Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit Lukács evangéliuma 2 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%202&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=Luk%C3%A1cs%202&version=NT-HU
A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten bizalmat akar építeni. Jézus, mint Isten Fia a legkiszolgáltatottabb állapotban érkezett világunkba. Az emberek mindig úgy gondoltak Istenre mint, akitől félni kell, ezért távolságot tartottak tőle. Félelemmel nem lehet közösséget építeni, ezért Isten megpróbálta lebontani az ember félelmét azáltal, hogy csecsemőként érkezett világunkba. Egy csecsemőtől nem kell félni. Az őt meglátogató emberek, a pásztorok vagy Máté evangéliumában a keleti bölcsek bátran járultak Hozzá, mégis tisztelettel. Nem féltek Tőle, mégis megadták a Neki kijáró tiszteletet. Az igazi tiszteletet nem a félelem idézi elő, hanem az alázat és a kicsinység, az egyszerűség is előidézheti. Egy istállóban fekvő csecsemőhöz úgy viszonyultak, mint a Mindenható Istenhez. Az istálló templommá vált azon a napon.
2. Isten tud ünnepelni. Bár a földön nem ünnepelték Jézus földre születését kimagasló eseményként, Isten és a menny nem tudták visszafogni magukat, hogy ne ünnepeljenek. A pásztoroknak megjelent dicsőség, a mennyei seregek sokaságának dicsőítő éneke mutatja, hogy a Menny milyen nagyra értékelte ezt az eseményt. Bár minden a földi lények javát szolgálta, mégis a menny ünnepelt.
3. Isten egyszerű emberekkel osztotta meg elsőnek a világtörténelem legfontosabb eseményét. Isten angyalai nem a jeruzsálemi politikai vagy vallási vezetéshez mentek el a legnagyszerűbb hírrel, hanem az egyszerű pásztorokhoz. És ez nem okozott hátrányt az ügynek. Ami ott a pásztorokkal kezdődött, eljutott a föld végső határáig minden rendű és rangú emberhez.
4. Isten látja, hogy kit érdekel igazán az Ő ügye. Simeon és Anna ilyen emberek voltak. A templomban naponta sok elsőszülöttet mutattak be. Simeon egész életében és Anna is, aki nyolcvannégy évet töltött a templomban, sok elsőszülött bemutatást láttak, és mégis tudták, hogy ez nem olyan, mint a többi, ez egészen más. Ő az, akiről a próféták beszéltek. Mindketten dicsőítő szavakra nyitották ajkukat, mert amit a pásztorok az angyaloktól tudtak meg, ők a Szentlélektől, mert nyitottak voltak arra, hogy Isten beavassa őket titkába.
5. Isten vonz Önmagához. Jézus elhagyta az Atya házát a mennyben, hogy közöttünk lakozzon, szolgáljon és megváltson. El sem tudjuk képzelni, hogy mennyire hiányzott neki az Atya közelsége. Viszont a templomban megtalált valamit ebből, hiszen a templom is az Atya háza volt. Isten lakott ott. Ez érthetővé teszi azt, hogy a tizenkét éves Jézus miért maradt ott a templomban, amikor a szülei hazaindultak. Meg is mondta nekik, hogy Neki az Atyja házában kell lennie. Vajon bennünket is ennyire vonz az Atya háza, a gyülekezet, mint egykoron Jézust?
6. Ezen kívül még egy olyan Istent látunk:
a. akinek nem jutott egy normális hely világunkban csak egy jászol. És Ő ezzel is beérte
b. aki örömet akar szerezni az egész népnek
c. aki békességgel és jóakarattal akarja megajándékozni az emberiséget
d. aki szépen összerendezte az eseményeket: a dolgok nem véletlenül történtek, hanem egy isteni kéz vezetésére (az angyalok, a pásztorok, Simeon és Anna bizonyságtétele)
e. aki biztos kézzel és biztos úton vezeti az eseményeket a végső cél, a megváltás felé
Ima éretted: Istenem, kérlek, segítsd meg az olvasót, hogy olyan komolyan vegyen Téged és a Te ügyedet, mint egykoron Simeon és Anna! Kérlek vonzzad őt is olyan erősen Önmagadhoz, mint egykoron Fiadat Jézust, hogy a Te házadban szeressen találkozni Veled, Jézus nevében, Ámen
Olvasmány – E.G. White JÉZUS ÉLETE 61-62. fejezet
62. fejezet – A VACSORA SIMON HÁZÁBAN (5. rész)
Simon hűvössége, hanyagsága a Megváltóval szemben megmutatta, mily kevéssé értékeli a kapott kegyelmet. Azt hitte, megtiszteli Jézust, mert meghívta házába. Most azonban igazából láthassa saját magát. Miközben azt hitte, olvas vendége lelkében, a vendég olvasott őbenne. Látta, milyen igazul ítélte őt meg Krisztus. Vallása farizeusi köntös volt. Megvetette Jézus könyörületességét. Nem ismerte föl, hogy Ő Isten képviselője. Mária, a bűnös, bocsánatot nyert, viszont ő, a bűnös, nem nyert bocsánatot. Az igazság merev szabálya, melyet az asszonyra akart alkalmazni - őt ítélte el.
Simont megindította Jézus figyelmessége, hogy nem feddte meg nyíltan a vendégek előtt. Nem úgy bántak vele, ahogyan ő akart Máriával bánni. Látta, hogy Jézus nem óhajtotta kiteregetni bűnét másoknak, hanem a helyzet igaz felmérésével meg akarta győzni elméjét, együttérző gyöngédségével leigázni szívét. Ha Krisztus keményen elítéli Simont, akkor szíve megkeményedett volna, a türelmes intés azonban meggyőzte tévedéséről. Látta a hatalmas adósságot, mellyel Urának tartozott. Büszkesége megalázkodott, megbánta bűnét, s a kevély farizeusból szerény, önfeláldozó tanítvánnyá vált.
Máriát nagyon bűnösnek tekintették, Krisztus azonban ismerte az életét alakító körülményeket. A remény minden szikráját kiolthatta volna lelkében, de nem tette, sőt Ő emelte föl a kétségbeesésből, a romlásból. Hétszer dorgálta meg a nő szívét és értelmét uraló démonokat - ezt Mária hallotta. Hallotta Jézus erős kiáltását Atyjához az ő érdekében. Tudta, mennyire sérti a bűn az Ő szeplőtlen tisztaságát, s az Ő erejével győzött.
Amikor ügye az emberek szemében reménytelennek tűnt, Krisztus meglátta Máriában a képességet a jóra. Látta jellemének jobb vonásait. A megváltási terv nagy lehetőségekkel ruházta fel az emberiséget, és Máriában ezek a lehetőségek váltak később valóra. Jézus kegyelme által az asszony az isteni természet részese lett. Aki elbukott, akinek értelme démonok lakhelye volt, az a szolgálattal, barátsággal nagyon közel került a Megváltóhoz. Mária volt az, aki lábánál ült és tanult tőle. Mária volt az, aki a drága kenetet fejére öntötte, lábát könnyeivel mosta. Mária állt a kereszt mellett, s követte Őt a sírig. Feltámadása után Mária jött elsőként a sírhoz. Mária hirdette elsőnek a feltámadott Megváltót.
Jézus minden lélek körülményeit ismeri. Mondhatod: bűnös vagyok, nagyon bűnös. Az lehetsz, de minél rosszabb vagy, annál inkább szükséged van Jézusra. Ő nem fordul el a síró, megtört emberektől. Senkinek sem mondja el mindazt, amit kibeszélhetne, de minden remegő léleknek megparancsolja, hogy vegyenek bátorságot. Ingyen megbocsát mindenkinek, aki bocsánatért és megújulásért jő Hozzá.
Krisztus elküldheti a mennyei angyalokat, hogy kiöntsék haragjának poharát a világra, és megöljék mindazokat, akiket betölt az Isten elleni gyűlölet. Eltörölheti ezt a sötét foltot a világegyetemből. Ő azonban nem ezt teszi. Most ott áll a jó illatú oltárnál, és Isten elé tárja azok imáit, akik segítségére vágynak.
A menedékért Hozzá forduló lelket Jézus a vádaskodó, viszálykodó nyelvek fölé emeli. Sem ember, sem gonosz angyal nem vonhatja felelősségre ezeket a lelkeket. Krisztus egyesíti őket a saját isteni-emberi természetével. Ott állnak a bűnök nagy hordozója mellett, az Isten trónjáról kiáradó fényben. "Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, aki megigazít; Kicsoda az, aki kárhoztat? Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is érettünk" (Róm 8:33-34).
Ámen 🛐🙏🏻
VálaszTörlés