2021. július 29., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 29 - CSÜTÖRTÖK - Apostolok cselekedetei 3

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 17. fejezet 2198. nap

17. fejezet (5. rész) – AZ IMA CSALÁDI KÖRBEN

A szülőknek imádkozniuk kell bölcsességért, hogy Istennek nevelhessék gyermekeiket. – Minden család – tudva, hogy „a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme” – emeljen oltárt, ahonnan imáik felszállnak Istenhez. Akiken a gyermekek oktatásának és nevelésének felelőssége nyugszik, azoknak mindenkinél nagyobb szükségük van a vallás nyújtotta erőre és bátorításra. Isten nem fogadhatja el munkájukat, ha saját példájuk és mindennapi életük azt sugallja gyermekeiknek, akik felnéznek rájuk és útmutatást várnak tőlük, hogy Isten nélkül is nyugodtan élhetnek. Ha őket csupán erre az életre nevelik, akkor nem készülnek fel az örökkévalóságra. Úgy fognak meghalni, ahogyan éltek: Isten nélkül, és lelkük elvesztéséért a szülőket vonják felelősségre. Apák és anyák! Keressétek Istent reggel és este a családi oltárnál, hogy megtanulhassátok, hogyan neveljétek gyermekeiteket bölcsen, gyengéden és szeretettel. – Gyermeknevelés, 517. o.

Ti hoztátok világra gyermekeiteket, nekik nem volt beleszólásuk, hogy megszülessenek. Magatok vállaltátok jelentős mértékben a felelősséget jövő boldogságukért, örök jólétükért. A ti vállatokon nyugszik a teher, akár tudatában vagytok, akár nem, hogy Istennek neveljétek őket, hogy féltékenyen őrködjetek a nyakas-szívós ellenség legelső közeledése ellen, hogy készen álljatok zászlót bontani ellene. Építsétek fel gyermekeitek köré az ima és a hit erődítését, de lankadatlanul virrasszatok is felettük. Pillanatnyi biztonság sincs Sátán támadásától. – Bizonyságtételek 2. kötet, 397–398. o.

A szülők kérjék az Úr vezetését otthoni munkájukra. Miközben előtte térdelnek, igazán megértik óriási felelősségüket, és gyermekeiket Istenre bízhatják, aki sohasem téved a tanácsadásban és tanításban. – Boldog otthon, 321. o.

A szülőknek kitartó, őszinte imáik által védelmi falat kell felépíteniük gyermekeik köré. Teljes hittel kell kérniük, hogy Isten állandóan óvja gyermekeiket, és a szent angyalok [195] távol tartsák őket Sátán irgalmatlan támadásaitól. – Bizonyságtételek 7. kötet, 42–43. o.

A szülők türelemmel, szeretettel, Isten sokféle kegyelmének hűséges sáfáraiként végezzék kijelölt munkájukat. Elvárják tőlük, hogy hűségeseknek találtassanak. Mindent hitben végezzenek. Állandóan imádkozniuk kell, hogy Isten gyermekeiket kegyelmében részesítse. Sohase legyenek fáradtak, türelmetlenek és ingerültek munkájukban. Erősen ragaszkodjanak gyermekeikhez és Istenhez.

Ha a szülők türelemmel és szeretettel munkálkodnak, ha komolyan igyekeznek segíteni gyermekeiknek, hogy elérjék a tisztaság és szerénység legmagasabb fokát, akkor eredményesek lesznek. – Boldog otthon, 208. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Apostolok cselekedetei 3

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Apostolok%203&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Apostolok%20cselekedetei%203&version=NT-HU

Egy nap, amikor Péter és János épp a templomba tartottak, hogy ott imádkozzanak, a bejáratnál egy sánta ember kért tőlük alamizsnát. Mivel nem volt pénzük, talán elmehettek volna mellette, azt remélve, hogy valaki más fog majd segíteni rajta. Ők azonban nem így tettek. „Aranyunk és ezüstünk nincs”, mondták a koldusnak, „de amink van, azt adjuk neked, Aki nem más, mint Jézus Krisztus”. Ezután Jézus Krisztus nevében azt parancsolták a sánta embernek, hogy járjon. De nem álltak itt meg, hanem Péter megfogta a koldus kezét, és segített neki felállni. Amint ezt tette, hitben cselekedve, a sánta lábai és bokái megerősödtek, ugrálni kezdett, és dicsőítette Istent.

Gondoltuk már valaha magunkban, amikor láttuk, hogy valaki szükséget szenved, hogy „az a baj, hogy nincs semmim, amivel igazán a segítségére lehetnék, talán valaki más, akinek többje van, fog segíteni rajta”. Isten azonban nem azt kéri tőlünk, hogy sokat adjunk, hanem csak azt, amink van, és ez a valami, vagyis ez a Valaki, nem más, mint Jézus Krisztus. Ugyanakkor, amikor felajánljuk az embereknek Jézust, segítő kezet is kell nyújtanunk. Ez az, amitől néha megijedünk, ez az, ami hitet igényel. Viszont  az evangélium ilyenkor kezd cselekedni általunk. Ha megpróbálnánk, kényelmességünket tudatosan feladva, a gyakorlati kereszténység elveit követve többet tenni, milyen nagyot változna ez a világ!

„Mindennel, ami előnyt jelent számunkra másokkal szemben – legyen az műveltség, finomság, nemes jellem, keresztény nevelés, vallási tapasztalat – adósak vagyunk a hátrányosabb helyzetben élőknek, és amennyire csak erőnkből telik, szolgálnunk kell őket. Ha erősek vagyunk, emeljük föl a gyengék kezét” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 2003, Advent Kiadó. 372. oldal).

Amikor így teszünk, a Szentlélek eredményes lesz életünkben. Emlékeznünk kell azonban, ahogyan Péter és János is tette, hogy mindig következetesen Istennek tulajdonítsuk a sikert és Neki adjunk dicsőséget. „... mit néztek mi reánk, mintha tulajdon erőnkkel vagy jámborságunkkal míveltük volna azt, hogy az járjon?” (12. vers) mondták a csodálkozó tömegnek. „Nem mi cselekedtünk, hanem Jézus, Őrá nézzetek. Valljátok meg bűneiteket, és térjetek meg, és kezdjetek el ti is szolgálni, hasonlóan, ahogy most tőlünk láttátok” (19. vers – a szerző szavaival).

Melody (Melodious Echo) Mason

312. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 17. fejezetéhez (július 25 – 31.).

Ha van gyermeked, akkor biztos vagyok benne, hogy a saját imaéleted edzetté válik. Ha csak ránézel a pici újszülöttre, aki mellé nem járt használati utasítás, az már elég, hogy elűzze a félelmet és a legbátrabb emberré tegyen! Azonban azon túl, hogy imával védelmezed gyermekedet, a te kiváltságod és legfőképp kötelezettséged, hogy megtanítsd ŐT imádkozni.

A Filippibeliekhez írt levél 4:6–7-ben így olvassuk: „Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”

Tanulják a gyermekeid, hogy hogyan nyissák meg szívüket a Mennyei Atyjuk előtt? Ez a valódi imádság! A lányom a tinédzser éveinek közepén jár: oly sok változás és fejlődés történik! Nem kell messzire tekintsünk, ha stresszt és csalódást akarunk keresni az ő életében. Amikor azonban megosztja valamilyen gondját velem, igyekszem, hogy mindig az jusson eszembe elsőként, hogy megkérdezzem: „Imádkoztál már ezzel kapcsolatosan?” Ha azt válaszolja, hogy még nem, rögtön elkezdek imádkozni vele, és Isten elé visszük a problémáit, az Ő megoldását kérve.

Egy pár év múlva a lányom már nem fog velem élni, de az a szokás, hogy a Mennyei Atyjához fordul valamennyi problémájával az életben, az mindig vele lesz, még akkor is, amikor én nem.

Susan Menzmer

Háztartásbeli, Collegedale, Tennessee, USA

Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés: