Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2Móz 14 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20M%C3%B3zes%2014&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20M%C3%B3zes%2014&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Az előrelátó Isten. Isten figyelt és látta, mire készül a fáraó. Előretekintett, hogy Izrael népéről gondot viselhessen. 1 Móz 22:14–ből ismerős a Jehova-jire kifejezés: az Úr gondot visel. Készítsen számunkra bármit az ellenség, Isten már gondoskodott, hogy mit kell tennünk.
2. Isten, a védőfal. A Tűzoszlop, ami világosságot hozott Izrael számára, sötétséget jelentett Egyiptom számára. A világ emberei sötétségben járnak, Isten embereié viszont a Világ Világossága. Az ellenség és közöttünk Isten áll. Az ellenség csak Istenen keresztül férkőzhet hozzánk.
3. Isten megállíthatatlanul halad előre. Istent és népét sem a fáraó, sem a tenger, de még a nép hitetlensége és félelme sem tudta megállítani. Isten utat nyit és megteszi a lehetetlent. Ha látszólag emberileg lehetetlen helyzetbe kerülünk, a Vörös-tengeren történt szabadításra kell gondolnunk.
4. Isten előttünk megy, mögöttünk áll, közrefog bennünket. Itt vagyunk jó és biztonságos helyen.
5. Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, akiről egy nap mindenki megtudja, hogy Ő az Úr; akihez segítségért lehet kiáltani; aki nem adja fel a jóért vívott harcot; akinek nem kell besegíteni a csodáihoz (álljatok veszteg!); aki egyedi csodákat tesz (felhő, tűzoszlop, tenger kettéválasztása – nem mindennapi csodák); akinek tekintetétől megváltozik még a természet rendje is; aki megmutatja dicsőségét; aki összezavarja az ellenséget; aki harcol az ő népe ellenségeivel; aki eléri célját (a nép hitt Istennek és Mózesnek).
Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 9. fejezet
9. fejezet – Felrázás (6. rész)
Az isteni mérleg
Mindegyre folyik a jellemek mérlegre helyezése. Isten angyalai megmérik erkölcsi értéketeket, és miután kiderítik a szükségleteitek, az Úr elé tárják ügyeteket. (Review and Herald, 1889. április 2.)
Személyesen leszünk felelősségre vonva, ha csak egy jottányival is kevesebbet teszünk, mint amire képességünk alapján elhívott bennünket a menny. Az Úr pontosan megmér minden szolgálatra nyíló lehetőséget. A használaton kívül hagyott képességeket ugyanúgy mérlegre helyezi, mint azokat, amelyek ki lettek használva. Isten mindenért felelősségre von bennünket, amivé talentumaink helyes használata által lehettünk volna. Aszerint ítél meg minket, amit el kellett volna végeznünk, de nem tettünk érte semmit, mivel nem arra használtuk az erőinket, hogy Istent dicsőítsük meg. Még ha nem is veszítjük el a lelkünket, az örökkévalóságon át érzékelni fogjuk annak következményeit, hogy nem használtuk fel talentumainkat. Minden el nem nyert ismeret és képesség örökkévaló veszteségünkké lesz. (Christ’s Object Lessons, 363.)
Mi lehetett volna?
Ha Krisztus minden katonája eleget tett volna kötelességének, ha a Sion falain az őrszemek határozott zengést adtak volna a kürtnek, már ezelőtt eljutott volna a fülekhez a figyelmeztető üzenet. A mű azonban évekre késedelmet szenvedett. Míg az emberek elaludtak, Sátán előnyre tett szert velük szemben. (Testimonies, IX, 29.)
Ragadjuk meg most a számunkra kijelölt munkát, és hirdessük az üzenetet, amely tudatára kell, hogy ébressze a férfiakat és a nőket a körülöttük lévő veszélynek. Ha minden hetednapi adventista teljesíti a reá bízott munkát, a hívek száma sokkal magasabb lenne a mostaninál. Amerika minden városában jelen volnának azok, akik késztetést kaptak az Úr parancsolatai iránti engedelmességre felszólító üzenet meghallására. (Testimonies, IX, 25.)
Ha Isten népe végrehajtotta volna a menny szándékát, és átadta volna a világnak a kegyelem üzenetét, Krisztus már ezelőtt eljött volna a Földre, és a szentek már bebocsátást nyerhettek volna a szent városba. (Testimonies, VI, 450.).
https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.515/
Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyvének 9. fejezetének 1-ső részéhez (március 13-19.).
Vannak párok, akik születésszabályozáshoz folyamodnak azért, hogy ne növekedjen tovább a családjuk. Néhányan olyan messzire is elmennek, hogy műtétileg sterilizáltatják magukat, hogy elkerüljék a gyermekáldást. Tudtad, hogy vannak olyan gyülekezetek, ahol lelki születésszabályozást gyakorolnak tudattalanul és korlátozzák Isten családjának a növekedését? Teszik ezt úgy, hogy figyelmen kívül hagyják, Isten mire képes és saját magukra összpontosítanak. Ellen White azt mondja, hogy a keresztényeknek nem szabad „tovább tehetetlenkedniük, azt mutogatva, hogy mit nem tudnak csinálni.” (77. o.) Vallást csináltak mindabból, amit nem tudnak megtenni, és elfelejtették, hogy Istennek korlátlan hatalma van, hogy segítsen nekik abban, hogy győzedelmeskedjenek.
Úgy gondolom, hogy itt nem arról van szó, hogy olyan dolgokra összpontosítunk, amit az Írás megtilt nekünk – bár, ha kizárólag ilyen dolgokra összpontosítunk, az sosem segítette elő a gyülekezet növekedését. Ehelyett szerintem ez azt jelenti, hogy a tehetetlenségünkre, hiányosságainkra, gyengeségeinkre, félelmeinkre összpontosítunk. Túl könnyű felmenteni magunkat az Istenért végzett munka alól, és az alól, hogy terjesszük az Ő üzenetét, arra hivatkozva, hogy méltatlannak érezzük magunkat. A gyülekezet tehetetlen lesz, miközben arra vár, hogy valaki más végezze el a munkát.
A megoldás erre az, hogy ha elfelejtjük a tehetetlenségünket és Isten irányítása alá helyezzük magunkat, „tudva, hogy az ő mindenható volta betölti szükségletü[n]ket.” (77. o.) Minél jobban engedjük, hogy a Szentlélek vezessen bennünket és merjük megosztani az Ő szeretetét, annál több erőnk lesz ahhoz, hogy gyarapítsuk Isten családját.
Karen D. Lifshay
Kommunikációs asszisztens, Hermiston HNA Egyház, Oregon, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen!
VálaszTörlés