2022. október 6., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - október 6 - CSÜTÖRTÖK- 1 Sámuel 30

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1 Sámuel 30 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20S%C3%A1muel%2030&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20S%C3%A1muel%2030&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak 

 

1.    Isten az újabb próbában sem hagyja magára Dávidot. Dávid megmenekült a saját magának állított csapdából a mennyei angyaloknak köszönhetően anélkül, hogy népe ellen kellett volna harcolnia, visszatérhetett Siklágba. De ott borzalmas látvány fogadta. A kegyetlen amálekiták kihasználva Dávid távollétét, hogy embereivel a filiszteusokkal karöltve hadbavonult saját népe ellen, bosszút álltak a korábbi siklági történésekért. És ekkor mutatta be Dávid, hogy Ő az Úrnak szíve szerint való ember. A legnagyobb mélységben, a legkilátástalanabb helyzetben volt és tudta, az egyedüli megoldás az Úrhoz fordulás.   

2.    Isten   az őszinte szívvel hozzáforduló Dávidot meghallgatja. Az az Isten, aki már nem válaszolt Saulnak, meghallgatja Dávidot és válaszol kérdésére. Dávidnak nagy szüksége volt erre, hogy biztosan tudja Isten akaratát és azt, hogy érdemes-e harcolni, van-e esélye a győzelemre.

3.    Isten győzelmet ad Dávidnak. Emberileg esélytelenek voltak, mert kevesen voltak és kimerültek. Azok az emberek győztek, akiknek még a síráshoz sem volt már elegendő erejük, nemhogy utolérjék az ellenséget, harcoljanak vele és győzzenek, de Isten nem várt helyről adott információt nekik az ellenség hollétéről és erőt a győzelemhez.

4.    Dávid Isten jellemét tükrözi. A gonosz és elvetemült emberek úgy gondolták, hogy ez elfáradt és a felszereléssel maradt katonáknak ne adjanak a zsákmányból, mert nem érdemlik meg. Dávid azonban Isten jellemét tükrözi, aki szívesen ad azoknak, akik nem érdemlik meg. Ezért kaphatunk mi is sok mindent Istentől   

5.    Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben,

a.    aki soha nem él vissza a hatalmával, hanem mindig gyermekei érdekében használja fel

b.    aki mindig küld segítséget – most egy egyiptomi szolga útmutatása alapján aratnak győzelmet az ellenség felett

c.    aki folyamatosan tanítja gyermekeit, akik néha tanulnak is valamit abból, amit Isten tanítani akar – Dávid az ellenségtől szerzett zsákmányt nem tartotta meg magának, hanem szétosztotta az emberek között

Olvasmány – E.G. White HIT ÉS CSELEKEDETEK 17. fejezet

17. fejezet – (1. rész)

Tanács egy vezető lelkésznek a hitről és cselekedetekről szóló prédikációval kapcsolatosan

Részlet egy levélből, melyet Ellen G. White A. T. Jones részére küldött 1893. április 9-én (44. levél, 1893). Megjelent a Selected Messages, első kötetének 377-379. oldalain.

Egy összejövetelen vettem részt, ahol hatalmas hallgatóság volt jelen. Álmomban a hit témájáról beszéltél, és Krisztus igazságáról, melyet hit által nekünk tulajdonít. Több alkalommal is megismételted azt, hogy a cselekedetek semmit sem számítanak, és nincsenek feltételek. Olyan fényben mutattad be a témát, hogy tudtam: sokan összezavarodnak, és nem kapnak helyes képet a hit és cselekedetek viszonyáról; ezért elhatároztam, hogy írok neked. Túlságosan is erőteljesen mutattad be a témát. Vannak feltételek, melyek alapján miénk lehet a megigazulás, a megszentelődés, és Krisztus igazsága. Én értem, hogy te mire gondolsz, de rossz befolyást gyakorolsz sokak gondolkodására. Bár a jó cselekedetek nem üdvözíthetnek egyetlen lelket sem, mégsem üdvözülhet senki sem a jó cselekedetek nélkül. Isten a törvény alatt ment meg bennünket, és kérnünk kell, ha kapni akarunk, keresnünk kell, ha találni akarunk, és zörgetnünk, ha azt akarjuk, hogy az ajtó megnyíljon előttünk.

Forrás: Hit, remény, cselekvő szeretet – Heted7világ Kiadó, 2001

2 megjegyzés: