Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – E.G. White AZ IGAZI MEGÚJULÁS 2. fejezet 2317. nap
2. fejezet – Hamis vagy valóságos megtérések (5. rész)
Megszentelődés – Ki munkálja azt?
Az isteni törvény elhanyagolása vagy elvetése miatt téves elméletek kelnek szárnyra a megszentelődéssel kapcsolatban és ezek kitüntetett helyet kapnak napjaink vallási mozgalmaiban. Ezek az elméletek hamisak, egyrészt a hittételek tekintetében, másrészt a gyakorlati következményeiket illetően. Az pedig, hogy ennyire általános tetszés övezi őket, hatványozottan fontossá teszi, hogy mindnyájan világosan megértsük, mit tanít a Szentírás ebben a vonatkozásban.
Az igazi megszentelődés bibliai tantétel. Pál apostol a thesszalonikai gyülekezethez intézett levelében kijelenti: „Mert ez az Isten akarata, a ti szentté lételetek” (1Thessz 4:3). Majd így imádkozik: „Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől…” (1Thessz 5:23). A Biblia világosan bemutatja, hogy mi a megszentelődés és hogyan érhető el. Az Üdvözítő így imádkozott a tanítványaiért: „Szenteld meg őket a te igazságoddal: a te igéd igazság” (Jn 17:17,19). Pál apostol pedig azt tanítja, hogy a hívőknek „Szent Lélek által megszenteltek”-nek kell lenniük (lásd Róm 15:16). Mit munkál a Szentlélek? Jézus így szól a tanítványokhoz: „De mikor eljön amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra” (Jn 16:13). A zsoltáríró pedig így ír: „A te törvényed igazság”. Isten Igéje és Lelke által nyílnak meg az emberek számára az Ő törvényében testet öltő igazságosság nagy elvei. Mivel pedig Isten törvénye „szent és igaz és jó”, az isteni tökéletesség másolata, egyenesen következik ebből, hogy szent az a jellem is, amelyet ez iránt a törvény iránt tanúsított engedelmesség formált. Krisztus ennek a jellemnek a tökéletes példája. Ezt mondja: „…én megtartottam az én atyámnak parancsolatait”; „én mindenkor azokat cselekszem, amelyek néki kedvesek”. (Jn 8:29) Krisztus követőinek Őhozzá hasonlatosaknak kell lenniük: Isten kegyelme által az Ő szent törvényének elveivel összhangban levő jellemet kell fejleszteniük. Ez a Biblia tanítása a megszentelődésről.
Ez a munka egyedül a Krisztusban való hit által végezhető el, Isten bennünk lakozó Lelkének erejével. Pál így buzdítja a hívőket: „félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket; mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből” (Fil 2:12,13). A keresztények is érzik a bűn késztetéseit, azonban szüntelen hadat viselnek ellene. Ez az a pont, ahol Krisztus segítségére szükség van. Az emberi gyengeség egyesül az isteni erővel, és a hit így kiált fel: „hála az Istennek, aki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által” (1Kor 15:57).
A Szentírás világosan rámutat, hogy a megszentelődés munkája fokozatosan megy végbe. Megtérésekor a bűnös békességet talál Istennel az engesztelő vér által, ekkor azonban a keresztény élet még épp, hogy csak elkezdődött. El kell indulnia a tökéletesség felé vezető úton, mígnem eljut „a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére” (Ef 4:13; lásd még Fil 3:13-14 és 2Pt 1:5-10).
Nincs helye a felfuvalkodottságnak
Akik tapasztalatot szereznek a bibliai megszentelődésről, alázatos lelkületet tanúsítanak. Mózeshez hasonlóan szemlélhették a szentség félelmetes fenségét, és látták tulajdon méltatlan voltukat, szemben a Végtelen magasztos tökéletességének tisztaságával.
Dániel próféta az igazi megszentelődés példája volt. Hosszú élete a Mesterért végzett nemes szolgálat jegyében telt. A Menny előtt „kedves férfiú” (Dán 10:11) volt. Ennek ellenére nemhogy azt állította volna magáról, hogy szent és tiszta, hanem ez a nagy becsben álló próféta a valóban bűnös Izraellel azonosította magát, amikor Isten előtt esedezett népéért: „mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük elődbe a mi esedezéseinket”; „vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk.”„És még szólék és imádkozám, és vallást tevék az én bűnömről, és az én népemnek, az Izráelnek bűnéről” (Dán 9:18,15,20), olvassuk könyvében.
Amikor Jób meghallotta az Úr hangját a forgószélből, így kiáltott fel: „Ezért hibáztatom magam és bánkódom a porban és hamuban!” (Jób 42:6). Amikor Ésaiás meglátta az Úr dicsőségét és hallotta a kerub kiáltását: „Szent, szent, szent a seregeknek Ura”, így kiáltott fel: „Jaj nékem, elvesztem” (Ézs 6:3,5). Pál, miután elragadtatott a harmadik égig és ember által kibeszélhetetlen dolgokat hallott, önmagáról, mint „minden szentek között a legeslegkisebb”-ről (2Kor 12:2-4; Ef 3:8) szólt. A szeretett János, aki Jézus keblére hajtotta a fejét és szemlélte az Ő dicsőségét, halottként esett az angyal lábai elé (lásd Jel 1:17).
Azoknak a gondolkodásában, akik a Golgota keresztjének árnyékában járnak, nem lehet helye önfelmagasztalásnak, és az arról szóló felfuvalkodott állításnak, hogy szabadok a bűntől. Saját bűnüknek érzik inkább azt, hogy Isten Fiának szíve megtört, és a kínszenvedését okozta, és ez a gondolat megalázkodásra készteti őket. Azok érzékelik a legvilágosabban az emberiség gyarló és bűnös voltát, akik a legközelebb állnak Krisztushoz, és egyetlen reményük a megfeszített és feltámadt Üdvözítő érdemeiben van.
https://white-konyvtar.hu/fejezet/IM/advent/2011/11974.66/
Mai Bibliai szakasz: Zsidókhoz írt levél 7
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsid%C3%B3khoz%207&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Zsid%C3%B3k%207&version=NT-HU
A Zsidókhoz írt levél 6 fejezete azzal a gondolattal zárult, hogy Jézus „lelkünknek biztos és erős horgonya, amely behatol a kárpit mögé” (6:19). A hetedik fejezet elmagyarázza, hogy miért.
A fejezet két nagy szakaszra oszlik. Az 1-10. versek leírják Melkisédek három fő jellemzőjét, amelyek előrevetítették Jézus papságát. A 11-28. versek elmagyarázzák azt, hogy ezek a jellemzők, amelyek Jézusban teljesedtek, hogyan biztosítják számunkra a legnagyobb bizonyosságot.
A Melkisédek név azt jelenti, hogy ő az igazság királya (2. vers). Ez előképezte Jézust aki „szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elválasztott” (26-28. vers). Nincs olyan bűn, amely elválasztaná őt az Atyától. Ő tökéletesen alkalmas arra, hogy akadály nélkül járuljon Istenhez a mi érdekünkben.
Melkisédek Sálem királya volt, ami azt jelenti, hogy a békesség királya (2. vers). A szerző azt mondja, hogy miközben a lévita rend szerinti papság nem teheti tökéletessé a hívőt, Jézus szolgálata tökéletességet szerez (11, 18-19. vers). A tökéletesség kapcsolatban áll a héber „békesség” szóval, ami azt is jelenti, hogy „teljes, befejezett”. Jézus tökéletességet hoz, amiben tényleges bocsánatot tud biztosítani (10:1-4) valamint az Istenhez való szabad bejárást is biztosítja (10:19-23)
Melkisédek nem rendelkezett nemzetségi táblázattal. (3. vers). Ő nem azért volt pap, mert egy családhoz tartozott - mint például Áron. Ő tulajdonképpen egy megtörhetetlen eskü által lett pap (7:20-22). A szerző azt sugallja, hogy a Szentírás nem jegyzi Melkisédek nemzetségi táblázatát, hogy hasonlíthasson Isten Fiára, akinek tényleg nincs kezdete napjainak, sem életének vége.
Így Jézus papsága olyan bizonyossággal szolgál, amit a lévitai papság nem tud felajánlani. Ő egy tökéletes pap, akinek szabad bejárása van Istenhez, és aki teljes megtisztítást biztosít. Ő örökké él, hogy közbenjárjon értünk. Milyen csodálatos Isten irántunk való szeretete, amelyben kijelölte Jézust, hogy legyen a mi főpapunk. Erősen bele kell kapaszkodnunk, mint aki erős horgonya lelkünknek.
Felix Cortez
330. heti olvasmány AZ IGAZI MEGÚJULÁS 2. fejezetéhez (november 21-27.).
Hamisított pénz. Bolondok aranya. Selyemvirág. Műanyag étkészlet. Hajfesték. Az életben olyan sok dolog lehet megtévesztő első pillantásra, amikor azonban annak jön el az ideje, hogy ezekre a termékekre számítsunk, a műanyag étkészlet eltörik, a festék kifakul, a virág pedig sosem lesz olyan édes illatú.
Álhírek, megtévesztő hirdetések, üres kapcsolatok.
Ebben a bűnös világban csupán egyetlen Barát van, akire igazán támaszkodhatunk minden körülmények között. Ő teljesen elkötelezett a mi jólétünkkel kapcsolatosan, jobban ismer minket, mint ahogy mi ismerjük magunkat és mégis szeret bennünket!
Sátán tudja ezt, és leghőbb vágya, hogy távol tartson minket attól, hogy felfedezzük a valódi boldogsághoz vezető egyetlen utat. Így aztán elülteti bennünk az ellentmondás magvát. Hamis megújulásokat idéz elő. Megpróbál lenyűgözni minket talmi szórakozással és azzal, hogy eltereli a figyelmünket.
Ha azt választjuk, hogy követjük Jézust, akkor szeretjük Istent teljes szívünkből, lelkünkből, erőnkből és elménkből. Ez az élet legnagyobb döntése! Barátaim, itt az idő! A félszívű elköteleződés azt jelenti, hogy teljesen elveszünk. A tökéletes elköteleződés örömet hoz nem csak ebben az életben, hanem síron túli reményt is biztosít.
Jézus segítségével köteleződjünk el ismét, napi rendszerességgel énekeljük: „Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust, nincs visszaút, nincs visszaút.”
Lisa Ward
Country Life hetednapi adventista gyülekezet jegyzője, Keene, Texas USA
Fordította Gősi Csaba
ÁMEN!
VálaszTörlés