Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Márk evangéliuma 14 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1rk%2014&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=M%C3%A1rk%2014&version=NT-HU
A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. A bántalmazott Isten bántalmazottakat véd. A főpapok és az írástudók eldöntötték, hogy mindent megtesznek azért, hogy Jézust megöljék. Amíg fondorlatos terveiket szőtték, Jézus egy vacsorán vett részt tanítványaival a leprából meggyógyult Simon házában, ahol Mária drága kenettel megkente Jézust. Simon és a tanítványok is bántani kezdték az asszonyt, Jézus viszont védelmére kelt: „Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem.” Jézus tudta, hogy nemsokára Őt is bántani fogják, de Ő nem ezzel foglalkozott, hanem azzal, hogy megvéd valakit, akit bántanak. Mert ilyen a mi Istenünk.
2. Amikor az Isten fájdalmát enyhítik. Mária tette üdítő oázis volt Jézus szenvedései közepette. Senki nem értette, mi történik Jézussal, benne és körülötte. Mindenki érzékeltlen volt, később a tanítványai is, akik elaludtak, amikor bátorítani kellett volna Őt. Mária azon kevesek egyike volt, aki szívével fogta fel a történteket és Jézusnak olyan bátorítást adott tettével, amit tanítványaitól, de másoktól sem kapott meg.
3. Az önmagát odaadó Isten. Amikor Jézus a tanítványoknak a kenyeret adta, azt mondta, hogy a testét adja nekik. Amikor a poharat nyújtotta, azt mondta, hogy a vérét adja nekik. A Bibliába a vér az élet jelképe. Jézus az életét, önmagát adta az akkori és a mostani tanítványainak. Korábban azt mondta, hogy aki eszi az Ő testét és issza az Ő vérét, élete van annak. Igen, élete van, mert Jézus az élete árán vásárolta meg a mi életünket.
4. Isten, akit nem lehet visszariasztani. Sátán sokszor megpróbálta visszariasztani Jézust megváltó tettétől. Az egyik légintenzívebb próbálkozása a Gecsemáné kertben történt, amikor Jézus gyötrődés és haláltusa közepette vállalta megváltásunkat, ami gúnnyal, megvetéssel, árulással, magára hagyatással, megkínzással és kereszthalállal járt. Sátán azt hitte, hogy vissza lehet riasztani Őt. Viszont az igazi szeretetet semmivel sem lehet eltántorítani és meghátrálásra bírni. Jézus szeretete igazi szeretet.
5. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. akitől sokan megszabadulni szerettek volna
b. akiről sokan úgy gondolkoztak, hogy akkor lehet majd nyugalmuk, ha végleg megszabadulnak Tőle
c. aki elfogadja az iránta kimutatott rajongó szeretetet
d. aki nem fukarkodik a dicsérettel
e. aki tapasztalatból tudja, hogy milyen az, amikor valakit elárul vagy megtagad a barátja
f. aki vállalja, hogy félreértsék és megbotránkozzanak Benne
g. aki kiissza helyettünk a keserű poharat
h. akit úgy kezelnek, mint egy rablót
i. aki nem él azzal a jogával, hogy megvédje saját magát
j. akit leköpnek és arcul ütnek
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy Rád hasonlítson. Ő is védelmezze azokat, akiket bántanak. Adjad, hogy Őt se lehessen visszariasztani a jó és nemes tettektől, főleg attól, hogy Téged szívből, tisztán és őszintén szeressen, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 61-62. fejezet
62. fejezet – A VACSORA SIMON HÁZÁBAN (1. rész)
Máté 26:6-13; Márk 14:3-11; Lukács 7:36-50; János 11:55-57; János 12:1-11.
A bethániai Simont Jézus tanítványaként tartották számon. Egyike volt annak a néhány farizeusnak, akik nyíltan csatlakoztak Krisztus követőihez. Tanítónak ismerte el Jézust, reménykedett, hogy Ő lehet a Messiás, de nem fogadta el Megváltónak. Jelleme nem alakult át, elvei változatlanok maradtak.
Simon leprából gyógyult meg, ez vonzotta Jézushoz. Ki akarta fejezni háláját, s Krisztus utolsó bethániai látogatásakor vendéglátást szervezett a Megváltó és tanítványai számára. Erre a lakomára számos zsidó gyűlt össze. Ekkortájt Jeruzsálemben nagy volt az izgalom. Krisztus és küldetése élénkebb érdeklődést váltott ki, mint valaha. Minden mozdulatát figyelték azok, akik eljöttek a vendégségre, és néhányan nem is nézték Őt jó szemmel.
A Megváltó csak hat nappal húsvét előtt ért Bethániába, és szokása szerint vágyott a pihenésre Lázár házában. Az utazó sokaság, mely áthaladt a városon, elterjesztette, hogy Jézus útban van Jeruzsálem felé, és szombaton Bethániában fog megpihenni. A népkörében magasra csapott a lelkesedés. Sokan sereglettek Bethániába, egyesek Jézus iránti rokonszenvből, mások csak kíváncsiságból: látni akarták azt az embert, aki feltámadt a halálból.
Sokszor várták, hogy csodálatos beszámolót hallhatnak Lázártól halálon túli tapasztalatairól. Meglepődtek, mert ő semmit sem mondott. Semmi efféle mondanivalója nem volt. Az ihletés szerint: "A halottak semmit nem tudnak. [...] Mind szeretetük, mind gyűlöletük, mind gerjedezésük immár elveszett" (Préd 9:7,8). Lázár ellenben csodálatos bizonyságot tehetett Krisztus művéről. Ezért támadt fel a halálból. Bizonyossággal, erővel jelentette ki, hogy Jézus Isten Fia.
A Bethániába látogatók által Jeruzsálembe visszavitt hírek fokozták az izgalmat. Az emberek sóvárogva akarták látni és hallani Jézust. Mindenki azt kérdezgette, vajon Lázár elkíséri-e Őt Jeruzsálembe, és királlyá koronázzák-e majd a prófétát húsvétkor. A papok és főemberek látták, hogy egyre kevésbé tudják kézben tartani a népet, s Jézus elleni haragjuk még keserűbbé vált. Alig várták az alkalmat, hogy örökre eltehessék az útból. Ahogy telt az idő, attól kezdtek tartani, hogy esetleg el sem jön Jeruzsálembe. Eszükbe jutott, hányszor keresztülhúzta gyilkos terveiket, s féltek, hogy kitalálja ellene irányuló szándékukat, és távol marad. Rosszul palástolták nyugtalanságukat, és maguk között kérdezgették: "Mit gondoltok, hogy nem jön-é fel az ünnepre?" (Jn 11:56).
Összehívták a papok és farizeusok tanácsát. Lázár feltámasztása óta a nép érzelmileg olyannyira Krisztus mellé állt, hogy veszélyes lett volna nyíltan kezet emelni Rá. Ezért a hatóságok elhatározták, hogy titokban fogják el, és a tárgyalást a lehető legnagyobb csöndben tartják meg. Remélték, hogy mire elítélése nyilvánosságra kerül, a közvélemény szeszélyes hulláma számukra kedvezően változik.
Eltökélték tehát Jézus elpusztítását. Tudták azonban a papok és írástudók, hogy amíg Lázár él, nem lehetnek biztosak a dolgukban. Annak az embernek a puszta létezése, aki négy napig a sírban volt, és aki Jézus szavára támadt fel, előbb vagy utóbb reakciót vált ki. A nép megbosszulná vezetőin egy olyan Személy életének kioltását, aki ilyen csodát tudott művelni. Ezért a Magas Tanács elhatározta, hogy Lázárnak is meg kell halnia. Ide vezette rabjait az irigység és az előítélet. A zsidó vezetők gyűlölete és hitetlensége addig növekedett, amíg az életét is el akarták venni annak, akit a végtelen erő megmentett a sírból.
Mialatt Jeruzsálemben ezt az összeesküvést szövögették, Jézus és tanítványai meghívást kaptak Simon lakomájára. Az asztalnál a Megváltó egyik oldalán Simon ült, akit szörnyű betegségből gyógyított meg, a másik oldalon pedig Lázár, akit feltámasztott a halálból. Márta felszolgált, Mária pedig figyelmesen hallgatott minden Jézus ajkáról elhangzó szót. Kegyelmében Jézus megbocsátotta bűneit, előhívta szeretett fivérét a sírból, s Mária szíve csordultig telt hálával. Hallotta, amikor Jézus közelgő haláláról beszélt, ezért mélységes szeretetét és gondoskodását szerette volna előtte kifejezésre juttatni. Nagy, személyes áldozat árán vásárolt egy alabástrom szelence "drága nárdusból való kenetet" (Jn 12:3), hogy ezzel kenje meg Jézus testét. Mostanában azonban azt is hallotta, hogy nemsokára királlyá koronázzák Őt. Mária bánata örömre fordult, és elsőként akart tisztességet tenni Urának. Feltörte a kenetes szelencét, s tartalmát Jézus fejére és lábára öntötte, azután sírva letérdelt, könnyeivel öntözte Őt, s lábát megtörölte hosszú, leomló hajával.
El akarta kerülni a feltűnést, s mozdulatait észre sem vették volna, ha a kenet be nem tölti illatával a termet. Ez mindenki számára nyilvánvalóvá tette cselekedetét. Júdásnak egyáltalán nem tetszettek a történtek. Ahelyett, hogy megvárta volna, mit szól Krisztus ehhez a dologhoz, suttogva panaszkodni kezdett a mellette ülőknek, szemrehányólag nyilatkozott Krisztusról, amiért elfogad ilyen tékozlást. Ravaszul olyan célzásokat tett, amelyek majd valószínűleg elégedetlenséget keltenek.
Ámen 🛐🙏🏻
VálaszTörlés