Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1Móz 47 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=gen+47&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=gen+47&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten, akinek áldása a fáraó intézkedésein át árad Jákob családjára. A fáraó segítséget nyújt Jákob családjának nem csak Egyiptomba érkezéséhez, de ígéretéhez hűen a legjobb földet, Ramszesz földjét ajándékozza nekik és figyelembe veszi azt is, milyen foglalatossághoz értenek. A fáraó nagylelkűsége azzal magyarázható, hogy felismeri, Jákob Istene az igaz Isten, Neki köszönhető Egyiptom fennmaradása is.
2. Isten, Egyiptom istenei fölött. A Mindenható Isten szolgája, az idős, sánta beduin, a világbirodalom királya elé áll és megáldja őt. Ez egy nagyon különleges jelenet. A Biblia azt mondja, hogy a nagyobb szokta megáldani a kisebbet. Így Jákobon keresztül Izrael Istene kerül elismerésre. A fáraó nem tiltakozik, mert elismeri Jákob és József Istenének fölényét saját istenei fölött.
3. Isten a gondviselés Istene mindenki számára. A jákobi áldás iránti tisztelet, annak elfogadása utat készít ahhoz, hogy az egyiptomiak és Izrael népe is fennmaradjon. Ismét megbizonyosodunk arról, hogy Isten úgy a szegények, mint a gazdagok Istene, úgy a hívők, mint a hitetlenek (több istenben hívők) Istene és áldása nemzetiségektől független. József bölcs intézkedéseinek köszönhetően Egyiptom népe majd átvészeli az éhínség esztendeit, és József a korábbi erőszakos begyűjtése helyett azt hagyja meg, hogy a termés ötödrésze legyen beszolgáltatva a fáraónak. Ezzel enyhít a korábbi intézkedéseken és kiszámíthatóvá teszi az uralkodó elvárásait.
4. A vallásszabadság Istene. Bár Egyiptom istenei nem istenek, nem léteznek, József mégis hozzájárul ahhoz, hogy papjai mentesek legyenek a közterhek alól. Ez jelenti a vallásszabadságot, hogy tiszteletben tartjuk a másik ember vallásos meggyőződését és támogatjuk vallása gyakorlásában, még akkor is, ha nem értünk egyet vele. József misszióját nem abban látta, hogy betiltsa Egyiptom isteneinek imádatát, hanem abban, hogy meggyőzően bemutassa az igaz Istent. Mi elkövetjük azt a hibát, hogy nem vagyunk képesek bemutatni az igaz Istent, de korlátoznánk mások vallását.
5. Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, aki a kapcsolatok Istene, a családi kapcsolatok Istene; aki kirendeli gyermekei szükségleteit; aki gondoskodik róla, hogy mindenhol tudjanak létezéséről, jelleméről és hatalmáról; aki győztesnek bizonyul azáltal, hogy az emberek saját tapasztalatukból láthatták meg annak beteljesedését, amit megjövendölt; egy olyan Isten, aki féltő szeretettel veszi körül övéit.
Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 6. fejezet
6. fejezet – Főiskolások: missziómunka a képzés ideje alatt is (3. rész)
A misszionárius lelkület serkentése
Iskoláinkban a tanítóknak és a főiskolásoknak mennyei érintésre van szükségük. Isten többet is el tud végezni értük annál, amit idáig tett, a múltban ugyanis korlátoztuk őt útjaiban. Ha serkentjük a misszionáriusi lelkületet, még ha az el is vesz néhány órát a rendszeres tanórákból, határtalan mennyei áldásban lesz részünk, feltéve, ha nagyobb lesz a hitünk és a lelki buzgóságunk, s jobban felfogjuk Isten útjait. (Counsels to Teachers, 546.)
A tanulmányok befejezése után
A tanulmányok végeztével sokaknak van lehetőségük kimenni könyvevangélistaként a területre. A hűséges könyvmunkás utat talál sokak otthonába, ahol is otthagyhatja az erre az időre szóló igazságot tartalmazó olvasnivalókat. Főiskolásainknak meg kell tanulniuk, hogyan kell eladni könyveinket. Mély keresztény tapasztalatokkal bíró férfiakra, kiegyensúlyozott elmékre, szilárd alapokon álló, alapos műveltséggel rendelkező emberekre van szükség, akik részt vehetnének a munkának ebben az ágában. Némelyek rendelkeznek azzal a talentummal, műveltséggel és tapasztalattal, amely képessé teszi őket az ifjak oktatására a könyvmunka területén, ami által többet végezhetnénk majd el, mint amennyit most teszünk. Azok, akik bírják ezt a tapasztalatot, különleges felelősséget viselnek mások tanításában. (Counsels to Teachers, 546–547.)
Az ének szolgálata
Azok a főiskolások, akik megtanultak dallamosan és tisztán énekelni gyönyörű evangéliumi énekeket, sok jót tehetnek éneklő evangélistaként. Számos alkalmat fognak találni annak a talentumnak a használatára, amit Isten adott nekik, hogy dallamot és napfényt hozzanak sok magányos, a bánat és a lesújtottság által sötétségbe borult helyre, énekkel szolgálva azoknak, akiknek ritkán adatik meg az a kiváltság, hogy eljussanak egy gyülekezetbe.
Főiskolások, menjetek ki a fő- és a mellékutakra! Igyekezzetek elérni úgy a magasabb, mint az alacsonyabb osztályból valókat. Jussatok be a jómódúak és a szegények otthonaiba, és ha megadatik az alkalom, kérdezzétek meg: „Szívesen vennék, ha elénekelnénk néhány gyülekezeti éneket?” Majd amikor a szívek meglágyulnak, út nyílik előttetek, hogy rövid imában kérjétek Isten áldását. Kevesen fognak erre nemet mondani. Az ilyen szolgálat igazi hamisítatlan misszionáriusi munka. (Counsels to Teachers, 547–548.)
https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.423/
Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyvének 6-7. fejezetéhez (február 27 – március 5.).
A növekvő egyház megerősödéséhez szakosodott lelkészségre van szükség. Az egyházi szolgálat számára áldás a szakosított szolgálatok léte, amelyek segítségével a gyülekezetet képzésekben részesülnek feladataik elvégzéséhez, céljaik megtervezéséhez és megbízható munkatervek kidolgozásához, valamint a hibákra is felhívják a figyelmet. Ugyanakkor ezen szakosodás miatt tévesen néhány szolgálattevő és laikus azt hiszi, hogy csak a „hivatásosak” töltik be a missziós küldetést, míg az egyház többi része csupán nézője az evangelizációs küldetésnek, amit azok visznek előre, akik az evangélium hirdetésében képzettek.
A lelki megújulás cselekvést, mozgást… életet feltételez! – de nem csak néhány ember részéről. Sok mai gyülekezetet azért tartanak élőnek, mert van egy nagyszerű prédikátoruk, vagy működésileg vagy szerkezetileg hatékony osztályokkal rendelkeznek. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti a teljes gyülekezet bevonását.
Az egyház akkor lesz igazi egyház, amikor az identitását élő szervezetként éli meg, amely minden tevékenyen részt vevő tagját magában foglalja, akik mindannyian arra lettek elhivatva és kiképezve, hogy egy különleges missziót töltsenek be: az evangélium hirdetését. Tagként lehetsz misszionárius, lelkész vagy laikus. „A világot nem az fogja meggyőzni, ami a szószékről tanítás gyanánt elhangzik, hanem ahogy a gyülekezet él.” (Keresztény szolgálat, 67. o.)
Nestor Narez
Ifjúsági szolgálatok tanító, Linda Vista Egyetem, Chiapas, Mexikó
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐🙏👼🕊
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés