Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Az olvasmány szerkezete:
1. Részlet Ellen White könyvéből
2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez
3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez
Olvasmány – E.G. White Az imádság 16. fejezet 2190. nap
16. fejezet (4. rész) – AZ EGYÉNI IMA
Az ima rejtett helyén, ahol csak a végtelen irgalom Istenének szeme láthat, és csak az Ő füle hallhat, elmondhatjuk legrejtettebb kívánságainkat és vágyainkat. A lélek csöndességében és csillapultságában az a hang, mely minden esetben meghallja az ember ínségének kiáltását, szólni fog szívünkhöz. „Igen irgalmas az Úr és könyörületes.” (Jak 5:11) El nem múló szeretettel várakozik, hogy hallja tévelygő gyermekeinek bűnvallomását, és elfogadja bűnbánatukat. Úgy várja hálánkat, mint az anya szeretett gyermekétől a felismerő mosolyt. Azt akarja, hogy megértsük, szíve milyen mélyen és gyöngéden vágyakozik utánunk. Hív bennünket, hogy próbáinkkal forduljunk együttérzéséhez, bánatunkkal rokonszenvéhez, sebeinkkel gyógyításához, hitványságunkkal tökéletességéhez. Aki hozzá fordult, még soha nem csalatkozott. „Akik Őreá néznek, azok felvidulnak, és arcuk meg nem pirul.” (Zsolt 34:6)
Akik keresik Istent, titkon az Úr elé tárják szükségleteiket, és segítségért esedeznek, nem könyörögnek hiába. „Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván.” (Mt 6:4) Amint Krisztust tesszük mindennapos kísérő társunkká, tapasztalni fogjuk, hogy a láthatatlan világ hatalmasságai vesznek körös-körül; Jézus csodálása által az Ő képmására változunk el. Szemléletünk átalakul. Jellemünk szelídebbé, lágyabbá válik, megfinomul, és egyre nemesedik majd a mennyei ország számára. Az Úrral való érintkezésünk és közösségünk biztos gyümölcse a megnövekedett istenfélelem, az erkölcsi tisztaság és buzgóság lesz. Imáink egyre tartalmasabbá válnak. Isteni nevelésben részesülünk, s ez meglátszik szorgalmas, becsületes életünkön.
Aki naponként buzgó esedezéssel Istenhez folyamodik segítségért, támogatásért, annak nemes vágyai lesznek és világos fogalmai az igazságról és kötelességről. Magasztosabb célokat lát, és egyre szomjazza, éhezi majd az igazságot, vagyis a megszentelt életet. Isten a vele való kapcsolat által alkalmassá tesz, hogy a körülöttünk lévőknek szerteárasszuk a szívünkben uralkodó világosságot, békét és nyugalmat. Imából merített, szívós igyekezettel párosult erő készíti fel értelmünket a mindennapi kötelességek teljesítésére. Egyúttal bármilyen körülmények között békességben őrzi meg lelkünket. – Gondolatok a Hegyibeszédről, 84–85. o.
Némelyek mégsem magánimában tárják egyéni bajaikat Isten elé, hanem az imaórákra tartogatják, ott érik utol magukat néhány napra az imádkozással. Őket az összejövetelek és imaórák gyilkosainak nevezhetnénk. Nem fényforrások, senkit sem üdítenek fel. Hideg, merev imáik és hosszas, elcsépelt bizonyságtételeik csak árnyékot vetnek maguk körül. Mindenki örül, ha végre befejezték, és akkor is csaknem lehetetlen lerázni azt a hideget és sötétet, melyet imáik és beszédük árasztanak az összejövetelre. A nyert fényből írom, hogy összejöveteleink legyenek lelkiek, meghitt légkörűek és rövidek. Hagyjuk otthon a hidegséget, kevélységet, hiúságot és az emberek félelmét. Ne vigyük magunkkal az apró nézeteltéréseket és előítéleteket. Akár az egyetértő családban, lakozzék őszinteség, szelídség, bizalom és szeretet fivéreink és nővéreink szívében. Hiszen azért jönnek össze, hogy
világosságuk egyesítéséből felüdülést és erőt merítsenek. – Bizonyságtételek 2. kötet, 578–579. o.
Egyéni imáink során tiszta képet alkothatunk önmagunkról. – Semmi sem nyújthat olyan tiszta képet saját magunkról, mint a titkos ima. Aki belát a titkos helyekre, és ismer minden rejtett dolgot, megvilágosítja értelmünket, és válaszolni fog kéréseinkre. Az egyszerű és érthető feladatokat, amelyeket nem szabad elhanyagolnunk, Isten kinyilatkoztatja számunkra. – Bizonyságtételek 5. kötet, 163. o.
Mai Bibliai szakasz: János 16
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%A1nos%2016&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%A1nos%2016&version=NT-HU
Jézus távozik! A tanítványok rettegnek. A Mester jelenléte adott nekik békességet, és Ő ennél is többet ígért (Jn 14:27). Életükben az volt a legfontosabb, hogy Vele legyenek (Mk 3:14) és megismerjék Őt, hogy tudják cselekedni az Atya dolgait (Jn 6:28-29). Most pedig kijelenti nekik: „Eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy Istennek tetsző szolgálatot végez” (16:2 – új prot. ford.). Majd azt is mondja: „De most elmegyek ahhoz, aki elküldött engem” (16:5a). Képzeljük el a tanítványok kétségbeesését és zavarát! Talán ezt kérdezgették magukban: „Ő elmegy, mi pedig maradunk, hogy megöljenek bennünket?”
Jézus azonban feltárja előttük a terv következő részletét, mégpedig azt, hogy elküldi hozzájuk a Közbenjárót, a Vigasztalót. A görög parakletos szó azt jelenti: „aki mellettünk jön”. Ez pedig a tanítványok javára történik (16:7). Vajon meggyőződtek már erről? Jézus így szól hozzájuk: „Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni” (Jn 16:12). „Na, várj csak, Jézus! Éppen most mondtad, hogy az emberek meg fognak ölni bennünket Isten nevében, Te pedig nem maradsz velünk?” Mit érezhettek a tanítványok abban a pillanatban?
Nekünk is vannak ilyen pillanataink, igaz? Ha nem látjuk tisztán ISTEN terveit, és összezavarodunk emiatt, az bizony nagyon kimerítő lehet. Hogyan kezeljük az ilyen helyzeteket? Gyengül a hitünk, vagy erősebben kapaszkodunk Jézusba, mint bármikor? Ha az élet hétköznapi kihívásai közepette gyakoroljuk a hitünket, ez által felkészülünk a nagyobb próbákra, amelyek utunk során várnak ránk. Milyen próba vár rád most? Erősen kapaszkodsz Jézusba? A Szentlélek veled van, ha kéred. Az Atya megad mindent, ha Jézus nevében kérjük. „… kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen” (16:23-24).
Jézus megjövendöli, hogy tanítványai szétszóratnak majd, de megígéri nekik: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.” Küzdesz most valamivel? Légy bátor, fogadd be az Ő békességét és a Szentlélek kenetét, kapaszkodj Jézusba, mert Ő legyőzte a világot!
Christopher Bullock
311. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 16. fejezetéhez (július 18-24.).
Isten sosem túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy meghallgasson minket, amikor hozzá szólunk. Mi az Ő gyermekei vagyunk. Szeret velünk időzni. Nem számít, hogy hol vagyunk vagy mit csinálunk, beszélhetünk vele.
Nem szabad elhanyagolnunk, hogy időt szánjunk minden egyes nap, hogy kifejezetten vele legyünk, olyan időt, amikor olvashatjuk az Ő Igéjét, hallhatjuk az Ő hangját és beszélhetünk vele.
Emellett viszont gondolhatunk rá többször is a nap során, munka, tanulás vagy mosogatás közben.
Senkinek nem kell tudnia. Isten tudja, és én tudom.
Így olvassuk: „Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok. Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok.” 1Thessz. 5:16–18
Örvendjetek, amikor sepregettek, port töröltök, mostok, porszívóztok.
Imádkozzatok, amikor a barátaitokkal vagytok, könyvet olvastok, különleges vacsorát főztök.
Adjatok hálát, amikor az iskolában, a munkahelyen, a boltban vagy a kertben vagytok.
És tegyétek ezeket a dolgokat minden körülmények között: az orvosnál, az autókereskedőnél, nyaraláskor, hajnalban, délben, alkonyatkor, éjfélkor; ugye értitek, mire gondolok?
Tudjuk ezt, de mindig eszünkbe jut és meg is tesszük? Talán igen: dicsérjük Istent, amiért a kommunikációs csatornák nyitottak az Ő értelme és a mienk között. Talán nem: dicsérjük Őt, amiért segít eszünkbe juttatni.
Beszéljünk hozzá.
Ő meghallgat.
Alison Menzmer
Középiskolai magántanuló, Collegedale, Tennessee, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlés