2024. augusztus 19., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - augusztus 19 - HÉTFŐ - Máté evangéliuma 20

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit Máté evangéliuma 20 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1t%C3%A9%2020&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1t%C3%A9%2020&version=NT-HU

A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

1.    Isten ajándékát az emberek nem értékelik helyesen.  Az előző fejezetben Péter feltette a kérdést, hogy „mi elhagytunk mindent, mink lesz nekünk?” Péter valami rendkívüli fizetségre számított áldozatáért, amit Jézus meg is ígért neki. Ebben a fejezetben a reggeltől dolgozók, akik sokkal többet dolgoztak, mint a többiek, szintén nagyobb jutalomra vágytak, mint amit a többiek kaptak. És többet is kaptak csak nem vették észre, nem értékelték. Péter elhagyott mindent, és helyébe a legjobbat kapta: Jézus közelségét, Jézus társaságát. A reggeltől dolgozók is többet kaptak a többieknél. Egész nap élvezhették a gazda társaságát. Fel sem fogták, hogy mennyivel többet kaptak, mint a többiek. Isten azt szeretné, hogy amikor érte dolgozunk, örüljünk társaságának, ami minden pénznél és minden anyagi dolognál több és jobb.          

2.    Isten többre értékeli a kegyelmet az érdemnél.  Péter is és az egész nap dolgozó munkások is az érdemekre gondoltak, viszont Isten kegyelme nélkül nem sokra mentek volna. Ha Jézus nem hívta volna el Pétert és nem fogadta volna tanítványai közé, mit ért volna az áldozata? Ha a szőlősgazda nem fogadta volna fel a munkásokat, azt az egy dénárt (tíz pénzt) sem tudták volna megkeresni. Isten elhívása, Isten kegyelme mindent felülmúl.

3.    Jézus odaadja az életét, mások pedig jobb életet akarnak biztosítani maguknak. Jézus harmadszor is megismételte a tanítványoknak, hogy oda fogja adni az életét az emberiségért, és pontosan ezen bejelentése után jelennek meg a Zebedeus fiai anyjukkal együtt, hogy jobb életet biztosítsanak maguknak: egyik bal, másik jobbkeze felől uralkodjon. Mennyire különbözik a két hozzáállás? Jézus odaadja az életét, a két tanítvány pedig az életüket akarják szebbé és jobbá tenni. Jézus meghalni akar, a tanítványok pedig uralkodni akarnak.

4.    A vakok jobban látják Istent, mint a látók. A jerikói két vak, bár nem látnak, tudják, hogy Jézus arra megy. Bár nem látnak, mégis tudják, hogy Ő a Dávid fia, a Messiás. A látók azt kérdezik, hogy kicsoda Ő, a vakok tudják, hogy Ő a világ megváltója, a Messiás.        

5.    Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:

a.    aki jó korán keresi az együttműködést és a munkatársi kapcsolatot velünk

b.    aki megadja nekünk azt, ami jogos

c.    aki folyamatosan keresi és munkába állítja a tétlenkedőket

d.    aki nem bánik igazságtalanul senkivel sem

e.    aki azt tesz az Övével, amit akar, és amit Ő akar, az mind jó

f.      aki kiissza a poharat értünk

g.    aki szolgálni akar és nem vár el szolgálatot

h.    aki könyörül azon, aki kéri tőle

i.       aki kész fizikai és lelki látást is adni  

Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy értékelje a társaságodat, ne csak az anyagi és fizikai segítséget várja el Tőled! Adjad, hogy megtanulja Tőled, hogy adjon és ne csak elvárjon, Jézus nevében, Ámen

Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 56-57. fejezet

56. fejezet – JÉZUS MEGÁLDJA A GYERMEKEKET (2. rész)

Jézus az eléhozott gyermekekben kegyelmének örököseit, országának polgárait látta - férfiakat és nőket -, akik közül egyesek mártíromságot vállalnak majd Érte. Tudta, hogy ezek a gyermekek hallgatnak Rá, jóval készségesebben fogadják el Megmentőjüknek, mint sok világias bölcs, kemény szívű felnőtt. Tanításkor leereszkedett hozzájuk. A menny Uralkodója nem tartotta méltóságán alulinak, hogy kérdéseikre válaszoljon, s fontos tanításait gyermeki felfogóképességük szintjére egyszerűsítse. Elültette agyukba az igazság magvait, melyek majd évek múltán kikelnek, s az örök életre teremnek gyümölcsöket.

Ma is igaz, hogy a gyerekek a legfogékonyabbak az evangélium tanításai iránt, szívük megnyílik az isteni befolyás előtt, s elég erős a kapott leckék megőrzésére. A kisgyermekek keresztényekké válhatnak, és koruknak megfelelő tapasztalatokra tehetnek szert. Lelki nevelést kell nekik nyújtani, a szülőknek mindent meg kell tenniük, hogy jellemük Krisztus hasonlatosságára formálódjék.

Az apák és anyák az Úr családjának fiatalabb tagjaiként tekintsék gyermekeiket, kiknek nevelését a menny rájuk bízta. Amit mi tanulunk Krisztustól, azt tovább kell adnunk gyermekeinknek. Ahogyan zsenge elméjük felfogása tágul, apránként tárjuk fel nekik az égi igazságok szépségét. Ezáltal a keresztény otthon iskolává válik, ahol a szülők helyettes tanítóként szolgálnak, maga Krisztus pedig a fő oktató.

Amikor gyermekeink megtérésén fáradozunk, ne heves érzelmeket várjunk a bűnről való meggyőződés megdönthetetlen bizonyítékaként. Nem szükséges tudni megtérésük pontos idejét. Arra tanítsuk őket, hogy vigyék bűneiket Jézushoz, kérjék bocsánatát, higgyék: megbocsát és elfogadja őket, csakúgy, mint azokat a gyerekeket, akik akkor éltek, mikor Ő személyesen a földön járt.

Midőn az anya megtanítja gyermekeit, hogy szeretetből engedelmeskedjenek neki, tulajdonképpen a keresztény élet első leckéit adja. Az édesanya szeretete képviseli a gyerek számára Krisztus szeretetét, s az anyjukban bízó, engedelmeskedő kicsinyek megtanulnak bízni és engedni az Üdvözítőnek is.

Jézus nemcsak a gyermekek példaképe, hanem az édesapáké is. Hatalommal szólt, szavából erő sugárzott. Amikor durva, erőszakos emberekkel érintkezett, akkor sem használt egyetlen goromba, illetlen kifejezést sem. A szívben lakozó krisztusi kegyelem mennyei méltóságban, illendő viselkedésben részesít. Finommá teszi ami durva, megfékezi ami nyers, sértő. Segíti az apákat és anyákat, hogy gyermekeiket értelmes lényként kezeljék, ahogyan ők is elvárják azt magukkal szemben. {DA 515.5}  

Szülők, gyermekeitek nevelésekor tanulmányozzátok a természetben rejlő isteni leckéket! Ha szegfűt, rózsát vagy liliomot szeretnétek nemesíteni, hogyan járnátok el? Kérdezzétek meg a kertészt, mit tesz, hogy minden ág és levél olyan gyönyörűen zsendül, szépen, arányosan növekszik. El fogja mondani, hogy ezt nem lehet durván csinálni. Az erőszak csak letörné a gyönge ágakat. Gyakran ismételt apró figyelmességek szükségesek. Öntözte a talajt, védte a fejlődő növényeket az éles széltől, a tűző naptól, Isten pedig megadta, hogy szépen kinyíljanak, kivirágozzanak. Gyermekeitekkel a kertész módszere szerint bánjatok.

1 megjegyzés: