Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – E.G. White Az imádság 32. fejezet 2299. nap
32. fejezet – AZ IMA ÉS A HIT (1. rész)
A hit bizalom Istenben, bizakodás abban, hogy Ő szeret bennünket, és a legjobban tudja, hogy mi válik javunkra. A hit rábír bennünket arra, hogy saját utunk helyett az Ő útját válasszuk. A hit saját tudatlanságunk helyett elfogadja az Ő bölcsességét, gyengeségünk helyett az Ő erejét, bűnösségünk helyett az Ő igazságát. Azt jelenti, hogy életünk és személyiségünk már az Övé. A hit elismeri Isten tulajdonjogát, és elfogadja áldásait. Az igazságosságról, a becsületességről és a tisztaságról bebizonyosodott, hogy az élet sikereinek titkát képezik. A hit juttat bennünket ezeknek az alapelveknek a birtokába.
Minden jó indíték, szándék és törekvés Isten ajándéka. A hit elfogadja Istentől azt az életet, amely egyedül hozhat igazi növekedést és erőt.
Alaposan meg kell érteni, hogyan lehet a hitet gyakorolni! Isten minden ígéretének feltétele van. Ha készek vagyunk cselekedni az Ő akaratát, akkor minden ereje a mienk. Mindez az ajándék, amit Isten nyújtani akar, benne van az ígéretben. „A mag az Isten beszéde.” (Lk 8:11) Amennyire bizonyos, hogy a tölgyfa benne van a makkban, Isten ajándéka ugyanolyan biztosan benne van az Ő ígéretében. Ha elfogadjuk ígéretét, miénk az ajándék.
A hit önmagában is lelki ajándék, amely képesít bennünket Isten többi ajándékának elfogadására. Amikor gyakorlás és cselekvés által elfogadjuk Isten Igéjét, a hitünk növekszik. Abból a célból, hogy megerősítsük hitünket, kapcsolatba kell hoznunk azt az Igével.
A Biblia tanulmányozásánál a tanulót rá kell vezetni arra, hogy meglássa Isten Igéjének hatalmát. A teremtéskor „… ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott” (Zsolt 33:9). „… azokat, amelyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket” (Róm 4:17), mert ha Ő szólítja őket, akkor előállnak.
Mai Bibliai szakasz: 1 Timóteus 3
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Tim%C3%B3teushoz%203&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Tim%C3%B3teus%203&version=NT-HU
Az Újtestamentum felváltva használja a püspök, felügyelő és presbiter kifejezéseket. Azt az embert, aki ilyen pozíciót óhajt magának, az a vágy kell, hogy motiválja, hogy jó szolgálatot végezzen Krisztusért, nem pedig a személyes tekintélyvágy.
Ez a fejezet további útmutatást ad a gyülekezetnek a presbiterek kiválasztásában, de különösen azoknak hasznos, akiket felkérnek, hogy presbiterként szolgáljanak. A presbiter családja bizonyságot tesz vezetői képességéről, és ugyanezt teszi a lakóközösségben való jó hírneve is. A presbiter életének Krisztust kell tükröznie. Pál azokat is figyelmezteti, akik pozícióra és hatalomra vágynak, de csak önmagukért. Ők nem végzik Isten jó munkáját.
Diakónusnak lenni (8-13. vers) szintén szent hivatás, amely Krisztus munkáját támogatja ezen a világon. Amikor Jézus azt mondta, hogy „én olyan vagyok köztetek, mint aki szolgál”, önmagára, mint szolgára, vagy diakónusra utalt. Presbiterek, diakónusok, diakonisszák, akik Jézus nyomdokait követik, az Ő képét helyezik a gyülekezetre. Szolgáló vezetést biztosítanak Krisztus számára, aki feje egyházának. Pál azért írta ezeket, hogy felkészítse az ifjú Timóteust a megfelelő vezetői szerepre a gyülekezetekben.
Az egyház „az igazságnak oszlopa és erőssége” (15. vers), Krisztusra épült, Ő az alapja, és arra hivatott, hogy Isten megmentő igazságának erős oszlopa legyen. Földi vállalkozások és kormányok nem képezik Istennek és az Ő szabadításának oszlopát. Ha az egyház kudarcot vall ezen a területen, hová mehetnek az emberek megtalálni Istent? A 16. vers az „Isten titkának” összefoglalója – a mi megváltásunk csodálatos ténye Jézus Krisztus élete, halála és feltámadása által. Ez a csodálatos megváltás az, amit nekünk, mint egyháznak be kell mutatnunk a világnak.
Imádkozzunk érettük és támogassuk azokat, akiket vezetői szerepre választottak gyülekezeteink különböző szolgálataira!
David Manzano
328. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 32. fejezetéhez (november 7-13.).
Teljes szívedből hiszed, hogy Isten csak a legjobbat akarja neked? Függetlenül attól, hogy milyen tragikusak a körülményeid?
Tudatilag hisszük, hogy Isten szeret minket, és csak a legjobbat akarja. Mégis, amikor a szenvedés lecsap, amikor a trauma feldúlja az életünket, a szívünk megkérdezi: „Mennyire szenvedést akar Isten rám mérni?”
A szenvedők felsóhajtanak: „Istenem, ennek semmi értelme.” A gyötrelem és a veszteség nem logikus. A törékeny, véges elme számára nem tűnnek értelmesnek. A tragédiák és a traumák ellentmondani látszanak Isten jellemének. Ha Isten a javunkat akarja, hogyan engedheti meg ezt a szörnyű szenvedést?
Talán meg kellene kérdezni: „Nem baj, ha Isten nem tűnik észszerűnek számomra?” Ne feledjük, Istennek több értelme van, mint nekünk! Minden titokzatos szenvedés egy napon meg lesz magyarázva. Addig is a bizalom a legjobb fegyver az élet csatáinak megnyeréséhez.
A hit lényegében azt jelenti, hogy bízunk Istenben. Ez ilyen egyszerű.
Sajnos, ha mélyen megsebeztek az életben, nehéz lehet bízni az emberekben és Istenben. És ha nehezen tudsz teljesen megbízni Istenben, amikor az életed a nyomorúság mélységében van, akkor megkérdőjelezed, hogy Isten valóban a legjobbat akarja-e neked.
A nagy hit azáltal fejlődik ki, hogy nagy megpróbáltatások közepette is bízunk Istenben. A szenvedés az az osztályterem, amelyben a hit fejlődik, ahogyan bízunk Isten szívében.
Ahogy megtanulunk bízni Isten kimeríthetetlen szeretetében a szenvedés káoszában, Isten ereje és irgalma valóságosabbá válik, és bizalmunk elmélyül. Minél jobban bízunk benne, annál nagyobb lesz a hitünk. A bizalmat a legjobban Krisztus jelenlétének gyakorlásával lehet fejleszteni.
A nagy hit nagy bizalomból születik.
Lory Engel
Káplán, Eugene, Oregon USA
Ámen 🛐✝️🙏🕊
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés