Higgyetek az Ő prófétáinak - január 29 - SZERDA - Jób 38

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – A nagy küzdelem 20. fejezet 1660. nap

Krisztus második adventjének igazsága akkor villant fel Bengel lelkében, amikor advent vasárnapjára a Jel 21. fejezete alapján prédikációt készített. Soha azelőtt nem értette meg ennyire a Jelenések könyvének próféciáit. A próféta által feltárt jelenetek óriási hordereje és páratlan dicsősége annyira hatott rá, hogy kénytelen volt egy időre felhagyni a téma vizsgálatával. A szószéken azonban ismét felötlött benne a gondolat elevenen és súlyosan. Ettől kezdve a próféciáknak - különösen az apokalipszis próféciáinak - szentelte magát, és nemsokára arra a meggyőződésre jutott, hogy azok Krisztus közeli eljövetelére hívják fel a figyelmet. Az a dátum, amelyet ő állapított meg a második advent időpontjaként, néhány évvel tért el attól, amit később Miller hirdetett.

Bengel írásai az egész keresztény világban elterjedtek. Prófétikus nézeteit városa, Württemberg körzetében az emberek többsége elfogadta, és Németországban másutt is voltak hívei. Mozgalma halála után is tartott. Az advent üzenet hangzott Németországban, és más országok figyelmét is magára vonta. Néhány hivő hamarosan eljutott Oroszországba is. Településeket alakítottak. A Krisztus közeli eljövetelébe vetett hitet Oroszország német gyülekezetei még mindig őrzik.

A világosság Franciaországban és Svájcban is sugárzott. Genfben, ahol Farel és Kálvin terjesztette a reformáció igazságát, Gaussen prédikálta a második advent üzenetét. Gaussen még diák korában szembe találta magát azzal a racionalizmussal, amely a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején egész Európát átitatta. Amikor Gaussen a lelkészi szolgálatba lépett, nemcsak hogy nem ismerte az igaz hitet, de a kételkedésre is hajlott. Ifjú korában érdeklődni kezdett a prófécia iránt. Olvasta Rollin: Ancient History című művét, és figyelme Dániel könyve 2. fejezetére terelődött. Gaussent meglepte, hogy milyen csodálatos pontossággal teljesedett a prófécia, amint arról a történelem tanúskodik. A Szentírás ihletettségének ez a bizonyítéka horgony volt számára a későbbi évek veszélyei között. A racionalizmus tanítása nem nyugtatta meg. A Biblia kutatása és a nagyobb világosság keresése nyomán azonban szilárd hit ébredt lelkében.

Miközben a próféciákat vizsgálgatta, meggyőződött arról, hogy az Úr eljövetele közel van. Ez a csodálatos és nagy fontosságú igazság mélyen érintette lelkét, és vágyott arra, hogy azt másokkal is megismertesse. Az a közhiedelem azonban, hogy Dániel próféciái titokzatosak és érthetetlenek, súlyos akadályt gördített útjába. Végül elhatározta, hogy a tanítást a gyermekeknél kezdi - mint korábban Farel is tette Genf evangélizálásakor -, remélve, hogy általuk a szülök érdeklődését is sikerül felkeltenie.

" Szeretném világossá tenni - mondta később -, hogy nem azért fordultam a gyermekek felé, mintha az ügy jelentéktelen volna, hanem éppen nagy fontossága miatt folyamodtam ilyen egyszerű módszerhez. Szerettem volna, ha meghallgatnak, és féltem, hogy ez nem sikerül, ha először a felnőtteket szólítom meg. " "Ezért elhatároztam, hogy először a kicsinyek felé fordulok, gyermekhallgatóságot gyűjtök. És ha számuk nő, ha látom, hogy figyelnek, örülnek és érdeklődnek; hogy értik és magyarázzák a témát, akkor tudom, hogy hamarosan egy második kör is lesz. Idővel a felnőttek is belátják, hogy nekik is érdemes leülni és tanulni. Ha ez így lesz, nyert ügyünk van. "

Fáradozását siker koronázta. A gyermekeknek szóló előadását idősebbek is hallgatták. A templom karzatai megteltek érdeklődőkkel. Voltak köztük rangos és művelt emberek, Genfbe látogató idegenek és külföldiek. Így az üzenet máshova is eljutott.

A sikeren felbátorodva, Gaussen közzétette tanításait azzal a reménnyel, hogy előmozdítja a prófétikus könyvek kutatását a franciául beszélők között. "A gyermekeknek adott tanítás terjesztésével - szólt Gaussen - a felnőttekhez szeretnék szólni, akik igen sokszor elfordulnak az ilyen könyvektől azzal az ürüggyel, hogy azok érthetetlenek. ,Hogyan lennének érthetetlenek, hiszen gyermekeitek megértik'?" "Az a hő vágyam - teszi hozzá -, hogy népszerű próféciaismeretet nyújtsak nyájunknak, ha lehet. " "Ahogy én látom, semmiféle tanulmány sem elégíti ki jobban korunk szükségleteit. " "A próféciák segítségével tudunk felkészülni a küszöbönálló megpróbáltatásra, figyelni és várni Jézus Krisztusra. "

Gaussent, aki az egyik legkiválóbb és legkedveltebb francia nyelvű prédikátor volt, egy idő után mégis felfüggesztették a szolgálatból. Fő vétke az volt, hogy az egyház katekizmusa, az igazi hitet szinte teljesen nélkülöző, semmitmondó és racionalista kézikönyv helyett a Bibliát használta az ifjúság tanításában. Később egy teológiai iskola tanára lett, és közben vasárnaponként továbbra is hitoktatóként a Szentírás alapján tanította a gyermekeket. A próféciáról szóló művei szintén nagy érdeklődést keltettek. A tanári katedráról, a sajtó útján és kedvelt foglalkozásával, gyermekoktatóként hosszú éveken át nagy befolyást gyakorolt és nagy szerepe volt abban, hogy sokan kutatni kezdték azokat a próféciákat, amelyek az Úr közeli eljövetelét tanúsítják.

Skandináviában szintén hangzott az advent üzenet, és széltében-hosszában érdeklődést keltett. Sokan felébredtek gondtalan biztonságukból. Bűneiket megvallva és elhagyva Krisztus nevében kértek bűnbocsánatot. Az államegyház papsága azonban fellépett a mozgalom ellen, és befolyására az üzenet hirdetői közül egyesek börtönbe kerültek. Sok helyen, ahol az Úr közeli eljövetelének prédikálóit így elhallgattatták, Isten csodát művelt, és gyermekek útján küldte üzenetét. A gyermekek háborítatlanul beszélhettek, az állam törvénye őket nem korlátozta, mivel kiskorúak.

Mai Bibliai szakasz: Jób 38

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b+38&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%B3b+38&version=NT-HU

A 37. fejezet végéhez érve rájöttünk arra, hogy Elihu és barátai nemcsak egyszerűen Jób barátai, hanem egy magasabb hatalom eszközei. Az álarc lekerül, és sátán, a „mennyei lázadó” teljesen leplezetlenül jelenik meg Elihu utolsó szavaiban. A küzdőtérre most Isten lép, és mint mindig, felveszi a harcot sátánnal. Igen, Istennek van mondanivalója saját gyermekeihez, a maradékhoz, a hívőkhöz, akik hűségesen megmaradtak Krisztusban.  

Az Úr válaszolt Jóbnak a minhaseorah szóval a forgószél közepéből (1. vers). Nemcsak felhők és vihar léteznek, amelyekben Ő megjelenik és nemcsak egy képzeletbeli szó hallatszik. Isten érthető hangon szól, és egyaránt válaszol Jóbnak és Jób barátainak. A barátok nem felelnek meg Isten  elvárásainak, de Jób megfelel. A barátoktól Isten megkérdezi: „Ki akarja elhomályosítani örök rendemet értelem nélküli szavakkal?” (2. vers - új prot. ford.). A válasz az, hogy Jób barátai. Ezek után Isten Jóbhoz fordul: „Övezd hát föl derekadat férfiasan! Én kérdezlek, te meg oktass engem!” (3. vers - új prot. ford.).  

Hol voltál amikor? (Egy sorozat kérdés következik). A válasz: te nem voltál ott, tehát honnan tudod? Ha mint férfi akarsz velem beszélni szemtől-szembe, tedd meg most, de először tisztázd, hogy kivel beszélsz. Hol volt Jób, amikor Isten a Földnek alapot vetett? (4. vers). Ki mérte meg azt? Milyen alapra lett helyezve? Isten építészeti szakkifejezéseket használ azért, hogy leegyszerűsítse a teremtés ismeretlen, összetett folyamatát. komplexitását. És hol voltál akkor, amikor a hajnalcsillagok együtt énekeltek és Isten fiai ujjongtak az örömtől? (7. vers). A világ teremtésekor az angyalok, mint nézőközönség ámulattal szemlélték a végbemenő folyamatokat. Amikor a mélyből vízözön fakadt, ki zárta be a tenger ajtókkal? Ma tudunk a szökőárakról, amelyek akkor keletkeznek, amikor a tenger kitör a korlátaiból. Ez sátán műve, mert Isten ajtókkal korlátozta a tengert (4-8. vers).

Ezután Isten az asszonyok konyhájából kölcsönöz hasonlatokat, hogy az időjárás néhány törvényszerűségét megmagyarázza: a felhőket felöltöztette és beburkolta (9. vers). A fizikai törvények a felhők ruhái és csomagolóanyaga, és ezeket a törvényeket Isten alkotta. Minden elem és jelenség egyensúlya Isten teremtési rendjétől függ. Isten fizikai törvényei határt szabnak, sorompók és ajtók a felhők számára (ismét férfias, építkezéssel kapcsolatos kép). A természetet Isten korlátok közé helyezi. A teremtés reggelét Isten határozta meg, éppúgy mint azt, hogy milyen hosszú legyen a nap egészen estig. Este a nap „szélénél fogva megragadja a földet”, ami azt jelenti, hogy az este kezdetének meghatározott ideje van. Isten folytatja a beszédét a változásokról a nappalokban és az éjszakákban: „a pecsét megváltozik (beállítja az időt  a nappalnak és az éjszakának) és a világosság a gonoszoktól elvétetik” (9-13. vers). Isten így folytatja: „Formálódik, mint az agyag a pecsét alatt, és előtűnik a föld, mintha fel volna öltöztetve. Így veszi el a bűnösöktől a világosságot [napot, holdat és a csillagokat], és összetöri a fölemelt kart” (14-15. vers – új prot. ford.).

A maszorétáktól származó héber kézirat, amelyből Károli is fordított, Isten megbízható szava. Minden ősi változat csak másodlagos és függvénye a héber normának. 

Isten megkérdezte: „Eljutottál-e a tenger forrásáig? Bejártad-e a mélység alját? Föltárultak-e előtted a halál kapui? A halál árnyékának kapuit láttad-e?” (16-17. vers – új prot. ford.). Ismered-e a föld nagy kiterjedéseit ahol a világosság és a sötétség lakik, ismered-e a határait és a házát? Ismered-e, mert ott születtél (18-21. vers). „Eljutottál-e a hó raktárához? A jégeső raktárát láttad-e? A nyomorúság idejére tartogatom ezt, a harc és a háború napjára” (22-23. vers). Egyesek azon töprengenek, hogy vajon az Északi- és Déli-sark valóban a hó és a jég tárháza-e, és a nyomorúság ideje közel van-e. A napkeltét és napnyugtát is Isten határozza meg (24. vers).

„Ki hasított nyílást a záporesőnek?” vagyis, ki gondoskodik az esőről a megfelelő időben és a boldog madárdalról? Ki ad esőt a távoli területeken, ahol ember nem él, hogy megitassa az elhagyatott földet, és füvet sarjasszon? Az esőnek nincs apja és a harmatnak nincs anyja. Van anyja a jégnek és a dérnek? Összesűrűsödnek a vizek, a felszíne megfagy, megkeményedik és olyan lesz mint a kő (25-30. vers).

A 32. és 32. versekben Isten csillagászattal kapcsolatos kérdéseket tesz fel. Honnan tudott Mózes a Fiastyúkról (Plejádok) és a Kaszáscsillagról (Orion), hogy megértse azt, amit Isten mond, amikor a Lélek arra indította őt, hogy megírja Jób könyvét? Mózes tanult csillagászatot Egyiptomban és röviddel az ő ideje előtt a babiloniak már beszéltek a Jupiterről. 1972-ben a régészek az ősi Ninive területén találtak egy lencsét, ami talán egy teleszkópból származik. Honnan tudta Mózes, hogy egy csillagképben csak bizonyos csillagok vannak kapcsolatban egymással, amit a tudósok csak modern teleszkópokkal láthatnak?

Aztán Isten megkérdezi Jóbot: Ismered-e az ég szabályait? Talán te határozod meg uralmát a földön? Tudod-e irányítani a felhőket a hangoddal? A villámok a te szolgálatodban állnak-e? Ki ültetett bölcsességet és értelmet az emberbe? Ki tud esőt préselni a felhőkből, amikor a föld megkeményedik, mint az öntvény és egymáshoz tapadnak a göröngyök? (33-38. vers). Ki tölti meg az oroszlán gyomrát? Amikor búvóhelyén fekszik és lesi a prédáját, ki adja neki az ösztönt? (39-40. vers). A holló zsákmányt keres, és visszatér éhes kicsinyeihez (41. vers). Feltehetjük a kérdést: „Ki állapította meg a táplálkozási láncot a bűneset utáni ellenséges környezetben?”

Drága Istenünk! Most, hogy megszólaltál, fellélegezhetünk, mert tudjuk, hogy Te teremtetted az egész világot a maga hihetetlen összetettségében az egyensúly és ellenőrzés harmonikus szabályaival. A torzulások nem Tőled vannak. Tarts biztonságban a Te kezedben! Szükségünk van rád! Ámen!

Koot van Wyk

234. heti olvasmány A NAGY KÜZDELEM  20. fejezetéhez (január 26 – február 1.).

Időnként azzal a feltételezéssel élünk, hogy az 1844 előtti években történt nagy ébredés pusztán amerikai tapasztalat volt, amely William Miller és társai fáradhatatlan munkájára épült. Fontos azonban arra emlékezni, hogy Isten nem csupán az „új világ” lakóit vezette, hanem a régiét is, és a föld más területeihez tartozókat is.

Azoknak a személyeknek a tudását megvilágította a Szentlélek , akik szorgalmasan kutatták a bibliai igazságot, különösképpen a „jelenvaló igazságot”, amelyet most már meg lehetett érteni Dániel és Jelenések könyvének próféciáinak tanulmányozásával. Ezek a Biblia-tanulmányozó emberek nem voltak hajlandóak arra, hogy meghajoljanak az ő idejükben élő, ismert teológusok és befolyásos egyházak teológiai megkötései előtt. Még a gyermekek is elkezdték hirdetni Krisztus közeli eljövetelének üzenetét. A különböző európai egyházak által, még a jezsuita renden belül is, Isten képes volt felébreszteni hírmondóit, hogy készítsék fel a népét Krisztus eljövetelére. Az ellenállás nagy volt a reformáció évei alatt. Mindazonáltal az üzenet sikeres volt, és hívők tömegeit ösztönözte arra, hogy felülvizsgálják a Szentírást, és elfogadják az első halvány fénysugarakat az új „végidők” megvilágításban.

Ezek a tapasztalatok arra tanítanak minket, hogy soha ne fogadjuk el azt a kényelmes állapotot, hogy azt feltételezzük: a „teljes igazságot” birtokoljuk. Mindig van valami új, valami több, amit felfedezhetünk a Bibliában. A prófétikus könyvek különösképpen éles fénnyel rendelkeznek, a legerőteljesebb igazságokat hordozván, amelyek a jelen időnkre vonatkoznak. Egy új reformációt és még egy nagy ébredést várhatunk, amelyet a Dániel és Jelenések könyvének alapos tanulmányozása alapoz meg.

René Gehring

Professzor, Bogenhofen Teológiai Szeminárium, Ausztria

Fordította Gősi Csaba