Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – Jézus élete 14. fejezet 963. nap
Amíg valaki az emberi tekintély vezetésében bízik, nem
juthat el a megmentő igazság ismeretére. Nátánaelhez hasonlóan a magunk számára
kell tanulmányoznunk Isten igéjét, és imádkoznunk a Szentlélek világosságáért.
Ő, aki látta Nátánaelt a fügefa alatt, minket is látni fog az imádság titkos
helyén. A világosság országának angyalai közel vannak azokhoz, akik alázatosan
keresik az isteni vezetést. Krisztus egyházának megalapítása János, András,
Simon, Filep és Nátánael elhívásával kezdődött. János két tanítványát
irányította Krisztushoz. Egyikük, András, megtalálta testvérét, és a
Megváltóhoz hívta. Ezután történt Filep elhívása, aki viszont elment Nátánaelt
megkeresni. Szolgáljanak ezek a példák arra, hogy megtanuljuk a személyes
erőfeszítések jelentőségét, hogy közvetlenül forduljunk rokonainkhoz,
barátainkhoz, szomszédainkhoz. Vannak, akik egy életen át vallják, hogy ismerik
Krisztust, de személyesen sohasem tettek erőfeszítést, hogy csak egyetlen
lelket is hozzanak a Megváltóhoz. A munkát teljesen a prédikátorra hagyják, aki
hivatása terén képzett lehet, mégsem végezheti el azt, amit Isten egyházának
tagjaira bízott.
Sokan rászorulnak a szerető keresztény szívek szolgálatára.
Sokan tönkrementek, akiket meg lehetett volna menteni, ha szomszédaik -
egyszerű férfiak és nők - személyesen munkálkodtak volna értük. Sokan személyes
elhívásra várnak. Magában a családban, szomszédságban, a városban, ahol élünk,
van misszionáriusi munkánk, amelyet Krisztusért végezhetünk. Ha keresztények
vagyunk, ez a munka örömünkre fog szolgálni. Nem mondható el valakiről, hogy
megtért, míg fel nem ébred benne a vágy, hogy másoknak is elmondja: milyen hű
barátra talált Jézusban. A megmentő és megszentelő igazságot nem zárhatja
szívébe.
Mindazok, akik Istennek szentelték magukat, a világosság
közvetítőivé válnak. Isten eszközeivé lesznek, kegyelmének gazdagságát átadják
másoknak is. Ő megígérte: "Adok reájuk és az én magaslatom környékére
áldást, és bocsátom az esőt idejében; áldott esők lesznek" (Ez 34:26).
Fülöp azt mondta Nátánaelnek: "Jer és lásd meg!"
(Jn 1:47) Nem kérte, hogy fogadja el mások meggyőződését, hanem arra
buzdította, nézze meg ő maga Krisztust. Ma, amikor Jézus a mennyben van,
tanítványai képviselik Őt az emberek között. A lélekmentés egyik leghatékonyabb
módja, ha mindennapi életünkkel példázzuk jellemét. Másokra gyakorolt
befolyásunk nem annyira attól függ, amit mondunk, inkább attól, amik vagyunk.
Az emberek harcolhatnak vagy dacolhatnak érveinkkel, ellenállhatnak
felhívásainknak, de az önzetlen szeretetet sugárzó élet olyan érv, amelynek nem
tudnak ellentmondani. A Krisztus szelídségével jellemezhető következetes élet hatalom
a világon.
Mai Bibliai szakasz: Márk
8
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Ezt a fejezetet
nevezhetnénk „vak fejezetnek” is. Az előző fejezet azzal a kijelentéssel
fejeződött be, hogy „a siketeket is
hallókká teszi, a némákat is beszélőkké”. Ezek után kitekintünk a galileai
tengerre néző füves domboldalra, ahol Jézus négyezer éhes embert megvendégel
(Mt 15:38), akik nagy távolságról gyalogoltak ide, hogy a nagy Tanítót
hallgassák. Jézus minden lehetőséget megragadott arra, hogy enyhítsen az emberi
szenvedésen.
A hatalmas csoda
ellenére, hogy Jézus egy kisebb hadsereget megetetett, a 11. versben a
farizeusok „mennyei jelt” kérnek. Ezek a tanítók szándékosan választották a
vakságot – az Élet és az Igazság ott állt előttük és ők mégsem látták meg Őt.
Úgy tűnik, hogy a
tanítványok sem voltak jobb helyzetben. A 15. versben Jézus óvja őket a
farizeusok kovászától, és attól, hogy ne legyenek vakok, mint ők. De a vakság
már beburkolta őket, mert teljesen eltévesztették a lényeget. Azt gondolták,
hogy Jézus a kenyérről beszélt.
De Jézusnak megvan a
gyógymódja úgy a fizikai, mint a lelki vakságra. A 22. versben egy vak embert
hoznak Jézushoz. Jézus ráköp csukott szemére, mintha újra akarta volna formálni
az agyagból, amelyből Ádám formáltatott és amiből működésképtelen teste
vétetett; és a világmindenség Teremtője új szemet adott ennek az embernek.
Milyen jó lett volna,
ha a 33. vers megelőzte volna a 29-et! A 33. versben a Péteren keresztül
munkálkodó ördög dorgálást kap. A 29. versben Péter szemei egy pillanatra
megnyílnak és betekintést kap abba, hogy Jézus a Krisztus. De a vak ember újjáteremtett
szeméhez hasonlóan Péter csak részlegesen látott, és a 33. versben a látása
újra elhomályosodott.
Hogyan kapjuk a
látásunkat? Hogyan válhatnak lelki szemeink teljesen működőképessé? Úgy, hogy
megengedjük, hogy Isten megmosson bennünket az életnek vizével. Ahhoz, hogy ez
megtörténjék, közelebb kell húzódnunk a Teremtőhöz. A 34-38. versek elmondják a
követelményeket és kérdéseket tesznek fel az örökös jó látással kapcsolatosan.
A látás az alárendeléssel kezdődik: „ha
valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és
kövessen engem.” Olvasd újra a fejezet utolsó verseit, és amikor ezt
teszed, fedezd fel, hogy meghitt párbeszédbe kezdesz Uraddal – azzal a
valakivel, Aki kész visszaadni a látásodat.
Jim Ayer
134. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE
14. fejezetéhez
(február 25 – március 3.).
Mielőtt Krisztus
elkezdte volna szolgálatát, Isten Jánoshoz hasonló embereket készített fel,
hogy egy különleges üzenetet hordozzanak az emberek számára. János azt
prédikálta az embereknek, hogy bánják meg bűneiket, adják át életüket Istennek
és keresztelkedjenek meg. Jánosnak nem volt ehhez engedélye a szanhedrintől, de
nem aggódott emiatt. Tette a munkáját. Tudjuk, Krisztus minket is arra hív,
hogy kérjük meg az embereket, bánják meg bűneiket.
Két évvel ezelőtt én
lettem az egyetlen keresztény a faluban, ahol élek. Jelenleg arra készülök,
hogy Isten figyelmeztető üzenetét hordozzam a származási régiómban. De vajon
lesz-e engedélyem az ottani hatóságoktól? Ha nem akarnak részesedni az
üzenetből, egyszerűen csak hagyjam abba a hirdetést? János története megadja a
választ számomra. Ő teljes szívvel-lélekkel végezte a feladatát.
Beleadjuk-e teljes
erőnket, szívünket, lelkünket és elménket, hogy teljesítsük a feladatot, amire
elhívott minket Krisztus a Márk 16:15-ben? Tudjuk, hogy ha Istennek dolgozunk,
sok dolog fog érni minket. Sátán utat fog keresni, hogy megakadályozzon minket.
Bírnunk kell a próbákat, amelyekkel találkozunk, éppúgy, ahogy János tette. Ő
is sok próbával szembesült, mégis ragaszkodott hozzá, hogy tegye, amivel Isten
megbízta őt.
Amikor befejezem a
tanulmányaimat a Kelet-ázsiai Oktatási Intézetben, én is megkezdem a munkát. És
ki akarok tartani, ahogy János is tette.
Daem Da
Kambodzsa
Fordította Gősi Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése