Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet
Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a
napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány
Ellen White könyvéhez
Olvasmány – A nagy küzdelem 19. fejezet 1650. nap
19.
A sötétségen átsugárzó fény
Meglepő az a hasonlóság, ahogy Isten századról századra a
nagy reformációs és vallásos megmozdulások útján a földön dolgozik. Isten
mindig ugyanolyan elvek alapján bánik az emberrel. A jelen fontos
megmozdulásainak megvolt a megfelelője a múltban, és az egyház korábbi
tapasztalatai nagyon értékes tanulságokkal szolgálnak a jelenben.
A Biblia egyetlen igazságot sem tanít világosabban, mint
azt, hogy a megváltás munkáját kibontakoztató nagy mozgalmakban Isten
különösképpen irányítja szolgáit Szentlelke által a földön. Az emberek eszközök
Isten kezében, akiket felhasznál kegyelmes és irgalmas szándékai
megvalósítására. Mindenkinek megvan a maga szerepe. Mindenki a kor
szükségleteihez szabottan részesül világosságban, amely képessé teszi az
Istentől kapott feladat elvégzésére. De nincs olyan ember - bármennyire is
megáldotta a menny -, aki teljesen meg tudná érteni a megváltás csodálatos
tervét, vagy tökéletesen fel tudná fogni, hogy Isten az ő korában mit akar
elérni. Az ember nem érti meg teljesen, hogy mi Isten célja azzal a munkával,
amelyet reá bíz. Nem tudja teljes mértékben felfogni azt az üzenetet, amit az
Úr nevében tolmácsol.
"Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak
tökéletességére eljuthatsz-é?" "Nem az én gondolataim a ti
gondolataitok, és nem a ti utaitok az én utaim, így szól az Úr! Mert amint
magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én utaim utaitoknál, és
gondolataim gondolataitoknál!" "Isten vagyok, és nincs hozzám
hasonlatos. Ki megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, amik még
meg nem történtek" (Jób 11:7; Ésa 55:8-9; 46: 9-10). Még a próféták sem
fogták fel a rájuk bízott kinyilatkoztatások súlyát, pedig nekik Isten a Lélek
különleges világosságát adta. A kinyilatkoztatások mondanivalója korszakról
korszakra tárult fel, mindig akkor, amikor Isten népének szüksége volt a bennük
rejlő eligazításokra.
Amikor Péter arról az üdvösségről ír, amelyet az evangélium
hozott napfényre, ezt mondja: Erről az üdvösségről "tudakozódtak és
nyomozódtak a próféták, akik az irántatok való kegyelem felől jövendöltek; nyomozódván,
hogy mely vagy milyen időre jelenté azt ki a Krisztusnak Őbennük levő Lelke,
aki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok után való
dicsőségről. Akiknek megjelentetett, hogy nem maguknak, hanem nékünk
szolgáltak"(1Pt 1:112).
Annak ellenére, hogy a próféták nem érthették meg teljesen
a nekik kinyilatkoztatott dolgokat, buzgón igyekeztek felfogni a világosságot,
amelyet Isten kinyilatkoztatott nekik. "Tudakozódtak és nyomozódtak",
"nyomozódván, hogy mely vagy milyen időre jelenté azt ki a Krisztusnak
őbennük levő Lelke. " Micsoda tanulság ez Isten népének a keresztény
korszakban! Isten adta követőinek ezeket a próféciákat szolgái útján!
"Akiknek megjelentetett, hogy nem maguknak, hanem nékünk szolgáltak.
" Figyeljük csak e szent embereket, akik "tudakozódtak és
nyomozódtak" a kinyilatkoztatások után, amelyeket Isten a még meg nem
született nemzedékek számára adott! Állítsuk szembe szent buzgóságukat azzal az
unott érdektelenséggel, amellyel a későbbi korok kiváltságosai kezelték a
mennyei ajándékot! Milyen dorgálás ez a kényelemszerető, világszerető
közömbösöknek, akiket megnyugtat az a megállapítás, hogy a próféciákat nem
lehet megérteni.
Mai Bibliai szakasz: Jób
28
A fejezetet itt
olvashatod el a Bibliából:
Károli fordítás:
Új protestáns fordítás:
Van néhány dolog, amit
el kell mondanunk Jób könyvéről és az ősi verziókról. Mózes óhéber nyelven írta
meg Jób könyvét. Röviddel Krisztus Földre jövetele előtt és után Jób könyvét
számos nyelvre lefordították, gyakran egy bizonyos nyelvre akár többször is.
Vajon Isten szava megőrződött-e ezek
alatt az évek alatt? Igen.
