asszonynak a történetét értem és érted örökítette meg –
főleg azért, hogy bátorítson. Függetlenül attól, hogy mi történt az életedben,
ne engedd, hogy bármi is eltávolítson Jézus ölelésétől, és attól, hogy az Ő
csapatában maradj! Tedd ezt, és megkapod a megígért áldást!
Jim Ayer
Az Adventista Világrádió alelnöke
Az Adventista Világrádió alelnöke
134. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
14. fejezetéhez
(február 25 – március 3.).
Mielőtt Krisztus
elkezdte volna szolgálatát, Isten Jánoshoz hasonló embereket készített fel,
hogy egy különleges üzenetet hordozzanak az emberek számára. János azt
prédikálta az embereknek, hogy bánják meg bűneiket, adják át életüket Istennek
és keresztelkedjenek meg. Jánosnak nem volt ehhez engedélye a szanhedrintől, de
nem aggódott emiatt. Tette a munkáját. Tudjuk, Krisztus minket is arra hív,
hogy kérjük meg az embereket, bánják meg bűneiket.
Két évvel ezelőtt én
lettem az egyetlen keresztény a faluban, ahol élek. Jelenleg arra készülök,
hogy Isten figyelmeztető üzenetét hordozzam a származási régiómban. De vajon
lesz-e engedélyem az ottani hatóságoktól? Ha nem akarnak részesedni az
üzenetből, egyszerűen csak hagyjam abba a hirdetést? János története megadja a
választ számomra. Ő teljes szívvel-lélekkel végezte a feladatát.
Beleadjuk-e teljes
erőnket, szívünket, lelkünket és elménket, hogy teljesítsük a feladatot, amire
elhívott minket Krisztus a Márk 16:15-ben? Tudjuk, hogy ha Istennek dolgozunk,
sok dolog fog érni minket. Sátán utat fog keresni, hogy megakadályozzon minket.
Bírnunk kell a próbákat, amelyekkel találkozunk, éppúgy, ahogy János tette. Ő
is sok próbával szembesült, mégis ragaszkodott hozzá, hogy tegye, amivel Isten
megbízta őt.
Amikor befejezem a
tanulmányaimat a Kelet-ázsiai Oktatási Intézetben, én is megkezdem a munkát. És
ki akarok tartani, ahogy János is tette.
Daem Da
Kambodzsa
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlés