Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1Móz 13 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=gen+13&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=gen+13&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. A folyamatosan tanító, vezető Isten. A próbákkal, áldásokkal Isten fokozatosan tanítja, vezeti Ábrahámot a megszentelődés útján.
2. A színfalak mögött munkálkodó Isten. Ebben a fejezetben inkább Ábrahám tetteiről olvasunk, Isten nincs az előtérben, de akkor is ott látjuk. A háttérből áld, vezet és oltalmaz. Nem olvasunk Istenről, de Ábrahámot áldás kíséri. Néha mi sem vesszük észre konkrétan Isten jelenlétét életünkben, de az ő hatásának hatalma érezhető az áldásokban és a vezetésben.
3. Isten, Akinek jelleme meglátszik Ábrahám döntésében. Isten csendben dolgozik Ábrahám jellemén, aminek eredménye meglátszik Ábrahám döntésében, a saját érdekének feladásában, a mások javának keresésében, az önfeláldozó magatartásban. Ezeket Ábrahám Istentől tanulta. Még nem tökéletes, de felcsillan életében Isten dicsősége.
4. Az alázatot áldással jutalmazó Isten. Amikor Isten visszatükröződni látta saját jellemét Ábrahám életében, megáldotta Ábrahámot és csodálatos ígéreteket tett neki.
5. Az ember tekintetét felemelő Isten. Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy „emeld fel tekintetedet.” Ha lefele nézünk, a bajainkra és a problémáinkra, elcsüggedünk, de Isten felemeli a tekintetünket, hogy Őt lássuk, Jézust lássuk és akkor minden megváltozik.
6. És nem csak ennyit láthatunk Istenről ebben a fejezetben, hanem egy védelmező, egy szabadságot biztosító Istent, egy segítségül hívható Istent, egy szabad akaratot biztosító Isten, egy elnéző Istent és egy olyan Istent, aki örömmel ad bölcsességet az embereknek.
Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 1/2. fejezet
1/2. fejezet – Isten felhívása a szolgálatra (4. rész)
Az isteni megbízatás
Azt a munkát kell végeznünk, amit a tanítványok is.. Minden kereszténynek misszionáriusnak kell lennie. Megértéssel és együttérzéssel szolgáljanak a segítségre szorulóknak úgy, hogy önzetlen buzgalommal törekedjenek könnyíteni a szenvedő emberiség nyomorúságán. (The Ministry of Healing, 104.)
Mennybemenetele előtt Krisztus átadta tanítványainak megbízatásukat. Elmondta nekik, hogy ők annak az akaratnak a végrehajtói, amelynek értelmében a világra hagyja az örök élet kincseit. (The Acts of the Apostles, 27.)
Az első tanítványoknak átadott letétben valamennyi kor hívői osztoztak. Valakik befogadták az evangéliumot, szent igazságot nyertek, amit át kell adniuk a világnak. Isten hűséges népe mindig is támadó misszionárius volt, és képességeiket annak szentelték, hogy az ő nevének tisztességet szerezzenek, adottságaikat pedig bölcsen használták fel az ő szolgálatára. (The Acts of the Apostles, 109.)
Az evangéliumi megbízatás Krisztus országának nagy misszionáriusi oklevele. A tanítványoknak buzgón kellett munkálkodniuk a lelkekért, mindnyájuknak átnyújtva a kegyelmi meghívót. Nem várhattak arra, hogy az emberek menjenek őhozzájuk; nekik kellett elmenniük hozzájuk az üzenetükkel. (The Acts of the Apostles, 28.)
Isten hírvivői azt a megbízatást vették, hogy álljanak be ugyanabba a munkába, amit Jézus is végzett, míg itt a Földön járt. A szolgálat minden olyan ágában oda kell szentelni magukat, amiben ő is kivette a részét. Buzgón és őszintén kell szólniuk az embereknek a menny kikutathatatlan gazdagságáról és halhatatlan kincseiről. (Testimonies, IX, 130.)
A tanítványoknak adott megbízatás nekünk is szól. Miként egykor, úgy ma is a megfeszített és feltámadt Üdvözítőt kell magasba emelnünk azok előtt, akik Isten és reménység nélkül élnek e világon. Az Úr felhívást intéz a lelkészekhez, a tanítókhoz és az evangélistákhoz. Szolgáinak házról házra kell hirdetniük az üdvösség üzenetét. Minden nemzetnek, fajnak, nyelvnek és népnek el kell vinni Krisztus által a bűnbocsánat jó hírét. Az üzenetet nem letompított és élettelen kifejezésekkel, hanem világos, határozott és pezsdítő szavakkal kell átadnunk. Százak várnak a figyelmeztetésre, hogy megmentsék életüket. A világnak arra van szüksége, hogy megláthassák a keresztényekben erejük bizonyítékát. A könyörület üzenetére nem csupán egy-két helyen, hanem világszerte szükség van. (Gospel Workers, 29.)
Amikor Jézus felment a mennybe, földi munkáját azokra bízta, akik befogadták az evangélium világosságát. Tovább kellett vinniük a feladatot, míg egészen el nem végzik azt. Semmilyen más közvetítőről nem gondoskodott az igazság hirdetésére. „Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek.” „És íme, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Ez az ünnepélyes megbízatás egészen a mi korunkig kiterjed. Isten egyházára hagyta az üzenet elfogadásának vagy elutasításának felelősségét. (Historical Sketches, 288.)
Szent feladat nyugszik rajtunk. Így hangzik a nekünk szóló megbízatás: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népet, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és íme, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28:19–20) Annak a munkának vagytok szentelve, hogy ismertessétek meg az üdvösség evangéliumát. A menny tökéletessége lesz az erőtök. (Testimonies, IX, 20–21.)
https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.17/
Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyvének 1. fejezetéhez (január 23-29.).
Jézus egyszer így szólt a tanítványaihoz: „Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek.” (János 15:15) Ezek a dolgok, amiket Jézus megosztott a tanítványaival, bizonyosan tartalmaznak részleteket a misszióról. Mindent, amit tudnunk kell arról, hogyan váljunk Krisztus tanúivá, már elmondtak nekünk.
Jézus a misszió alapvető miértjét a hogyan elé helyezi. Ha tudjuk miért végezzük a missziót, a misszió hogyanja zökkenőmentesebben jön. A miért miatt tudjuk leküzdeni, bármilyen akadállyal is kerülünk szembe a misszió során.
Az első miért az az, hogy a misszió segít a Krisztushoz hasonló jellem kialakításában. Örömöt érzünk, amikor másokat megnyerünk Jézusnak. A második miért az az, hogy a misszióban való részvétel sürgeti Krisztus eljövetelét, amire mindannyian vágyunk. A harmadik miért az az, hogy a misszió az a környezet, ahol megoszthatom az élettapasztalataimat, felfedvén Istent a személyes tanúbizonyságom által. A negyedik miért az az, hogy a missziót a szeretet hajtja: csak azok, akik értékelik Krisztus tiszta, szent életét, fogják feláldozni a kényelmet és tesznek tanúbizonyságot az életükkel. A végső miértem az az, hogy a misszió segít a hívőknek átértékelni az elsődleges szempontjaikat, miközben a munkájukat és a hivatásukat a tanúságtételüknek rendelik alá. Ezáltal a karrierjük a szolgálatuk része lesz, nem attól különálló.
Raul Lozano
a Linda Vista Egyetem Teológiai Kar Dékánja, Chiapas, Mexico
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐🙏👼🕊
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés