2024. augusztus 24., szombat

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 24 - SZOMBAT - Máté evangéliuma 25

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Máté evangéliuma 25 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1t%C3%A9%2025&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1t%C3%A9%2025&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten azt szeretné, hogy minden ember megtalálja Őt. A példázatbeli lányoknak azért volt lámpásuk, és azért volt fontos, hogy a lámpás világítson, hogy az emberek számára meg tudják világítani a Vőlegény házához vezető utat. A lányok lámpásának fényében az emberek megláthatták a Vőlegény arcát. Ennek elmulasztása súlyos véteknek számított és azzal járt, hogy kimaradtak a menyegzőből. Nekünk is ugyanez a feladatunk a föld történelmének utolsó napjaiban, hogy megmutassuk a Vőlegény házához vezető utat az embereknek, azaz segítsünk nekik, hogy megtalálják a mennyországot. Ugyanakkor a Vőlegény arcát is láthatóvá kell tennünk az emberek előtt, hogy megismerjék Istent, az Ő jellemét, és követése mellett dönthessenek.              

2.    Isten ismerete a legfontosabb dolog.  Az öt balga lány, akik elmulasztottak világítani, nem ismerték Istent. Ha ismerték volna, mindent megtettek volna azért, hogy Őt másoknak is bemutassák. A Vőlegény nem engedte be őket a menyegzőbe, mert oda csak olyanok mehetnek be, akik ismerik őt. A bibliai nyelvezetben az ismerés meghitt, bensőséges, szoros kapcsolatot jelent. A mennybe is csak azok mehetnek be, akik ily módon ismerik Istent.

3.    A szolgálat és az istenismeret szorosan összetartoznak. Erről szól a tíz szűz példázata is, de a tálentumok példázata is. A szüzek példázatában a világítani nem tudó lányok nem ismerték a vőlegényt, a tálentumok példázatában a tétlen szolga, aki elásta a tálentumát, szintén nem ismerte a gazdát, illetve félreismerte Őt. Azt mondta róla, hogy „tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és ott is takarsz, ahol nem vetettél; azért félvén, elmentem és elástam a te tálentumodat.” Kegyetlennek ismerte őt, és félt tőle. Ugyanez történik azokkal is, akik tétlenkednek Isten művében: kritizálnak másokat és aztán Istent is, félreismerik Őt és félni kezdenek Tőle, attól, aki a legfőbb jótevőjük. Pedig nem követett el nagy bűnt, csak tétlenkedett.

4.    Isten szemében a mulasztás is végzetes bűn. Mindhárom példázatban megtaláljuk ezt a motívumot. A juhok és kecskék példázatában azok, akik kárhozatra mennek, nem követtek el égbekiáltó bűnöket, csak épp elmulasztottak megtenni dolgokat. Elmulasztottak szolgálni azoknak, akiknek szükségük lett volna erre.      

5.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki, el fog jönni menyasszonyáért

b.    aki késik ugyan, de meg fog érkezni

c.    aki azokat engedi be országába, akik ismerik őt és másokat is Hozzá vezetnek

d.    aki bőségesen osztja ajándékait, de el is számoltatja azokat, akinek adta

e.    aki be akar vonni bennünket az örömébe, azéret kéri, hogy dolgozzunk is az emberekért

f.      aki a ránk bízott feladatokhoz eszközöket is biztosít

g.    aki azt szeretné, hogy jobbkeze legyünk a szükségben levők megsegítésében

h.    aki akkor ismer el bennünket sajátjának, ha Hozzá hasonlítunk abban ahogy a rászorulókkal bánunk

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy ismerjen Téged és jellemedet másokra is tükrözze. Segítsd meg, hogy ne tétlenkedjen kereszténységében, hanem örömmel legyen a Te munkatársad, mert nincs ennél jobb és felemelőbb dolog a világon, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 56-57. fejezet

57. fejezet – „EGY FOGYATKOZÁSOD VAN” (4. rész)

Krisztus viszonyulása az ifjúhoz példaként áll előttünk. Isten adta nekünk a viselkedési szabályt, melyet minden szolgájának követnie kell. Ez pedig a törvénye iránti engedelmesség, amely azonban nemcsak jogszerű, hanem áthatja az életet, és kifejezésre jut a jellemben. Isten saját jellemének mértékét állítja mindenki elé, aki országának alattvalója akar lenni. Csak azokat, akik Krisztus munkatársai lesznek, csak azokat, akik így szólnak: "Uram, mindenem, amim van és minden, ami vagyok, a Tiéd", ismeri el Isten fiainak és leányainak. Mindenkinek meg kell fontolnia, mit jelent vágyakozni a menny után, és mégis elfordulni a kiszabott feltételek miatt. Gondold meg, mit jelent nemet mondani Krisztusnak! A főember így szólt: Nem, nem adhatok mindent Neked. Ugyanezt mondjuk mi is? A Megváltó felajánlja, hogy megosztja velünk az Istentől ránk bízott munkát. Felajánlja, hogy használjuk az Isten által adott eszközöket, így vigyük előre művét a világban. Csak így menthet meg minket.

Isten azért bízta a vagyont erre a főemberre, hogy hűséges sáfárnak bizonyulhasson. Ezeket a javakat a szükséget szenvedők áldására kellett bocsátania. Így Isten eszközöket bíz emberekre, tehetséget és lehetőséget ad, hogy képviselői lehessenek, segítsék a szegényeket és a szenvedőket. Aki a rábízott javakat Isten terve szerint használja föl, a Megváltó munkatársává válik. Lelkeket nyer meg Krisztusnak, mert az Ő jellemét képviseli.

Azoknak, akiknek az ifjú főemberhez hasonlóan magas tisztségük, nagy vagyonuk van, túl nagy áldozatnak tűnhet, hogy Krisztus követéséért mindent feladjanak. Mindenkinek e viselkedési szabály szerint kell eljárnia, aki az Ő tanítványa akar lenni. Nem fogadhat el fogyatkozást az engedelmességben. Krisztus tanításainak lényege, az én alárendelése. Gyakran ellentmondást nem tűrőnek tűnik a hang, mellyel célba vesz és utasít. Nincs más út az ember megmentésére, mint minden olyasmitől elszakadni, amit, ha fenntart, megrontja egész lényét.

Amikor Krisztus követői visszaadják az Úrnak, ami az Övé, kincset gyűjtenek, melyet akkor kapnak meg, amikor hallani fogják e szavakat: "Jól vagyon jó és hű szolgám, [...] menj be a te uradnak örömébe" (Mt 25:23). "Aki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült" (Zsid 12: 2). Az az öröm, hogy lelkeket lát üdvözülni, örökre megmenekülni, lesz mindenkinek a jutalma, aki e szavak szólójának nyomdokaiba lép: "Kövess engem" (Jn 1:44).

1 megjegyzés: