Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Máté evangéliuma 15 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1t%C3%A9%2015&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1t%C3%A9%2015&version=NT-HU
A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten ügye folyamatos támadások célpontjában van. Sátán felhasználta Heródest Keresztelő János elnémítására, és Jézus szolgálatának a fenyegetésére. Jézus úgy válaszolt erre, hogy meggyógyította az embereket és csoda útján ezreket táplált. Ezek után a farizeusok kezdték el támadni azzal a váddal, hogy áthágja Isten törvényét. Ha Jézust minden eszközzel támadta, földi képviselőjét, az egyházat is támadni fogja minden alattomos eszközével.
2. Isten rendeléseit megpróbálják emberire cserélni. A zsidók sem voltak mentesek attól a pogány elképzeléstől, hogy az isteneket trükkökkel ki lehet játszani. Igaz, hogy azt mondta Isten, de nekik jobb ötleteik vannak, és végülis az Isten is ismerje el az ő ügyességüket, hogy milyen jól ki tudták javítani Isten „hiányos rendelkezéseit.” Jézust ez rendkívül zavarta, mert azt gondolták, hogy be tudják csapni az Istent, de végül önmagukat csapták be. Jézus azt mondta, hogy így erőtlenné tették az Isten parancsolatait. Miközben abban a tévhitben fürödtek, hogy ők mennyire istentisztelők, Jézus rámutatott arra, hogy semennyire. Azt mondta, hogy ezt a palántát nem Isten ültette, ezért Isten gyökerestől kitépi.
3. Amit Isten tényleg tisztátalannak tart. A zsidók féltek attól, hogy ételek, tárgyak, emberek beszennyezhetik őket, így elfogadhatatlanok lesznek Isten előtt. Az nem bántotta őket, hogy gyűlölték és bántották egymást, hogy pletykáltak és rágalmaztak, hogy a szívük tisztátalanságát szavaik és tetteik tisztátalansága követi. Istent jobban bántja ez, mint a mosdatlan kézzel való evés.
4. Jézus tanulmányútra viszi tanítványait. A tanítványok is nehezen értették Jézus logikáját, ezért Jézus elvitte őket Tírusz és Sidon vidékére, ahol igazi pogány népek laktak, akiket a zsidók tisztátalannak tartottak. Jézus itt meggyógyította a pogány asszony leányát. Jézust nem szennyezte be az, hogy pogány földre lép, hogy pogány emberekkel társalog. Jézus szívéből tisztaság áradt, amikor együttérzést tanúsíthatott valaki iránt és segíthetett valakinek. Aztán újabb hasonló helyre utaztak, a gadarénusok országába, a galileai tó délkeleti részére, ahol szintén „tisztátalan” pogányok laktak. A tanítványok szíve nem volt tiszta, mert nem igyekeztek ételt adni a sokaságnak, úgy ahogy zsidó földön tették az ötezer megvendégelésekor, viszont tanulhattak Jézustól, aki megindult szükségleteiken és enni adott a négyezer éhes „tisztátalan” pogánynak. Jézus szívéből ismét tisztaság áradt. Jézus arra tanította őket, hogy ez az igazi tisztasági törvény.
5. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. aki különbséget tesz a fontos és kevésbé fontos dolgok között
b. aki a szülők tiszteletét első helyre teszi
c. akinek számít, hogy valaki csak ajkával tiszteli, vagy teljes szívével szereti
d. aki nem tesz különbséget pogány és zsidó, hívő és hitetlen között, mert mindannyian az Ő gyermekei
e. akit előbb felismernek és elismernek a tisztátalannak tartott pogányok, mint saját népe. A pogány asszony Dávid Fiának és Urának nevezte Jézust, míg a zsidók folyamatosan azt kérdezték: „kicsoda ez?”
f. aki meggyógyította a pogány betegeket is
g. aki kenyeret és halat adott a pogányoknak ugyanúgy, mint korábban a zsidóknak.
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy ne a külsőségekre összpontosítson, az olyan dolgokra, amelyek nem nagy jelentőségűek, hanem azokra, amelyek tényleg lényegesek és fontosak, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 54-55. fejezet
54. fejezet – AZ IRGALMAS SAMARITÁNUS (4. rész)
Nem kevésbé van szüksége a világnak ma a tanításra, mint amikor az Jézus ajkáról hangzott el. Az önzés és a hideg külsőségek már-már kioltották a szeretet tüzét, elhomályosították az erényeket, melyeknek ékesíteniük kellene a jellemet. A Jézus nevét vallók közül sokan szem elől tévesztették, hogy a keresztényeknek Krisztust kell képviselniük. Ha nem gyakoroljuk az önfeláldozást mások javára családi körben, a szomszédok közt, a gyülekezetben, és ahol csak megfordulunk, akkor, bármit vallunk is, nem vagyunk keresztények.
Krisztus összefonta érdekét az emberiségével, és kér, hogy legyünk egyek Vele az emberiség megmentésében. "Ingyen vettétek, - mondja - ingyen adjátok" (Mt 10:8). A bűn a lehető legrosszabb dolog, nekünk kell megszánnunk, segítenünk a bűnöst. Sokan tévelyegnek, átérzik szégyenüket, oktalanságukat. Éhesek a bátorító szóra. Hibáikon, tévedéseiken rágódnak, míg szinte teljesen kétségbe nem esnek. Nem szabad elhanyagolnunk ezeket a lelkeket. Ha keresztények vagyunk, nem mehetünk át az út másik oldalára, nem kerülhetjük ki a lehető legmesszebbről azokat, akiknek segítségünkre van szükségük. Ha látjuk, hogy egy ember bajban van - akár betegség, akár bűn miatt -, sohase mondjuk: nem tartozik rám.
"Ti lelkiek, igazítsátok útba az olyant szelídségnek lelkével" (Gal 6:1). Hit és ima által szorítsd vissza az ellenség erejét. A hit és bátorság szavait szóld, ezek gyógyító balzsamként hatnak a megtörtekre, megsebzettekre. Sokan elgyöngültek, elbátortalanodtak az élet nagy harcában, amikor egyetlen kedves, felvidító szó megerősíthette volna őket, és így győzhettek volna. Sose haladjunk el egyetlen szenvedő lélek mellett se anélkül, hogy ne nyújtanánk neki azt a vigaszt, mellyel minket is megvigasztalt Isten.
Mindez nem egyéb, mint a törvény alapelvének betöltése - azé az elvé, melyet az irgalmas samaritánus története példáz, s amely Jézus életében lett nyilvánvaló. Jelleme megmutatja a törvény igazi jelentőségét, s hogy mit jelent úgy szeretni felebarátunkat, mint magunkat. Amikor Isten gyermekei irgalmasságot, kedvességet és szeretetet tanúsítanak mindenki iránt, ezzel bizonyságot tesznek a menny alaptörvényének jellegéről is. Bizonyítják, hogy "az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket" (Zsolt 19:8). Ha valaki nem tudja megvalósítani ezt a szeretetet, áthágja a törvényt, melyet állítólag tisztel. A testvéreink iránt táplált lelkületből kitűnik, milyen az Isten iránti lelkületünk. A felebarátunkért érzett szeretet egyetlen forrása Isten szívbéli szeretete. "Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert aki nem szereti a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát?" Szeretteim, "ha szeretjük egymást, az Isten bennünk marad, és az ő szeretete teljessé lett bennünk" (1Jn 4:20.12).
Ámen 🛐🙏🏻
VálaszTörlés