Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – E.G. White Az imádság 14. fejezet 2182. nap
14. fejezet (6. rész) – A NAPONKÉNTI IMA
Az ószövetségi időkben az izraeliták naponta imádkoztak. – Amikor a papok reggel és este beléptek a szent helyre a tömjénezés idején, a naponkénti áldozatot már elkészítették a feláldozásra az udvarban levő oltáron. Ez volt a áhítat ideje az istentiszteleten résztvevők számára, akik összegyülekeztek a szent sátornál. Mielőtt Isten jelenléte elé kerültek volna a pap szolgálata útján, szívüket meg kellett vizsgálniuk, és bűneiket be kellett vallaniuk. Csendes imában egyesültek arcukkal a szent hely irányába fordulva. Így kéréseik a tömjénfüst felhőjével együtt szálltak fel, mialatt hitükkel erősen belekapaszkodtak a megígért Üdvözítő érdemeibe, akit az engesztelő áldozat jelképezett. A reggeli és az estéli áldozatokra kijelölt órákat szentnek tekintették, és az áhítat óráiként tartották meg mindenütt a zsidó nép körében. Amikor a későbbi időkben a zsidók szétszóródtak, és fogolyként éltek távoli országokban, e kijelölt órákban ott is mindig arccal Jeruzsálem felé fordulva imádkoztak Izrael Istenéhez. Ebben a szokásban a keresztények is megszívlelendő példát láthatnak a reggeli és estéli imára. Amíg Isten megítéli a lélek nélküli áhítatokat, addig örömmel tekint azokra, akik iránta való szeretetből hajtják meg magukat előtte minden reggel és este, hogy nála bűnbocsánatot keressenek elkövetett bűneikért, és áldásáért könyörögjenek. – Pátriárkák és próféták, 353–354. o.
A naponkénti imádság által lelki tapasztalatokban gazdagodunk. – A vallás a szív kiüresítésével és megtisztításával kezdődik, majd naponkénti imádkozással kell azt ápolni. – Bizonyságtételek 4. kötet, 535. o.
A naponkénti imaélet komoly erőfeszítést igényel. – Csakis komoly igyekezettel tarthatjuk fenn a mindennapos ima és dicséret életét, a mások útját bevilágító életet. Az ilyen erőfeszítés értékes gyümölcsöt terem: áldás lesz annak, aki kapja, de annak is, aki adja. A másokért való fáradozás lelkülete mélységet, szilárdságot és krisztusi szépséget épít a jellembe. Békét és boldogságot hoz a tulajdonosának. Vágyai emelkedettebbek lesznek, kiszorítják a lustaságot és az önzést. Gyakorolod-e a keresztény erényeket? Akkor növekedni fogsz bennük! Lelked izmai és inai kifejlődnek, erősek lesznek az Istenért végzett munkához. Lelked értelme kivilágosodik, hited gyarapodik, imád hatalommal teljes lesz. Akik a lelkek felett őrködnek, és teljesen a tévelygők mentésére szentelik magukat, azok hozzák tető alá legbiztosabban a maguk üdvösségét is. – Bizonyságtételek 5. kötet, 607. o.
Az angyalok feljegyzik a reggel elmondott imádságot. – Befolyást gyakoroltok másokra, akár jó, akár rossz irányban, és minderről pontos feljegyzés készül a mennyben. Egy angyal állandóan mellettetek van, és feljegyzi szavaitokat, tetteiteket.
Amikor reggel felkeltek, tudatában vagytok-e tehetetlenségeteknek, hogy Isten erejére van szükségetek? Elmondjátok-e a szükségeiteket alázatosan és őszintén mennyei Atyátoknak? Ha az imák nem színlelő ajakról szállnak fel, akkor – ha veszély fenyegetne, hogy öntudatlanul is, de rosszat kövessetek el, és oly hatással legyetek környezetetekre, amely másokat rosszra vezet – őrző angyalotok mellettetek áll, hogy jobb útra vezessen, megválasztja szavaitokat, és irányítja cselekedeteiteket.
Ha nem érzitek át a veszélyt, ha nem könyörögtök segítségért és erőért, hogy legyőzzétek a kísértéseket, egészen bizonyosan le fogtok térni a helyes ösvényről. Ez esetben hanyagságotok ott áll majd Isten könyvében, a próba napján pedig híjával találnak benneteket. – Bizonyságtételek 3. kötet, 363–364. o.
Mai Bibliai szakasz: János 4
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%A1nos%204&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%A1nos%204&version=NT-HU
Jézus a megvetetteket általunk akarja megmenteni, akik tanítványainak valljuk magunkat. Néhány évvel ezelőtt látogatást tettem Izraelben, és elhaladtam Samária mellett, ahol az ebben a fejezetben szereplő történetek játszódnak. Jákób kútja a Garizim és az Ebál hegy között található. Közel van az ősi kánaánita városhoz, Sikhemhez, ahol Ábrahám oltárt épített az Úrnak, miután Ő megjelent, és neki, valamint leszármazottainak ígérte ezt a földet (1Móz 12:6-7).
Ez a fejezet megvilágítja, mi volt Jézus földi életének egyetlen és legfontosabb feladata. Ő azért jött, hogy elérje azokat, akiket a társadalom – sőt, sokszor az egyház is – semmibe vett és lenézett. Jézus példát ad múltbeli és jelenlegi tanítványai számára, hogy mennyire nagy szükség van az előítéletek leküzdésére, hiszen az akadályoz abban, hogy elérjük az elveszetteket.
A zsidók szemszögéből nézve – beleértve Jézus tanítványait is – a samáriai személy, aki a kúthoz jött, a rossz nemből, a rossz vallásból, a rossz társadalmi osztályból, a rossz fajból származott, ráadásul még bűnben is élt. Egyértelmű, hogy nem olyan ember volt, akiért Jézusnak kockáztatnia kellett volna a jó hírnevét. Az üzenet azonban világos, és ezt ApCsel 10:15 is kihangsúlyozza: „Amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak” (új prot. ford.). A szakasz olyan emberekről szól, akiket sokszor alacsonyabb rendűnek tartunk saját magunknál. Engednünk kell, hogy Isten hatalma kiűzze belőlünk ezeket a társadalom által gyártott előítéleteket, amelyek falakat emelnek közénk és mások közé, akiket Isten szeretne, ha megmentenénk az Ő országa számára.
Csodálatos látni, mi minden történik, amikor megosztjuk Jézus kegyelmét azoknak, akik bűneikben vesztegelnek. Ellen White ezt írja: „Jákób kútjánál a samáriai asszony Jézussal beszélgetett, és mihelyt megtalálta Jézust, azonnal másokat is hozzá vezetett. Sokkal eredményesebb misszionáriusnak bizonyult, mint Jézus tanítványai” (A nagy Orvos lábnyomán. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 61. oldal).
Tartsunk ma
önvizsgálatot, és kérjük Istent, hogy tisztítson meg bennünket az etnikai,
törzsi, vagy faji előítéletektől! Ha ezt megtesszük, akkor bőségesen tudja ránk
árasztani a lelki ajándékokat, hogy elérhessünk másokat, és bemutathassuk nekik
Jézus Krisztus megmentő hatalmát.
Willie Oliver
309. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 14. fejezetéhez (július 4-10.).
Néhány évvel ezelőtt a fiam egy közeli főiskolán tanult. Még nem volt saját autója, így épp arra készültem, hogy elmenjek érte autóval a főiskola területére és hazahozzam ebédre. Hirtelen egy értesítést kaptam, hogy a főiskola területét lezárták, mivel fennállt annak a veszélyre, hogy valaki lövöldözni kezd ott. Ez NEM az a helyzet volt, amire számítottam aznap! Pedig a reggeli csendes perceim alatt Ézsaiás 26:3-at memorizáltam, amely szerint „Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Te benned bízik”.
Gyorsan magamhoz hívtam a kislányomat, térdre borultunk és védelemért imádkoztunk a fiam és a férjem számára, hiszen mindketten a helyszínen voltak. Visszaidéztem Ézsaiás 26:3-at, és kértem Isten tökéletes békéjét. Néhány percen belül kaptam egy telefonhívást egy messze lévő barátomtól, akinek két lányát is érintette a főiskola területén lévő lezárás. Együtt imádkoztunk a telefonon keresztül, és meg tudtam osztani vele Isten ígéretét.
Szerencsére a helyzet csak fenyegetés maradt, nem vált valósággá. Miután megállapították, hogy nem volt valódi fegyveres a főiskola területén, a dolgok gyorsan visszatértek a szokásos kerékvágásba. Mégis a szívemben őrzöm annak az emlékét, hogy mennyire Istentől függünk. Minden egyes nap az a legfontosabb, hogy kapcsolatban legyünk a Megváltónkkal. Nem tudjuk, mit fog hozni az a nap. Azonban ígéretünk van arra, hogy Ő gondoskodik mindenről, amire szükségünk van.
Susan Menzmer
Háztartásbeli, Collegedale, Tennessee, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐✝️🙏🕊
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés