2021. július 23., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 23 - PÉNTEK - János 18

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 16. fejezet 2192. nap

16. fejezet (6. rész) – AZ EGYÉNI IMA

A szolgálat és az ima együttes ereje. – Olyan életet kell élnünk, amelyben két szempontnak kell egybefonódnia: az elmélkedésnek és a cselekvésnek – a titkos imádságnak és az Úr ügyéért végzett szolgálatnak… Az Istenhez erőért és támogatásért naponta kitartó imával járuló léleknek nemes céljai lesznek, az igazság és önnön küldetése jobb megértésére törekszik, és szomjúhozva vágyik a megigazulás után. – Bizonyságtételek 4. kötet, 459 – 60. o.

Ha a munkát sebtében végezzük, szem elől fogjuk téveszteni a célt – Jézus naponkénti követését –, és a legnagyobb hibákat fogjuk elkövetni. Jelentős veszteségeket fogunk elszenvedni, mivel az Úr nem lesz velünk. Bezártuk az ajtót, így nem férkőzhet a lelkünkhöz. Mégis, ha imádkozunk Istenhez – még ha kétkezi munkát is végzünk akkor –, Ő meghallgatja kéréseinket… Istennek gondja van rátok ott, ahol küldetésetek megköveteli, hogy legyetek. Mindazonáltal győződjetek meg arról, hogy a lehetőségek szerint a leggyakrabban elvonultok egy csöndes, félreeső helyre, ahol titokban imádkozhattok. – Egészségügyi missziómunka, 216. o.

Egyszerűen fogalmazzátok meg kéréseiteket. – Fellengzős kifejezések nem illenek az imába, akár nyilvánosan, családi körben vagy belső szobánkban mondjuk el. Különösen a nyilvános imák hangozzanak egyszerű szavakkal, hogy mindenki megérthesse és együtt imádkozhassa velünk. A hívő szívből jövő imát meghallgatja a menny, és a földön megválaszolja azt. – Az evangélium szolgái, 177. o.

Kiváltságunk letérdelve imádkozni. – Kiváltságunk, hogy Isten előtt leborulva – mind a közös istentiszteleten, mind pedig a csendes kamránkban – felküldjük könyörgéseinket Őhozzá. Jézus, a mi példaképünk „térdre borulva” imádkozott (Lk 22:41). Követőiről olvashatjuk, hogy ők is letérdelve imádkoztak. Pál mondta: „Meghajtom térdemet az Atya előtt.” (Ef 3:14) Ezsdrás is térdre esve vallotta meg Isten előtt Izrael vétkeit (lásd: Ezsd 9:5). Dániel „napjában háromszor térden állva imádkozott, és magasztalta Istenét” (Dán 6:11). – Próféták és királyok, 48. o.

Ne válasszatok olyan szórakozási formákat, amelyek ellehetetlenítik a titkos imádkozást. – Az a szórakozás, amelyre Isten áldását kérheted, veszélytelen. De minden olyan időtöltés, mely képtelenné tesz arra, hogy titkon imádkozz, áhítatot tarts, vagy részt vegyél egy imaórán, nem megbízható, hanem veszélyes. – Üzenet az ifjúságnak, 386. o.

Isten lát minket a belső kamránkban. – Nátánaelhez hasonlóan a magunk számára kell tanulmányoznunk Isten Igéjét, és imádkoznunk a Szentlélek világosságáért. Ő, aki látta Nátánaelt a fügefa alatt, minket is látni fog az imádság titkos helyén. A világosság országának angyalai közel vannak azokhoz, akik alázatosan keresik az isteni vezetést. – Jézus élete, 141. o.

 

Mai Bibliai szakasz: János 18

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%A1nos%2018&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%A1nos%2018&version=NT-HU

Jézus tudja előre, mi fog történni vele (3. vers). Letartóztatása, Péter tagadása, Júdás árulása, a látszatper, mind be kellett, hogy teljesedjen.

Ironikus, hogy Jézus és tanítványai abba a kertbe vonultak vissza, ahol egyébként is gyakran megfordultak, és ott találkoztak egy katonai csapattal, amit Júdás vezetett. Az áruló csók után következik Jézus letartóztatása, és két alkalommal jelenti ki: „Én VAGYOK”. Ugyanakkor Péter kétszer tagadta le, hogy ismeri Jézust, mondván: „Nem vagyok.” Péter azonban csak harmadik tagadása tanulja meg a leckét, hogy teljesen átadja Jézusnak az élete fölötti uralmat. Te már megtanultad, miként tedd Jézust szíved Királyává, hogy Ő uralja életedet, vagy még mindig tagadásban élsz? Egyesek csak ajkukkal vallják meg, de életükkel nem szolgálják Őt, ami szintén tagadás. Jézus nem egy használati tárgy, amit csak szükség esetén veszünk igénybe. Jézus sosem mondta: „Add nekem a szívedet, és tégy úgy, mintha nem ismernél engem, és mindazt, amit tanítottam.” EGÉSZ lényünket akarja, hiszen Ő is TELJES lényét áldozta fel értünk.   
Három „kihallgatás”. Az első Annás előtt történt, aki a főpap, Kajafás apósa volt. Kajafás szájából hangzott el a következő kijelentés: „jobb, hogy egy ember vesszen el a népért.” Amikor Annás hallgatta ki Jézust, Ő őszintén válaszolt neki. Erre az őrök közül az egyik arcul csapta Jézust. Az igazság néha fáj!

Jézust Kajafástól a római kormányzó, Pilátus elé vezették, aki még több kérdést tett fel Jézusnak. Pilátus nem szeretett két tűz között lenni. A legfontosabb kérdése ez volt Jézushoz: „Te vagy a zsidók királya?” Jézus így válaszolt neki: „Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, az én szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a zsidóknak” (36. vers). Pilátus tovább kérdez. „Király vagy-é hát te csakugyan?” Jézus válasza: „Te mondod… Én azért születtem,… hogy bizonyságot tegyek az igazságról.” Pilátus erre felteszi a kérdést: „Micsoda az igazság?” (38. vers). Pilátus számára az volt az igazság, hogy „nem találok benne semmi bűnt” (38. vers). Mégis halálra adta Jézust, mert engedte, hogy a tömeg döntsön egy bűnös és egy ártatlan ember elítélése között.
Mi az igazság? Vajon nem ez a kérdés foglalkoztat minden embert? Gyermekként azt hisszük el, amit mondanak nekünk. Mi felnőttek azonban már kételkedünk mindenben, és kritizálunk szinte mindent, mert már sokszor átéltük, hogy megbántottak, hazudtak nekünk, ránk tapostak, hátba támadtak, alánk vágtak, elárultak… nézzünk szembe a ténnyel: ez a világ nem egy kellemes hely.

Jézus arra hív, hogy lépjünk be az Ő Igéje igazságának a világába, ami a szeretet, a tisztaság és a nyugalom világa. Isten ezt akarja nekünk!

Christopher Bullock

311. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 16. fejezetéhez (július 18-24.).

Isten sosem túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy meghallgasson minket, amikor hozzá szólunk. Mi az Ő gyermekei vagyunk. Szeret velünk időzni. Nem számít, hogy hol vagyunk vagy mit csinálunk, beszélhetünk vele.

Nem szabad elhanyagolnunk, hogy időt szánjunk minden egyes nap, hogy kifejezetten vele legyünk, olyan időt, amikor olvashatjuk az Ő Igéjét, hallhatjuk az Ő hangját és beszélhetünk vele.

Emellett viszont gondolhatunk rá többször is a nap során, munka, tanulás vagy mosogatás közben.

Senkinek nem kell tudnia. Isten tudja, és én tudom.

Így olvassuk: „Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok. Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok.” 1Thessz. 5:16–18

Örvendjetek, amikor sepregettek, port töröltök, mostok, porszívóztok.

Imádkozzatok, amikor a barátaitokkal vagytok, könyvet olvastok, különleges vacsorát főztök.

Adjatok hálát, amikor az iskolában, a munkahelyen, a boltban vagy a kertben vagytok.

És tegyétek ezeket a dolgokat minden körülmények között: az orvosnál, az autókereskedőnél, nyaraláskor, hajnalban, délben, alkonyatkor, éjfélkor; ugye értitek, mire gondolok?

Tudjuk ezt, de mindig eszünkbe jut és meg is tesszük? Talán igen: dicsérjük Istent, amiért a kommunikációs csatornák nyitottak az Ő értelme és a mienk között. Talán nem: dicsérjük Őt, amiért segít eszünkbe juttatni.

Beszéljünk hozzá.

Ő meghallgat.

Alison Menzmer

Középiskolai magántanuló, Collegedale, Tennessee, USA

Fordította Gősi Csaba

1 megjegyzés: