2018. március 2., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 2 - PÉNTEK - Márk 8


Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – Jézus élete 14. fejezet 963. nap

Amíg valaki az emberi tekintély vezetésében bízik, nem juthat el a megmentő igazság ismeretére. Nátánaelhez hasonlóan a magunk számára kell tanulmányoznunk Isten igéjét, és imádkoznunk a Szentlélek világosságáért. Ő, aki látta Nátánaelt a fügefa alatt, minket is látni fog az imádság titkos helyén. A világosság országának angyalai közel vannak azokhoz, akik alázatosan keresik az isteni vezetést. Krisztus egyházának megalapítása János, András, Simon, Filep és Nátánael elhívásával kezdődött. János két tanítványát irányította Krisztushoz. Egyikük, András, megtalálta testvérét, és a Megváltóhoz hívta. Ezután történt Filep elhívása, aki viszont elment Nátánaelt megkeresni. Szolgáljanak ezek a példák arra, hogy megtanuljuk a személyes erőfeszítések jelentőségét, hogy közvetlenül forduljunk rokonainkhoz, barátainkhoz, szomszédainkhoz. Vannak, akik egy életen át vallják, hogy ismerik Krisztust, de személyesen sohasem tettek erőfeszítést, hogy csak egyetlen lelket is hozzanak a Megváltóhoz. A munkát teljesen a prédikátorra hagyják, aki hivatása terén képzett lehet, mégsem végezheti el azt, amit Isten egyházának tagjaira bízott.

Sokan rászorulnak a szerető keresztény szívek szolgálatára. Sokan tönkrementek, akiket meg lehetett volna menteni, ha szomszédaik - egyszerű férfiak és nők - személyesen munkálkodtak volna értük. Sokan személyes elhívásra várnak. Magában a családban, szomszédságban, a városban, ahol élünk, van misszionáriusi munkánk, amelyet Krisztusért végezhetünk. Ha keresztények vagyunk, ez a munka örömünkre fog szolgálni. Nem mondható el valakiről, hogy megtért, míg fel nem ébred benne a vágy, hogy másoknak is elmondja: milyen hű barátra talált Jézusban. A megmentő és megszentelő igazságot nem zárhatja szívébe.

Mindazok, akik Istennek szentelték magukat, a világosság közvetítőivé válnak. Isten eszközeivé lesznek, kegyelmének gazdagságát átadják másoknak is. Ő megígérte: "Adok reájuk és az én magaslatom környékére áldást, és bocsátom az esőt idejében; áldott esők lesznek" (Ez 34:26).

Fülöp azt mondta Nátánaelnek: "Jer és lásd meg!" (Jn 1:47) Nem kérte, hogy fogadja el mások meggyőződését, hanem arra buzdította, nézze meg ő maga Krisztust. Ma, amikor Jézus a mennyben van, tanítványai képviselik Őt az emberek között. A lélekmentés egyik leghatékonyabb módja, ha mindennapi életünkkel példázzuk jellemét. Másokra gyakorolt befolyásunk nem annyira attól függ, amit mondunk, inkább attól, amik vagyunk. Az emberek harcolhatnak vagy dacolhatnak érveinkkel, ellenállhatnak felhívásainknak, de az önzetlen szeretetet sugárzó élet olyan érv, amelynek nem tudnak ellentmondani. A Krisztus szelídségével jellemezhető következetes élet hatalom a világon.

Mai Bibliai szakasz: Márk 8

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

Új protestáns fordítás:

Ezt a fejezetet nevezhetnénk „vak fejezetnek” is. Az előző fejezet azzal a kijelentéssel fejeződött be, hogy „a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké”. Ezek után kitekintünk a galileai tengerre néző füves domboldalra, ahol Jézus négyezer éhes embert megvendégel (Mt 15:38), akik nagy távolságról gyalogoltak ide, hogy a nagy Tanítót hallgassák. Jézus minden lehetőséget megragadott arra, hogy enyhítsen az emberi szenvedésen.

A hatalmas csoda ellenére, hogy Jézus egy kisebb hadsereget megetetett, a 11. versben a farizeusok „mennyei jelt” kérnek. Ezek a tanítók szándékosan választották a vakságot – az Élet és az Igazság ott állt előttük és ők mégsem látták meg Őt.

Úgy tűnik, hogy a tanítványok sem voltak jobb helyzetben. A 15. versben Jézus óvja őket a farizeusok kovászától, és attól, hogy ne legyenek vakok, mint ők. De a vakság már beburkolta őket, mert teljesen eltévesztették a lényeget. Azt gondolták, hogy Jézus a kenyérről beszélt.

De Jézusnak megvan a gyógymódja úgy a fizikai, mint a lelki vakságra. A 22. versben egy vak embert hoznak Jézushoz. Jézus ráköp csukott szemére, mintha újra akarta volna formálni az agyagból, amelyből Ádám formáltatott és amiből működésképtelen teste vétetett; és a világmindenség Teremtője új szemet adott ennek az embernek.

Milyen jó lett volna, ha a 33. vers megelőzte volna a 29-et! A 33. versben a Péteren keresztül munkálkodó ördög dorgálást kap. A 29. versben Péter szemei egy pillanatra megnyílnak és betekintést kap abba, hogy Jézus a Krisztus. De a vak ember újjáteremtett szeméhez hasonlóan Péter csak részlegesen látott, és a 33. versben a látása újra elhomályosodott.

Hogyan kapjuk a látásunkat? Hogyan válhatnak lelki szemeink teljesen működőképessé? Úgy, hogy megengedjük, hogy Isten megmosson bennünket az életnek vizével. Ahhoz, hogy ez megtörténjék, közelebb kell húzódnunk a Teremtőhöz. A 34-38. versek elmondják a követelményeket és kérdéseket tesznek fel az örökös jó látással kapcsolatosan. A látás az alárendeléssel kezdődik: „ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.” Olvasd újra a fejezet utolsó verseit, és amikor ezt teszed, fedezd fel, hogy meghitt párbeszédbe kezdesz Uraddal – azzal a valakivel, Aki kész visszaadni a látásodat. 

Jim Ayer

134. heti olvasmány a JÉZUS ÉLETE  14. fejezetéhez (február 25 – március 3.).

Mielőtt Krisztus elkezdte volna szolgálatát, Isten Jánoshoz hasonló embereket készített fel, hogy egy különleges üzenetet hordozzanak az emberek számára. János azt prédikálta az embereknek, hogy bánják meg bűneiket, adják át életüket Istennek és keresztelkedjenek meg. Jánosnak nem volt ehhez engedélye a szanhedrintől, de nem aggódott emiatt. Tette a munkáját. Tudjuk, Krisztus minket is arra hív, hogy kérjük meg az embereket, bánják meg bűneiket.

Két évvel ezelőtt én lettem az egyetlen keresztény a faluban, ahol élek. Jelenleg arra készülök, hogy Isten figyelmeztető üzenetét hordozzam a származási régiómban. De vajon lesz-e engedélyem az ottani hatóságoktól? Ha nem akarnak részesedni az üzenetből, egyszerűen csak hagyjam abba a hirdetést? János története megadja a választ számomra. Ő teljes szívvel-lélekkel végezte a feladatát.

Beleadjuk-e teljes erőnket, szívünket, lelkünket és elménket, hogy teljesítsük a feladatot, amire elhívott minket Krisztus a Márk 16:15-ben? Tudjuk, hogy ha Istennek dolgozunk, sok dolog fog érni minket. Sátán utat fog keresni, hogy megakadályozzon minket. Bírnunk kell a próbákat, amelyekkel találkozunk, éppúgy, ahogy János tette. Ő is sok próbával szembesült, mégis ragaszkodott hozzá, hogy tegye, amivel Isten megbízta őt.

Amikor befejezem a tanulmányaimat a Kelet-ázsiai Oktatási Intézetben, én is megkezdem a munkát. És ki akarok tartani, ahogy János is tette.

Daem Da
Kambodzsa
Fordította Gősi Csaba


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése