2021. július 4., vasárnap

Higgyetek az Ő prófétáinak - július 4 - VASÁRNAP - Lukács 23

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/



Az olvasmány szerkezete:

1. Részlet Ellen White könyvéből

2. Olvasmány a napi bibliai fejezethez

3. A heti olvasmány Ellen White könyvéhez

Olvasmány – E.G. White Az imádság 14. fejezet 2178. nap

14. fejezet (1. rész) – A NAPONKÉNTI IMA

Az imádság ugyanolyan fontos, mint a naponkénti táplálék. – Ha Isten által elfogadható jellemet akarunk kifejleszteni, vallásos életünket helyes szokásoknak kell uralniuk. A mindennapi ima annyira lényeges a kegyelemben való növekedéshez és a lelki élethez, mint a mindennapi táplálék testünk fenntartásához. Szokjunk hozzá, hogy gyakran emelkedjünk gondolatban Istenhez. Ha gondolataink elterelődnek, vissza kell hoznunk őket. Kitartó igyekezettel, szokás folytán idővel ez könnyűvé válik. Egyetlen pillanatra sem lehetünk biztonságban, ha Krisztustól elkülönültünk. Krisztus velünk van, ügyel minden léptünkre, de csak akkor, ha megtartjuk az általa elénkbe szabott feltételeiket. – Üzenet az ifjúságnak, 114–115. o.

Az imára naponta szükség van. – Mindazok, akik ma Krisztushoz jönnek, emlékezniük kell arra, hogy az Ő érdemei olyanok, akár a tömjén illata, amely a megtérők és bűnbocsánatot, irgalmat nyerők imáival egyesülve felszáll a kegyelem trónusához. Állandóan szükségünk van Krisztus közbenjárására. Az alázatos szívnek naponta, reggel és este fohászkodnia kell Istenhez kegyelemért, békéért és örömért. „Annakokáért ő általa [156] vigyünk dicséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az Ő nevéről vallást tevő ajkaknak gyümölcsét. A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.” (Zsid 13:15–16) – Adventista Bibliakommentár 6. kötet, 1078. o.

Kezdjétek a napot imával! – Abban az előjogban van részünk, hogy megnyithatjuk szívünket, és megengedhetjük, hogy Krisztus jelenlétének világossága betöltse azt. Testvéreim, álljatok a mennyei világosság elé! Gyertek Jézus valóságos és személyes jelenlétébe, hogy felemelő, élénkítő befolyást gyakorolhassatok magatok körül! Hitetek legyen erős, állhatatos és tiszta! Az Isten iránti hála töltse be szíveteket. Reggel, amikor felébredtek, térdeljetek le ágyatok mellett, és kérjétek Őt, hogy adjon elegendő erőt napi kötelességeitek végzésére, a kísértéseitek legyőzésére. Kérjétek a segítségét, hogy jellemének szépsége megmutatkozzék szolgálatotokban, és olyan szavakat szóljatok, amelyek reményt és bátorságot ébresztenek a körülöttetek élőkben, s így mindannyian közelebb kerüljetek az Üdvözítőhöz! – Isten fiai és leányai, 199. o.

Minden reggel szakítsatok időt imával kezdeni a napot! Ne gondoljátok, hogy ez elpazarolt idő. Olyan idő ez, mely végtelen korokon át megmarad. Ezzel köszönt be a siker és lelki győzelem. A gépek engedelmeskedni fognak a Mester keze érintésének. Igazán érdemes Isten áldását kérnünk. A munka csak akkor folyik rendes mederben, ha helyesen fogunk hozzá. Mielőtt az Úr hathatósan fölhasználná a munkást, a kezének előbb meg kell erősödnie, a szívének megtisztulnia. – Bizonyságtételek 7. kötet, 194. o.

 

Mai Bibliai szakasz: Lukács 23

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%2023&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%2023&version=NT-HU

Szavak nem tudják leírni azt a jelenetet, amelyet ebben a fejezetben találunk. Jézust, a legtisztább és legjobb lényt láthatjuk: Megvetve! Milyen lehetett ez az Ő számára?

„Ezután az egész sokaság elindult, és elvezették Jézust Pilátushoz” (1. vers). A sátáni tömegben vallási vezetők, tudósok és a csőcselék a római kormányzóhoz hajszolják Jézust. Halálát akarják. 

De Pilátus nem találja bűnösnek Jézust (4, 14, 22. vers). Azért, hogy a nép kedvében járjon, enged kérésüknek, és halálra ítéli az Ártatlant. Úgy tűnik, minden elveszett. De várjunk csak! Valaki igazat mond és megtalálja a Megváltót. Az egyik gonosztevő megszólítja a másikat: „Mi ... tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el” (41. vers). Micsoda prédikáció! A bűnöst tartja bűnösnek, és az igazat igaznak.  

Várjunk egy pillanatra! Újra meg kell néznem Őt. Megnéztem, és ott láttam függeni ég és föld között egy durva keresztfán. Az arcát sebek borították, és majdnem felismerhetetlen volt. Minden más elveszett számomra, csak az Ő arca, szeretetteljes tekintete és mély fájdalma maradt meg bennem. Könnyek szöktek elő a szememből és aláfutottak az arcomon, zokogtam. Abban a pillanatban megláttam a szívét, megláttam az Ő szeretetét és ez megrendített engem. Miért nem láttam ilyen mélységesnek korábban? Miért hagytam Őt figyelmen kívül? 

Korábban nem tekintettem rá ilyen áthatóan. Nem törődtem Vele. Igen, megtörtem a szívét, fájdalmat okoztam Neki, és Ő mégis annyira szeretett engem, aki csak halált érdemlek, hogy meghalt értem.

„Jézus, annyira sajnálom!” – sírtam. „Kérlek, emelj fel engem, és ments meg a Te nagy szereteteddel!” Az élet egy folyamatos visszafordulás Jézushoz, ahhoz a Valakihez, aki igazán törődik velünk. Jöjjünk most Hozzá újra!

Lynn Carpenter

309. heti olvasmány AZ IMÁDSÁG 14. fejezetéhez (július 4-10.).

Néhány évvel ezelőtt a fiam egy közeli főiskolán tanult. Még nem volt saját autója, így épp arra készültem, hogy elmenjek érte autóval a főiskola területére és hazahozzam ebédre. Hirtelen egy értesítést kaptam, hogy a főiskola területét lezárták, mivel fennállt annak a veszélyre, hogy valaki lövöldözni kezd ott. Ez NEM az a helyzet volt, amire számítottam aznap! Pedig a reggeli csendes perceim alatt Ézsaiás 26:3-at memorizáltam, amely szerint „Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Te benned bízik”.

Gyorsan magamhoz hívtam a kislányomat, térdre borultunk és védelemért imádkoztunk a fiam és a férjem számára, hiszen mindketten a helyszínen voltak. Visszaidéztem Ézsaiás 26:3-at, és kértem Isten tökéletes békéjét. Néhány percen belül kaptam egy telefonhívást egy messze lévő barátomtól, akinek két lányát is érintette a főiskola területén lévő lezárás. Együtt imádkoztunk a telefonon keresztül, és meg tudtam osztani vele Isten ígéretét.

Szerencsére a helyzet csak fenyegetés maradt, nem vált valósággá. Miután megállapították, hogy nem volt valódi fegyveres a főiskola területén, a dolgok gyorsan visszatértek a szokásos kerékvágásba. Mégis a szívemben őrzöm annak az emlékét, hogy mennyire Istentől függünk. Minden egyes nap az a legfontosabb, hogy kapcsolatban legyünk a Megváltónkkal. Nem tudjuk, mit fog hozni az a nap. Azonban ígéretünk van arra, hogy Ő gondoskodik mindenről, amire szükségünk van.

Susan Menzmer

Háztartásbeli, Collegedale, Tennessee, USA

Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés: