Higgyetek az Ő prófétáinak - november 8 - HÉTFŐ - 1 Timóteus 4

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 32. fejezet 2300. nap

32. fejezet  – AZ IMA ÉS A HIT (2. rész)

Azok, akik bíznak Isten Igéjében – habár önmagukban teljesen gyámoltalanok voltak –, gyakran az egész világ hatalmának ellenálltak. A tiszta szívű, szent életű Énok szilárdan hitte, hogy az igazság egy romlott, csúfolódó nemzetség közepette is győzedelmeskedik. Izrael gyermekei a Vörös-tengernél hittel bírtak a föld leghatalmasabb nemzetének legnagyobb seregével szemben. Dávid, a pásztorfiú bízott Isten ígéretében, hogy trónra jut Saullal a törvényes uralkodóval szemben, ezért szilárdan alávetette magát Isten hatalmának. Sidrák, Misák és Abednégó megőrizték hitüket a tűzben, és a trónon ülő Nabukodonozorral szemben; Dániel az oroszlánok között és az ország magas tisztségeit betöltő emberek előtt. Jézus győzött hitében a kereszten, amikor a zsidó papok és főemberek még a római kormányzót is rákényszerítették akaratuk végrehajtására. Pál megőrizte hitét láncaiban, amikor gonosztevőként vitette őt halálba Néró, a világbirodalom zsarnoka.

Ilyen példákat nemcsak a Bibliában találunk. Hasonlók bőven találhatók az emberiség történelmének feljegyzéseiben. A valdensek, a hugenották, Wiclif, Husz, Jeromos, Luther, Tyndale, Knox, Zinzendorf és Wesley másokkal együtt tanúskodtak Isten Igéjének hatalmáról a gonosz által támogatott emberi hatalommal és bölcsességgel szemben. Ezek a férfiak jelentik a föld igazi nemességét. Ők Isten királyi családfája. Mai ifjúságunk azt a felhívást kapja, hogy foglalják el helyüket ebben a családfában!

Az élet kis ügyeiben ugyanolyan szükségünk van a hitre, mint a nagy dolgokban. Mindennapi ügyeinkben és eljárásainkban maradandó bizalmunk által lesz valósággá számunkra Isten megtartó ereje.

Emberi szemszögből nézve az élet mindenki számára járatlan ösvény, amelyen legmélyebb tapasztalatainkat illetően mindnyájan egyedül járunk. Legbensőbb életünkbe egyetlen emberi lény se tud behatolni teljesen. Amikor egy kisgyermek elindul azon az úton, amelyen előbb vagy utóbb meg kell választania életmódját, és magának kell kiválasztania életének feladatait, akkor mennyire komolyan kell törekednünk arra, hogy hitét a biztos vezetőre és segítőre irányítsuk!

 

Mai Bibliai szakasz:  1 Timóteus 4

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Tim%C3%B3teushoz%204&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Tim%C3%B3teus%204&version=NT-HU

A keresztény történelem feltárja, hogy az évszázadok során Sátán számos tévtanítást juttatott be a keresztény hitvilágba, éppen úgy, ahogy az első három igevers előre megjövendölte. A Szentlélek Pál apostolon keresztül óva int az igaz hittől való elszakadástól. Sátán az álkereszténységet is fel tudja használni eszközként, hogy megvalósítsa gonosz terveit. A fejezet 16 versében négyszer találjuk meg a „tantétel”, azaz a „tanítás” szót (1,6,13,16). Nem szükséges, hogy tévútra vigyen minden új tanítás, amit az emberek hirdetnek!

A pogányok és zsidók között voltak olyan csoportok, amelyek hitték, hogy az egyén szigorú önfegyelem és önmegtagadás által képes elérni egy felsőbb spirituális szintet (4-8. vers). A tanítás, mely szerint a cölibátus szentebb út, mint a házasság és család, egyfajta támadásnak tekinthető a Teremtőnk ellen. Ez egy tévtanítás.

Az Úr elmondta Ádámnak és Évának, hogy mit ehetnek. Miután az ember bűnbe esett, Isten kibővítette a fogyasztható ételek körét, de azt is elmondta, mi az, amit nem fogyaszthatnak. Ha elmondunk egy imát afölött az étel vagy ital fölött, amit az Ige nem különített el, mint fogyasztható cikket az ember számára, attól az még nem lesz „szent”. A böjt lehet jótékony hatással szervezetünkre, de tévedés azt gondolni, hogy az élelemtől való tartózkodás szentté tesz valakit. A fizikai erőnlétünk ápolása is igen fontos, de nem ajánlott túlzásba vinni ezt sem. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk az igaz istenfélelemre és arra, hogy visszatükrözzük Jézus jelemét, hiszen ez örök érték!

Számos evilági tanítás, mítosz és babona, aminek légkörében sokan felnőnek, „szentségtelen, vénasszonyos mese” az Ige szerint (7. vers). Sokuk ártalmatlan, de némelyikük nem. Példának okáért: a régiek úgy hitték, az éjjeli levegő ártalmas, ezért nem szabad beengedni. Ennek következtében a hálószobák levegője igencsak áporodott volt. Fekete macskák, törött tükrök, kiengesztelhető gonosz szellemek… a világ tele van félelmetes mítoszokkal. Sokszor nem könnyű letenni a terhet, amit kultúránk rakott a hátunkra.

Ez a fejezet emlékeztet arra, hogy az ima, Isten Igéjének tanítása és a Szentlélek teljesen fel tud szabadítani bennünket arra, hogy úgy éljünk, ahogyan Krisztus bemutatta nekünk.

David Manzano

328. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 32. fejezetéhez (november 7-13.).

Teljes szívedből hiszed, hogy Isten csak a legjobbat akarja neked? Függetlenül attól, hogy milyen tragikusak a körülményeid?

Tudatilag hisszük, hogy Isten szeret minket, és csak a legjobbat akarja. Mégis, amikor a szenvedés lecsap, amikor a trauma feldúlja az életünket, a szívünk megkérdezi: „Mennyire szenvedést akar Isten rám mérni?”

A szenvedők felsóhajtanak: „Istenem, ennek semmi értelme.” A gyötrelem és a veszteség nem logikus. A törékeny, véges elme számára nem tűnnek értelmesnek. A tragédiák és a traumák ellentmondani látszanak Isten jellemének. Ha Isten a javunkat akarja, hogyan engedheti meg ezt a szörnyű szenvedést?

Talán meg kellene kérdezni: „Nem baj, ha Isten nem tűnik észszerűnek számomra?” Ne feledjük, Istennek több értelme van, mint nekünk! Minden titokzatos szenvedés egy napon meg lesz magyarázva. Addig is a bizalom a legjobb fegyver az élet csatáinak megnyeréséhez.

A hit lényegében azt jelenti, hogy bízunk Istenben. Ez ilyen egyszerű.

Sajnos, ha mélyen megsebeztek az életben, nehéz lehet bízni az emberekben és Istenben. És ha nehezen tudsz teljesen megbízni Istenben, amikor az életed a nyomorúság mélységében van, akkor megkérdőjelezed, hogy Isten valóban a legjobbat akarja-e neked.

A nagy hit azáltal fejlődik ki, hogy nagy megpróbáltatások közepette is bízunk Istenben. A szenvedés az az osztályterem, amelyben a hit fejlődik, ahogyan bízunk Isten szívében.

Ahogy megtanulunk bízni Isten kimeríthetetlen szeretetében a szenvedés káoszában, Isten ereje és irgalma valóságosabbá válik, és bizalmunk elmélyül. Minél jobban bízunk benne, annál nagyobb lesz a hitünk. A bizalmat a legjobban Krisztus jelenlétének gyakorlásával lehet fejleszteni.

A nagy hit nagy bizalomból születik.

 

Lory Engel

Káplán, Eugene, Oregon USA