Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1Móz 15 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=gen+15&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=gen+15&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Az Isten, mint pajzs és a bőséges jutalmazó barát. Ábrahám Lót jótevőjeként nemcsak Melkisédek Főpapon keresztül részesül Isten áldásában, hanem Isten Maga bátorítja, ne féljen semmilyen körülmények között és bőséges jutalmat ígér. Hatalmas boldogságot jelenthettek Ábrahámnak a szavak, melyeket Isten látomásban intézett hozzá.
2. A széles perspektívát ajánló Isten. Isten nem kicsiben gondolkodik. A 13-ik fejezetben azt mondja Ábrahámnak, hogy emelje fel a fejét és tekintsen északra, délre, keletre és nyugatra, mert, amit lát, az mind az ő utódaié lesz. Ebben a fejezetben még szélesebbre tárja a látókört és azt mondja Ábrahámnak, hogy tekintsen fel az égre és számolja meg a csillagokat, annyi lesz az utóda. Isten nekünk is azt üzeni Ézsaiás próféta által, hogy tekintsünk fel az égre: „Emeljétek az égre szemeiteket, és nézzetek a földre ide alá, mert az egek mint a füst elfogynak, és a föld, mint a ruha megavul, és lakosai hasonlóképp elvesznek; de szabadításom örökre megmarad, és igazságom meg nem romol.” (Ézs 51:6).
3. Az ígéretét szövetséggel megpecsételő Isten. Ábrahám példájával mutatja meg Isten a mi feladatunkat is: a körülmények nehezedése esetén higgyünk az Ő ígéreteiben.
4. Az emberrel párbeszédet folytató Isten. Ebben a fejezetben Isten és Ábrahám úgy beszélnek, mint két barát. Ábrahám ki tudja önteni előtte szíve titkait, vágyait és aggodalmait, Isten pedig megígéri, hogy segít neki.
5. Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, aki legyőzhetetlen védelmező; vigasztaló – az elkeseredett Ábrahámot megerősíti; aki hatalmas Isten de szövetséget köt a kis porszemmel; aki kegyelmet ajánl mindenkinek, még gonosz emóreusoknak is
Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 1/2. fejezet
1/2. fejezet – Isten felhívása a szolgálatra (6. rész)
A meggyőző élet
Nem csak az igazság prédikálásával, nem csak az irodalom terjesztésével kell bizonyságot tennünk Istenről. Emlékezzünk arra, hogy a krisztusi élet a kereszténység mellett felhozható legerősebb érv, s hogy a gyenge keresztény jellem többet árt a világnak, mint a világias ember jelleme. (Testimonies, IX, 21.)
Nem minden könyv szolgálja a szent élet fejlődését. Az emberek nem abban fognak hinni, amit a lelkész prédikál, hanem abban, ahogy a gyülekezet él. A szószékről elmondott igehirdetést túl gyakran ellensúlyozza az a prédikáció, amit az igazság állítólagos védelmezőinek életvitele mond el. (Testimonies, IX, 21.)
Krisztus élete egy állandóan táguló, végtelen tekintélyt mutatott fel: olyat, amely Istenhez és az egész emberi családhoz kapcsolta őt. Az Úr a Fia által olyan befolyással ruházta fel az embert, amely lehetetlenné teszi számára, hogy önmagának éljen. Egyénileg kapcsolódunk embertársainkhoz, egy részhez Isten nagy egészében, és kölcsönösen lekötelezettjei vagyunk egymásnak. Senki nem függetlenítheti magát társaitól, mert mindenki jóléte kihat másokra is. Isten szándéka az, hogy ki-ki úgy érezze: ő is szükséges mások jólétéhez, ezért törekednie kell elősegíteni felebarátai boldogságát. (Christ’s Object Lesson, 339.)
A Biblia vallása nem zárható be egy könyv lapjai közé, sem egy gyülekezet falain belülre. Nem hozható alkalmanként felszínre saját hasznunkra, hogy aztán újra gondosan félretegyük. A vallásnak meg kell szentelnie a mindennapi életet, hogy megnyilvánulhasson minden üzleti ügyünkben és összes társasági kapcsolatunkban. (The Desire of the Ages, 306–307.)
Isten terve az, hogy népében dicsőüljön meg a világ előtt. Azt várja el azoktól, akik Krisztus nevét hordozzák, hogy gondolatban, szóban és tettben egyaránt őt képviseljék. Gondolataiknak tisztáknak, szavaiknak nemeseknek és felemelőeknek kell lenniük, hogy a körülöttük levő embereket közelebb vonhassák az Üdvözítőhöz. Jézus vallását bele kell szőniük mindabba, amit tesznek és mondanak. Minden üzleti ügyük az Üdvözítő jelenlétének jó illatát árassza magából. (Testimonies, IX, 21.)
Az üzletember végezze úgy a munkáját, hogy hűsége dicsőítse Urát. Vigye bele vallását mindenbe, amit csinál, és nyilatkoztassa ki az embereknek Krisztus Lelkét. A kétkezi munkás legyen szorgalmas és hűséges képviselője annak, aki Júdea városaiban a legszerényebb életkörülmények között viselt terheket. Mindenki, aki Krisztus nevéről neveztetik, munkálkodjék úgy, hogy ez arra sarkallja az embert, látva jó cselekedeteiket, hogy dicsőítse Teremtőjét és Megváltóját. (Bible Echo, 1901. június 10.)
https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.17/
Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyvének 1. fejezetéhez (január 23-29.).
Jézus egyszer így szólt a tanítványaihoz: „Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek.” (János 15:15) Ezek a dolgok, amiket Jézus megosztott a tanítványaival, bizonyosan tartalmaznak részleteket a misszióról. Mindent, amit tudnunk kell arról, hogyan váljunk Krisztus tanúivá, már elmondtak nekünk.
Jézus a misszió alapvető miértjét a hogyan elé helyezi. Ha tudjuk miért végezzük a missziót, a misszió hogyanja zökkenőmentesebben jön. A miért miatt tudjuk leküzdeni, bármilyen akadállyal is kerülünk szembe a misszió során.
Az első miért az az, hogy a misszió segít a Krisztushoz hasonló jellem kialakításában. Örömöt érzünk, amikor másokat megnyerünk Jézusnak. A második miért az az, hogy a misszióban való részvétel sürgeti Krisztus eljövetelét, amire mindannyian vágyunk. A harmadik miért az az, hogy a misszió az a környezet, ahol megoszthatom az élettapasztalataimat, felfedvén Istent a személyes tanúbizonyságom által. A negyedik miért az az, hogy a missziót a szeretet hajtja: csak azok, akik értékelik Krisztus tiszta, szent életét, fogják feláldozni a kényelmet és tesznek tanúbizonyságot az életükkel. A végső miértem az az, hogy a misszió segít a hívőknek átértékelni az elsődleges szempontjaikat, miközben a munkájukat és a hivatásukat a tanúságtételüknek rendelik alá. Ezáltal a karrierjük a szolgálatuk része lesz, nem attól különálló.
Raul Lozano
a Linda Vista Egyetem Teológiai Kar Dékánja, Chiapas, Mexico
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlés