2021. július 19., hétfő

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 19 - HÉTFŐ - János 14

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 16. fejezet 2188. nap

16. fejezet (2. rész) – AZ EGYÉNI IMA

A titkos ima bárhol és bármikor alkalmas kommunikációs eszköz Istennel. – Imádkozzatok kamráitokban, mindennapi munkátok és hivatásotok közben is gyakran emeljétek fel szíveteket Istenhez. Így járt Énok is Istennel. A jó illatú áldozathoz hasonlóan szállnak fel ezek az imák a kegyelem trónjához. Kinek szíve Istenben nyugszik, azt Sátán soha le nem győzheti.

Nincs idő és nincs hely, amely alkalmatlan volna az Istenhez való fohászkodásra. Mi sem gátolhat meg bennünket, hogy szívünket bensőséges imában Istenhez emeljük. Az utca zajában, a mindennapi üzleti ügyek intézése közben is fohászkodhatunk és kérhetjük Isten vezetését, miként Nehémiás is tette, amikor kérését Artaxerxes király elé tárta. Az Istennel való benső közösséget mindenütt ápolhatjuk. Szívünk ajtaja legyen mindig nyitva, és szüntelenül küldjük fel Jézushoz sóhajtásunkat: Jöjj, és maradj szívemben mint mennyei vendég. – Jézushoz vezető út, 98–99. o.

Az imádság Isten jelenlétébe emel minket. – Az ima – hangozzék el akár nyilvánosan vagy családunk körében, akár egyedüllétünkben – az embert közvetlenül Isten jelenlétébe vezeti. A szüntelen fohászkodás által ifj aink olyan megingathatatlan elveket sajátíthatnak el, amelyek ellen még a legerősebb gonosz szellemek sem tehetnek semmit; nem tántoríthatnak el az Isten iránti engedelmességtől. – My Life Today, 18. o.

Az ima által kapcsolatban maradunk Krisztussal. – Imádkozzunk sokat csendben! Krisztus a szőlőtő, mi vagyunk a venyigék. Ha növekedni akarunk, és ha gyümölcsöt akarunk teremni, az élő szőlőtőből kell nedvet és táplálékot szívnunk magunkba; mert ha Tőle elszakadunk, elerőtlenedünk. Megkérdeztem az angyalt, hogy miért nincs több hit és erő Izraelben? Így felelt: „Ti nagyon hamar elengeditek a Mindenható karját. Szálljon fel fohászotok Isten királyi székéhez, és tartsatok ki az erős hitben! Az ígéretek bizonyosak. – Tapasztalatok és látomások, 73. o.

A titkos ima életben tartja a lelket. – Isten Igéje szerint élni azt jelenti, hogy teljes életünket átadjuk Őneki. Állandóan érezni fogjuk Tőle való függőségünket, a szívünk szüntelen vonzódik iránta. Az ima szükségesség, mivel ez a lélek élete. A családi imának és a nyilvános imának is fontos szerepe van, de az Istennel táplált titkos közösség az, amely fenntartja a lélek életét. – Előtted az élet, 258. o.

A titkos ima szükséges ahhoz, hogy személyesen megismerjük Istent. – Ismerjük-e úgy Istent, ahogy kellene? Micsoda vigaszban és örömben lenne részünk, ha nap mint nap megtanulnánk azokat a leckéket, amelyeket fontosnak tart lelki előremenetelünk számára! Személyes tapasztalatok révén kell megismernünk Őt. Hasznos lesz több időt töltenünk titkos, személyes imában, és ily módon jobban megismernünk mennyei Atyánkat. – Egészségügyi misszió munka, 102. o.

 

Mai Bibliai szakasz: János 14

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%A1nos%2014&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%A1nos%2014&version=NT-HU

Számomra nagyon sokat jelent ez a fejezet. Az 1. verset arra használta fel Isten, hogy kinyilatkoztassa nekem Jézust, a 27-et pedig arra, hogy megerősítse elhívásomat a szolgálatra. Mintegy 5 éven át ateista nézeteket vallottam, aztán kezdtem hinni egy természetfeletti hatalomban. Beiratkoztam a Southern Adventist University nevű egyetemre, és az egyik tantárgy, amit felvettem, a „keresztény tantételek” elnevezést viselte. Mivel már ismertem több világvallást, érdeklődéssel kezdtem tanulmányozni a kereszténységet is. Az első lecke Isten Igéjének fontosságáról szólt, a második pedig az Atya Istenről. A harmadik a Fiú Istenről… Az első kettővel nem volt problémám, de a harmadik már nagyon zavart. Miért hangsúlyozzák túl Jézus személyét?

„KI ez a Jézus? És mit kellene tennem?” – ezt a két kérdést ismételgettem újra és újra Isten felé, miközben az erdőben sétáltam, és megálltam a legnagyobb fánál. Ekkor egy hangot hallottam: „Fogd a Bibliádat! Mutatni akarok neked valamit!” Kezembe vettem a Bibliámat, imádkoztam, és csukott szemmel rámutattam egy igeversre. Ez volt Jn 14:1: „higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem.” Tehát Ő Jézus, de mit kell nekem tennem? Abban a percben fogadtam be Jézust a szívembe és vetettem belé hitemet, mint Istenbe és Megváltóba.

Jn 14:27 szintén nagyon kedves igevers számomra. Mindig a békességet akartam megtalálni, de sosem találtam. Amikor ISTEN elhívott a lelkészi szolgálatra, egy éjjel későig fenn maradtam, és elsoroltam Neki minden félelmemet, ami a szolgálattal volt kapcsolatos. Ekkor ismét szólt hozzám az Úr. „Nyisd ki a Bibliádat, mutatok valamit.” Csukott szemmel imádkoztam, majd rámutattam egy igeversre a Bibliában. Amikor ránéztem, azt motyogtam magam elé: „Igen, tudom, hogy ez a békességről szól.” Isten pedig azt mondta: „Olvasd el az egész szöveget!” Elolvastam, és Isten így bátorított: „Chris, most már az én békességem lakik benned (Jézus Lelkének békessége), és már semmitől sem kell félned.” Ekkor mondtam IGENT az elhívásra. Néhány évvel később az a professzor szentelt fel az evangélium szolgálatára, aki először tanított engem Jézusról.

Jn 14:6-ban Jézus ezt mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” Jézus személyében maga Isten nyilatkozik meg az emberiség felé: az Ő szeretete, az Ő útja, az Ő igazsága és az Ő élete. Bár megtanulnánk a Szentlélek által, hogy naponta kövessük az Ő utasításait az által, hogy igent mondunk Krisztus követésére!

Christopher Bullock

311. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 16. fejezetéhez (július 18-24.).

Isten sosem túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy meghallgasson minket, amikor hozzá szólunk. Mi az Ő gyermekei vagyunk. Szeret velünk időzni. Nem számít, hogy hol vagyunk vagy mit csinálunk, beszélhetünk vele.

Nem szabad elhanyagolnunk, hogy időt szánjunk minden egyes nap, hogy kifejezetten vele legyünk, olyan időt, amikor olvashatjuk az Ő Igéjét, hallhatjuk az Ő hangját és beszélhetünk vele.

Emellett viszont gondolhatunk rá többször is a nap során, munka, tanulás vagy mosogatás közben.

Senkinek nem kell tudnia. Isten tudja, és én tudom.

Így olvassuk: „Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok. Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok.” 1Thessz. 5:16–18

Örvendjetek, amikor sepregettek, port töröltök, mostok, porszívóztok.

Imádkozzatok, amikor a barátaitokkal vagytok, könyvet olvastok, különleges vacsorát főztök.

Adjatok hálát, amikor az iskolában, a munkahelyen, a boltban vagy a kertben vagytok.

És tegyétek ezeket a dolgokat minden körülmények között: az orvosnál, az autókereskedőnél, nyaraláskor, hajnalban, délben, alkonyatkor, éjfélkor; ugye értitek, mire gondolok?

Tudjuk ezt, de mindig eszünkbe jut és meg is tesszük? Talán igen: dicsérjük Istent, amiért a kommunikációs csatornák nyitottak az Ő értelme és a mienk között. Talán nem: dicsérjük Őt, amiért segít eszünkbe juttatni.

Beszéljünk hozzá.

Ő meghallgat.

Alison Menzmer

Középiskolai magántanuló, Collegedale, Tennessee, USA

Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés: