2021. július 22., csütörtök

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 22 - CSÜTÖRTÖK - János 17

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 16. fejezet 2191. nap

16. fejezet (5. rész) – AZ EGYÉNI IMA

A titkos ima nemes jellemet nevel. – A végidő napjainak veszedelmei közepette a fiatalok egyetlen lehetősége a biztonságban maradásra az éberség és a lankadatlan imakapcsolat Istennel. A Szentírás kutatásában és az imaórákon való részvételben örömét lelő ifjú állandóan felüdül az Élet Vizének hatására. Olyan erkölcsi magaslatokat ér el, és gondolkodása oly mértékben gazdagszik, hogy azt mások még csak el sem képzelhetik. Isten közössége értékes gondolatokat gerjeszt, nemes törekvésekre sarkall, és megnyitja az ajtót az igazság megismerése előtt. Akik ilyen kötelékkel ragaszkodnak Őhozzá, azokat Isten az Ő fiainak és leányainak ismeri el. Miközben egyre feljebb jutnak az ismeret és erkölcsi tisztaság fokain, Istenről és az örökkévalóságról is egyre tisztább fogalmak körvonalazódnak bennük, míg aztán Isten őket is világossága és bölcsessége terjesztőivé avatja.

Mindazonáltal sokan nincsenek igazán tisztában az ima fontosságával. Fohászainknak nem az a céljuk, hogy informálják Istent olyasmiről, amit Ő nem tudna. Az Úr minden lélek titkait ismeri. Ezért imádkozzunk röviden, csendben, titokban, és a Mindenható, aki belelát szívünkbe, meghallgat minket, és válaszolni fog.

Álszentségről teszünk bizonyságot, ha szánalmas állapotunkat ecseteljük Istennek, miközben nem érezzük, hogy nyomorultak vagyunk. Az Úr csak az alázatos szívből fakadó imákra szentel figyelmet. „Mert így szól a Magasságos és Felséges, aki örökké lakozik, és akinek neve szent: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét.” (Ésa 57:15) – The Youth`s Instructor, 1898. augusztus 18.

A lelkierőt a egyéni imákból nyerjük. – Akik Isten teljes fegyverzetét öltik magukra, és naponta szentelnek időt az elmélkedésre, az imára és a Szentírás tanulmányozására, azok a mennyel állnak kapcsolatban, és megmentő, átalakító hatást gyakorolnak a körülöttük élőkre. Gondolataik emelkedettek, a törekvéseik nemesek lesznek. Világosan megértik az igazságot és Isten iránti kötelességeiket. Vágyakozni fognak az ártatlanságra, a világosságra, a szeretetre és a többi mennyei adományra. Komoly imájuk behatol a függöny mögé. Szent bátorsággal lépnek a végtelen Isten jelenlétébe. Tudják, hogy övék a menny fénye és dicsősége, annak a szoros kapcsolatnak köszönhetően, amely összeköti őket Istennel. Ez a valódi keresztények kiváltsága. – Bizonyságtételek 5. kötet, 112–113. o.

Isten elfogadja a csendben rebegett imát. – Az Úr a megterhelt szív halk imáját is elfogadja. – Adventista Bibliakommentár 2. kötet, 1014. o.

A hitvallást meg kell előznie az imádságnak. – A személyes szolgálatot sok titkos imának kell megelőznie, mert a lélekmentés tudományához nagy bölcsesség kell. Mielőtt emberekhez közelednél, beszélgess Istennel! A mennyei trón előtt – a kegyelem királyi székénél – készülj fel az emberekért végzendő szolgálatra! – Krisztus példázatai, 149. o.

Ismételten merítsünk a világosságból és áldásból, hogy legyen mit továbbadnunk. A munkás kiváltsága, hogy először Istennel érintkezzen titkos imával, majd szócsöveként szóljon az emberekhez. Istennel közösségben, Krisztusban élő férfiak és nők megszenteltté teszik a légkört is, mert szent angyalok fáradoznak velük. Ilyen tanúságtételre van szükség a mai időkben. – Bizonyságtételek 6. kötet, 52. o.

 

Mai Bibliai szakasz: János 17

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%A1nos%2017&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=J%C3%A1nos%2017&version=NT-HU

Hát nem vigasztaló a tudat, hogy Jézus imádkozott érted? Ha hiszel benne, Ő valóban érted is könyörgött ott a kertben! Szíve túlcsordult az irántad való szeretettől. Jézus feljegyzett imái közül ez a leghosszabb. Azért imádkozott, hogy te is olyan bensőséges egységben legyél Istennel és testvéreiddel, mint amilyenben Ő volt az Atyával. Én nagyon boldog vagyok, hogy Jézus imádkozott értem, mert így megtapasztalhatom a hitbeli közösséget Jézus követőivel, így együtt bemutathatjuk a világnak, hogy miért küldte Isten Jézust a Földre, s hogy Ő hihetetlenül szeret minket!

Az ima jól érzékelhetően három részre tagolódik: Jézus először önmagáért imádkozik, majd tanítványaiért, és végül minden jövőbeni követőjéért. Végig átszövik azonban a következő témák: ISTEN dicsősége, az egység és összetartozás, az üdvösség gyakorlat megtapasztalása, ISTEN szuverenitása, a misszió és a kiküldés, valamint ISTEN szeretete.  Amikor imádkozunk, vajon könyörgünk ezekért a témákért úgy, ahogy Jézus tette? Az Ő számára annyira fontosak voltak, hogy hosszan imádkozott ezekért. Mi történne vajon, ha imáinkban sokat időznénk Megváltónk imájának e drága és értékes témáinál?

Én gyakran elmondtam magamban és hangosan is: „Válasz akarok lenni Jézus imájára!” Nem szeretnél te is válasz lenni erre az imára, és tudni, hogy a Megváltó nem imádkozott hiába? Ó, bár betölthetnénk Jézus szívének vágyát! Mi történne, ha egyházunkban nem csak alkalmazkodás, hanem valódi egység jönne létre? Igen, arról beszélek, hogy nem lenne megosztó lelkület!

Ellen White ezt írja: „Krisztus azért imádkozott, hogy követői egyek legyenek, amiképpen Ő egy az Atyával. Akik vágynak arra, hogy életük válasz legyen erre az imára, azok törekedjenek arra, a megosztás lelkületének legcsekélyebb megnyilvánulását is azonnal letörjék, és megpróbálják az egység és a szeretet lelkületét megtartani a testvérek között” (Evangelism. 212-213. oldal; Review and Herald. 1888. május 29.)

Ne vesszünk el tehát a jelentéktelen dolgokban, hanem tartsuk mindenek felett fontosnak az evangéliumot (1Kor 15:1-4), és induljunk el a munkába, bemutatni a világnak, hogy Jézus a bűnösök megmentéséért jött! Ne vesztegessük az időt! Az emberek alig várják, hogy megismerhessék Jézust, és valakinek beszélnie kell nekik Róla, be kell mutatnia saját életében az Ő lényét és jellemét!

Christopher Bullock

311. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 16. fejezetéhez (július 18-24.).

Isten sosem túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy meghallgasson minket, amikor hozzá szólunk. Mi az Ő gyermekei vagyunk. Szeret velünk időzni. Nem számít, hogy hol vagyunk vagy mit csinálunk, beszélhetünk vele.

Nem szabad elhanyagolnunk, hogy időt szánjunk minden egyes nap, hogy kifejezetten vele legyünk, olyan időt, amikor olvashatjuk az Ő Igéjét, hallhatjuk az Ő hangját és beszélhetünk vele.

Emellett viszont gondolhatunk rá többször is a nap során, munka, tanulás vagy mosogatás közben.

Senkinek nem kell tudnia. Isten tudja, és én tudom.

Így olvassuk: „Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok. Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok.” 1Thessz. 5:16–18

Örvendjetek, amikor sepregettek, port töröltök, mostok, porszívóztok.

Imádkozzatok, amikor a barátaitokkal vagytok, könyvet olvastok, különleges vacsorát főztök.

Adjatok hálát, amikor az iskolában, a munkahelyen, a boltban vagy a kertben vagytok.

És tegyétek ezeket a dolgokat minden körülmények között: az orvosnál, az autókereskedőnél, nyaraláskor, hajnalban, délben, alkonyatkor, éjfélkor; ugye értitek, mire gondolok?

Tudjuk ezt, de mindig eszünkbe jut és meg is tesszük? Talán igen: dicsérjük Istent, amiért a kommunikációs csatornák nyitottak az Ő értelme és a mienk között. Talán nem: dicsérjük Őt, amiért segít eszünkbe juttatni.

Beszéljünk hozzá.

Ő meghallgat.

Alison Menzmer

Középiskolai magántanuló, Collegedale, Tennessee, USA

Fordította Gősi Csaba

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése