Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2 Krónikák 28 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nika%2028&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2028&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten gyásza. Akház nagyon mélyre vitte Júdát a bűnben, aminek a szörnyű következményeit le is aratták. Akház úgy vélte, hogy a szomszéd népek Istenei erősebbek, mint Izrael Istene, ezért úgy döntött, hogy azokat fogja imádni. Milyen ostoba döntést hozott? 120.000 katonáját veszítette el, a templom és a királyi kincstár összes kíncsével együtt. Hiába fizetett Arám királyának, az segítség helyett megtámadta őt. Minden nép támadta és legyőzte őt, mégsem tért észhez, mégsem tért vissza Istenéhez, aki megbocsátott volna neki és megsegítette volna őt. Bizonyára nagy gyásza lehetett Istennek, amikor látta, hogy gyermekei hogyan szenvednek és hogyan háborúznak egymással.
2. Isten házát bezárják és berendezéseit összetörik. És nem egy pogány király teszi ezt, hanem Júda királya, Dávid egyik leszármazottja, aki a Messiás elődeinek egyike. Hogy merészelhetett egy ember így bánni Isten szent dolgaival? És hogy nem sújtott le Isten ítéletével erre az emberre? Isten türelme végtelen, de a bűn megbosszulja magát. Isten türelmes volt, de a szomszéd népek és királyok nem. Azonnal kihasználták az alkalmat, hogy a védtelen királyt és népét pusztítsák.
Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 18. fejezet
18. fejezet – AZ UTOLSÓ HÉT CSAPÁS ÉS AZ IGAZAK — A nagy nyomorúság (1. rész)
A kegyelemidő lezárulása és a nagy nyomorúság
Amikor megszűnik Jézus Krisztusnak az emberért végzett közbenjárói munkája, elkezdődik a nyomorúság ideje. Addigra már minden ember sorsáról megszületett a döntés, és nincs több engesztelő vér, ami megtisztíthat a bűntől. Jézus Krisztus elhagyja helyét, és Isten előtt álló közbenjáróként elhangzik az ünnepélyes kijelentés: „Aki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és aki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és aki igaz, legyen igaz ezután is; és aki szent, szenteltessék meg ezután is” (Jel 22:11). Ezek után vonja vissza az Atya a gonoszságot fékező Szentlelkét a földről (PP, 1890, 201. o.).
Isten népe felkészült a megpróbáltatásra
Amint lezárul a harmadik angyali üzenet hirdetése, a kegyelem nem esedezik tovább a föld bűnös lakóiért. Isten népe befejezte munkáját. Elnyerték a késői esőt, a „felüdülés idejét az Úrnak színétől” (ApCsel 3:19), és felkészültek az előttük álló megpróbáltatás óráira.
Angyalok sietnek fel és alá a mennyben. A földről visszatérő egyik angyal jelenti, hogy munkáját elvégezte; az utolsó próba ráköszöntött a világra, és az örök parancsolatok iránt hűségesek elnyerték „az élő Istennek pecsétjét”. Jézus ekkor befejezi közbenjárását a mennyei szentélyben… A Megváltó elvégezte népéért az engesztelést, és eltörölte bűneiket. Alattvalóinak száma kiteljesedett; elérkezett az idő, hogy „az ország pedig és a hatalom és az egész ég alatt lévő országok nagysága” (Dán 7:27) az üdvösség örököseinek adasson, és Jézus királyok Királyaként és uraknak Uraként uralkodhat (GC, 1911, 613–614. o.).
Felfoghatatlan borzalom
A gyötrelem és kín előttünk álló időszaka olyan hitet igényel, amely elviseli a fáradtságot, várakozást és éhséget – ez a hit a kemény próba idején sem lankad…
Nemsokára itt van a „nyomorúságos idő… amilyen nem volt” még (Dán 12:1); a hozzá szükséges tapasztalatokkal most még nem rendelkezünk, de a megszerzésükre sokan túlságosan is restek. Gyakran látjuk a valóságosnál nagyobbnak az elkövetkezendő bajt, de ez most nem igaz az előttünk álló válságra. A legelevenebb ábrázolás sem képes visszatükrözni a megpróbáltatások súlyosságát (GC, 1911, 621–622. o.).
Amikor Jézus elhagyja a szentek szentjét, visszavonja Lelkének féken tartó erejét az uralkodóktól és a népeiktől, akik így kiszolgáltatottak lesznek a gonosz angyalok irányításának. Akkor Sátán tanácsa és vezetése alatt olyan törvényeket hoznak, hogyha az idő meg nem rövidíttetne, egyetlen ember számára sem lenne menekvés (1T, 1859, 204. o.).
Sokan „elragadtatnak” a nyomorúság ideje elől
Nem mindig érdemes feltétlen gyógyulásért könyörögni… Ő tudja, hogy akikért esedezünk, képesek lennének-e elviselni a megpróbáltatást és a próbát, amely rájuk jönne, ha élnek. Kezdettől ismeri a véget. Sokan meghalnak, még mielőtt a nyomorúság idejének tüzes megpróbáltatása eljön a világunkra (CH, 1897, 375. o.).
Az Úr gyakran oktatott arról, hogy kisgyereket is eltemetnek majd a nyomorúság ideje előtt. Viszontlátjuk gyermekeinket, találkozunk velük, és megismerjük őket a mennyei udvarokban (2SM, 1899, 259. o.).
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlés