Az
olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White
könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 16. fejezet 976. nap
A
nép Krisztus közelébe sereglett, és sürgető, megindító hangon kérték: Mester,
áldj meg engem! Füle minden kiáltást meghallott. A szelíd édesanyát fölülmúló
szánalommal hajolt a szenvedők fölé. Figyelme mindenkire kiterjedt. Bármilyen
betegségből mindenkit meggyógyított. A némák dicsőítő szavakra nyitották
ajkukat, a vakok Gyógyítójuk arcát szemlélték. A szenvedők szíve vidámmá vált.
A
papok és templomi tiszttartók tanúi voltak ennek a nagy munkának, s micsoda
kinyilatkoztatás volt számukra, amit hallottak! Az emberek elmondták, milyen
szenvedéseik voltak, hogyan csalódtak reményükben, milyen fájdalmas napokat,
álmatlan éjszakákat éltek át. Amikor már úgy látszott, hogy a remény utolsó
szikrája is kialudt, Krisztus meggyógyította őket. Egyikük így szólt: Oly nehéz
terhem volt, de segítőre találtam. Ő az Isten Krisztusa, és én az Ő
szolgálatára szentelem az életem. Szülők így szóltak gyermekeikhez: Ő mentette
meg az életeteket, emeljétek fel szavatokat és dicsőítsétek Őt. Gyermekek,
fiatalok, apák, anyák, barátok és szemtanúk hálaadással, dicsérettel fonódtak
össze. Remény és béke töltötte be szívüket. Testük, lelkük megújult, hazatértek,
és mindenütt hirdették Jézus végtelen szeretetét.
Krisztus
keresztre feszítésekor az így meggyógyítottak nem üvöltötték együtt a
csőcselékkel: "Feszítsd meg, feszítsd meg." Együttéreztek Jézussal,
mivel ők is érezték mély részvétét és csodálatos hatalmát. Megváltójuknak
ismerték el, mert testi-lelki egészséget adott nekik. Hallgattak az apostolok
prédikálására, a szívükbe eljutott isteni ige bölccsé tette őket. Isten
kegyelmének hirdetőivé, a megváltás eszközeivé váltak.
A
templomból kimenekülő tömeg idővel lassan visszaszivárgott. A félelem, mely
fogva tartotta őket, részben elszállt, de arcukon határozatlanság,
bátortalanság tükröződött. Csodálattal nézték Jézus munkáját, és meg voltak
győződve róla, hogy a Messiásra vonatkozó próféciák benne teljesedtek. A
templom megszentségtelenítésének bűne jórészt a papokat terhelte. Ők
intézkedtek, hogy az udvart alakítsák át vásártérré. A nép viszonylag ártatlan
volt. Jézus isteni hatalma mélyen érintette őket, azonban a papok és vének
befolyása mindent felülmúlt. Krisztus küldetését újításnak tekintették, és
kétségbevonták jogát, hogy beleavatkozzék abba, amit a templomi hatóságok
engedélyeztek. Sértette őket, hogy félbeszakadt a vásár. A papok ellenálltak a
Szentlélek meggyőző erejének
Mai Bibliai szakasz:
Lukács 5
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Jézus akkora tömeget vonzott, hogy Simon
hajóját kellett használnia, hogy abból tanítsa a Galileai-tó partján
összegyülekezett sokaságot. Jézus csodái mindenkit lenyűgöztek. Ugyanakkor „álmélkodtak
tanításán, mert szavának hatalma volt” (Lk 4:32 –új prot.
ford.). Mi tette Jézus szavait ilyen csodálatra méltóvá és hitelessé?
Jézus, az élő Ige, Isten igazságát mint jó hírt mutatta be
hallgatói számára. Ahogy elolvasod Lukács 5. fejezetének négy történetét –
Simon, Jakab és János elhívása; egy leprás meggyógyítása, egy béna
meggyógyítása és Lévi Máté elhívása – keresd az evangélium igazságát
mindegyikben! Íme két módja annak, hogy megtaláld az Isten-központú evangéliumi
igazságot bármely bibliaszövegben:
1. Keresd az erőt! – Az erő minden igeszakaszban Isten
megnyilatkozása és nem embereké. Ha megtalálod az erőt a szövegben, megleled az
igazságot is, amit Istenről, a szerzőjéről tanítani akar.
2. Találd meg a mozgatórugót! – A bibliai személyek tetteinek
mozgatója gyakran Isten igazsága. Ha megtalálod motivációjukat, megtalálod az
evangéliumi igazságot is, amire a történet tanít.
A leprás meggyógyításának története Lukács 5:12-16. verseiben
jó kezdőpont, hogy Isten erejét és a szereplők motivációját keressük. A leprás
feltárta indítékait, amikor Jézushoz ment, „arcra borult, és
kérte: ’Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani engem.’” (Lk 5:12 - Új Prot ford.). Hitt az igazságban, hogy
Jézusnak van hatalmat kigyógyítani őt a leprából. Egyetlen kérdése az volt
„akarsz-e meggyógyítani engem?”
Jézus
válaszolt: „»Akarom, tisztulj meg!« És azonnal
letisztult róla a lepra” (Lk5:13 - új prot. ford.). Bár
Jézus megparancsolta neki, hogy ne mondja el senkinek, olyan erőteljes volt az
isteni igazság, miszerint Jézus képes gyógyítani a leprát, hogy „nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassák, és meggyógyítsa
őket betegségeikből” (Lk 5:15 - új prot. ford.).
Ma is
jó hír, hogy Jézusnak van ereje, és vágyik is rá, hogy megtisztítson bennünket
testileg és lelkileg egyaránt. Jöjj ma Jézushoz, és imádkozz így: „Uram, ha
akarod, meg tudsz tisztítani engem.”
Tanulmányozd
Lukács 5. fejezetének többi történetét is Isten központú, evangéliumi igazságok
után kutatva, majd tedd fel a kérdést magadnak: hogyan formálhatják át ezek az
életemet? Ahogy követed Isten erejét, és megtalálod a szereplők indítékait,
látni fogod miért hallgatták oly buzgón Jézus szavait a galileaiak; így lelki
táplálékra és gyógyulásra lelsz majd.
Douglas Jacobs, D.Min.
136.
heti olvasmány a JÉZUS
ÉLETE 16. fejezetéhez (március 11-17.).
Nikodémus nem átlagos személy volt. Ő a
szanhedrin tagja volt – ma úgy hívnánk őt, hogy vallási vezető. Ismerte az
összes tantételt, a bibliai szövegeket, valamennyi érvre tudta az ellenérvet,
és a zsidó közösség felnézett rá, mint olyasvalakire, aki rendkívül lelki
ember. Nikodémus azonban felismerte, hogy hiányzik valami a keresztény
tapasztalatából. Szüksége volt olyan tapasztalatra, ami jóval túlmutat a
pusztán elméleti tudáson és a vallási formaságokon. Amikor Nikodémus Jézussal
találkozott azon az estén, azzal a szándékkal ment, hogy teológiai eszmecserét
folytassanak, Jézus azonban nem pazarolta az időt, és megmutatta, mire van
leginkább szüksége. A legnagyobb szükséglete az volt, hogy újjászülessen a
Szentlélek által.
Ugyanezt elmondhatjuk a mi keresztény
tapasztalatunkról. Azt gondoljuk, hogy pusztán azért, mert ismerjük az
igazságot és mert a megfelelő dolgokat tesszük és esszük, Isten kegyét
élvezzük. Jézus azonban megmutatta Nikodémusnak, hogy mennyire értelmetlenek
ezek a dolgok, hogy ha nem megy végbe a szívünkben a teljes átalakulás.
Fel kell ismernünk, hogy semmit sem tehetünk,
hogy változtassunk nyomorúságos állapotunkon. Csak amikor Jézusra tekintünk és
elfogadjuk az Ő igazságát sajátunként, akkor kezd a Szentlélek a szívünkben
lakozni. Akkor, és csakis akkor, nyilvánulhatnak meg az életünkben a szeretet,
az öröm, a béke, a türelem, az előzékenység, a jóság, a szelídség és a
mértékletesség gyümölcsei, és élhetünk igazi hiteles keresztény életet.
Joseph Tean, a
Kelet-ázsiai Oktatási Intézet hallgatója
Pineng, Malajzia
Fordította Gősi Csaba
Ámen!!
VálaszTörlés