Ez elvezet bennünket
Jób könyve 28. fejezetéhez, hogy felfedezzük azt, amit Jób eredetileg mondott. Van
sok szó, ami csak Jób könyvében fordul elő, és ezeket a legkönnyebb az
egyiptomi nyelv használatával megérteni, amelyen Mózes beszélt és írt. Ebben a
fejezetben Jób szembe akarja állítani a technológiát
és a bölcsességet. A technológiáról az első 11 versben
beszél, az igazi bölcsességről pedig
a 12-28. versekben
Az ember a bányák sötét
járataiban keresi az aranyat és az ezüstöt; a gyémántot és a színes fémeket, a
vasat és a rezet (1-2. vers). Kíváncsivá teszik a különböző kalandok még a
halál árnyékában is, és akkor is ha alá kell merülniük vagy lebegniük kell az
emberektől messze (3-4. vers). Az ember megváltoztatja a folyók irányát,
de évekkel később a folyó visszamegy saját medrébe. A földet, amely valamikor
kenyereskosár volt, mert mezőgazdasági célokra használták, most tűz pusztítja
és zafír és aranypor lelőhellyé vált (5-6. vers). Jób a szélsőségekkel
foglalkozik, hogy rámutasson az ember tetteinek hiábavaló voltára. Az emberi
technológia teszi mindezeket. A föld alatti járatok, amelyeket nem ismer a
keselyű, a ragadozó és a vadállatok, az a hely, ahol ezek a fémek találhatóak
(7-8. vers). Az ember kinyújtotta a kezét, felforgatta a talajt a hegyek
gyökerétől kezdve (miközben ezeket a fémeket keresi). Összeköt forrásokat és
napvilágra hozza azt, ami korábban rejtve volt (10-11. vers). Jób felsorolja az
emberi szakértelem kiválóságát a bányászatban és a folyóelterelési
eljárásokban.
Jób most továbbvezeti a
gondolatmenetet az emberi kiválóságtól odáig, ahol az igazi bölcsesség
megtalálható. És hol van ez? (12. vers). Hol található? Az ember nem ismeri
értékét, és nem tudja, hogy az élők földjén nem található meg (13. vers). A
földön lakó emberiségtől a természetfelettiben található kiválóság irányába
akar váltani (14. vers). Az igazi bölcsességet nem lehet ezüstön vagy aranyon
megvásárolni (15-16 vers). Mózes ismerte Hatsepszut palotájának minden kincsét,
de Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartotta Krisztus gyalázatát (lásd
Zsid 11:26). Jób ezt a fajta bölcsességet keresi. Egy hosszú lista után eljut a
20. vershez és megismétli a 12. vers kérdését: „Hol van az értelem lelőhelye? Rejtve van minden élő szeme előtt, az
ég madarai elől is el van takarva” (21. vers – új prot.
ford.).
Jób azt mondja, hogy a
pusztulás és a halál így nyilatkoznak: „Csak
hírét hallottuk fülünkkel” (22. vers). Sátán és angyalai első kézből
hallották, mielőtt lázadásuk miatt kivettettek volna a Mennyből. És most Jób
elérkezik a fejezet igazságához: „Isten
ismeri az ahhoz vezető utat, ő tudja annak lelőhelyét” (23. vers). Isten
mindenek fölött van és látja a világegyetem minden sarkát. Ő méri meg a
természeti jelenségeket tökéletes mérlegével sátán rontása és rombolása
ellenére is. Ő alkotta a bölcsességet, Ő hirdette ki, és Ő vizsgálja meg azt
(27. vers). Végül Jób itt fogalmazza meg egy mondatban saját meggyőződését: „az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz
kerülése az értelem” (28. vers – új prot. ford.).
Drága
Istenünk!
A mi
bölcsességünk: az irántad való tisztelet, a Te utad megértése, követése, és a
bűntől való tartózkodás. Vágyunk arra, hogy kövessük Mózes és Jób hitét. Jézus
nevében imádkoztunk. Ámen!
Koot van
Wyk
233. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM
19. fejezetéhez
(január 19-25.).
Transzcendens Istenben hinni ma még könnyebb
kell, hogy legyen, mint Jézus tanítványainak idejében volt. A technológia
hozzáférést biztosít a világmindenségről való oly mértékű tudáshoz, amely
korábban ismeretlen volt. Az a hit, hogy az óriási kiterjedésű
világegyetemünket egy szervező Erő irányítja és tartja fenn, ma elfogadhatóbb,
mint valaha. Még a Jézusban, mint Isten fiában való hit is könnyebb ma, 2000 év
távlatából, mint a tanítványok számára, akik valójában tapasztalták az Ő emberi
természetét akár érintéssel, akár személyes tapasztalat által. A hitünk próbája
az, hogy hogyan tud ez a transzcendens Isten, aki mindent a kezében tart,
ismerni minket a világegyetemnek ezen a porszemén? (Zsolt 139) Isten valóban
törődik velem? Valóban lesz Jézusnak szó szerinti második eljövetele, a
naptárunk egy szó szerinti napján?
Ki foghatja fel ezt? Hogyan juthat el valaki a
transzcendens Isten megértésétől odáig, hogy várja Isten küszöbön álló uralmát?
Emberileg nézve az ilyen hit lehetetlen. Az a
valaki, aki hisz Jézus szó szerinti és hamarosan bekövetkezendő eljövetelében,
Isten ajándékaként kapja ezt a hitet, és hálásnak kell lennie. Ami az embernek
lehetetlen, az Isten számára teljesen lehetséges!
Heinz Schaidinger
Professzor, Bogenhofen Teológiai Szeminárium,
Ausztria
Fordította Gősi Csaba
Ámen igen egyedül az Úr tudja övé a tisztelet a Teremtőnkfelé !!
VálaszTörlésÁmen ✝️🛐🙏
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés