2022. március 25., péntek

Higgyetek az Ő prófétáinak - március 25 - PÉNTEK - 2 Mózes 21

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2Móz 21 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20M%C3%B3zes%2021&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20M%C3%B3zes%2021&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak  

 

1.    Istennek gondja van a rabszolgákra. A 21. fejezet rátér az eseti (kazuisztikus) törvényekre. Ezek közül először a rabszolgákra vonatkozó törtvényt taglalja, ami mutatja annak fontosságát. Bár Isten nem törölte el a rabszolgaságot, amely az akkori társadalmi felépítés alkotóeleme volt, olyan törvényeket adott, amelyek védik a rabszolgákat. Bár keménynek tűnnek ezek a törvények, de ha összehasonlítjuk azzal, ahogyan akkor általában bánni szoktak a rabszolgákkal, ezek a törvények nagyon emberségesek. Elsőként foglalkozik ezzel a témával azért is, mert a rabszolgatartás ellentétes a Tízparancsolat elveivel, mert aláássa az Isten képére teremtett ember tekintélyét. 5Móz 15. szintén foglalkozik a rabszolgaság kérdésével, ahol Isten azt parancsolja a zsidó embernek, hogy a rabszolgáját testvérének nevezze. Az izraelitáknak kegyelmesen kellett bánni a rabszolgákkal, mert ők is rabszolgák voltak Egyiptomban.                

2.    Isten, az élet védelmezője. Isten védi az emberi életet, ugyanakkor igazságos azzal az emberrel, aki nem szándékosan öl meg valakit. Az ítélet végrehajtását a közösségre bízza, hogy ne egy ember terhe legyen.

3.    A szülők tiszteletének fontossága. Különösen szigorú ítélet járt a szülők ellen elkövetett bűnükre, még az olyanra is, mint a káromlás. A szülők hasonló szerepet töltöttek be kiskorú gyermekeik életében, mint maga Isten. Ezért a szülők káromlása felért Isten káromlásával. A szülők elleni tiszteletlenség gyengíti a családi köteléket, ami aztán az egész társadalomra kihatással van.

4.    Az ítéletben igazságos Isten. Talán kegyetlennek tűnik a „fogat fogért” törvény, de ezt kissé másként értették, mint mi. Ez nem kötelező jellegű volt, hanem azt hangsúlyozta, hogy a büntetés nem lehet súlyosabb, mint az okozott sérelem. Isten óvni akarta őket az ítéletben gyakorolt túlkapásoktól.       

5.    Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, akinek még az állatokat ért sérelem is fontos; akinek a törvényei sokkal igazságosabbak és kegyelmesebbek, mint a korabeli törvények (lásd: Hammurabi törvényei); aki különbséget tesz a szándékosan és előre eltervezett sérelem, valamint a véletlenül okozott sérelem között.             

Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 9. fejezet

9. fejezet – Felrázás (13. rész)

Menjetek előre hitben, és hirdessétek az igazságot, ahogy hittetek benne. Hadd lássák azok, akikért munkálkodtok, hogy számotokra ez tényleg élő valóság. (Testimonies, IX, 42.)

A krisztusi élet a kereszténység mellett felhozható leghatalmasabb érv. (Testimonies, IX, 21.)

Sokan vannak, akik az Üdvözítő nevét vallják, de szívük nincs elkötelezve az ő szolgálatában. Ők pusztán csatlakoztak egy hitvalláshoz, ám e tettükkel csak súlyosbították az ítéletüket, valamint Sátánnak még nagyobb hitető erővel bíró és még sikeresebb eszközei lesznek a lelkek megrontásában. (Review and Herald, 1888. március 27.)

Akik az Úrért őrködnek, megtisztítják lelküket az igazságnak való engedelmesség által. Az éber őrködést buzgó munkálkodással párosítják. Mivelhogy tudják, hogy az Úr az ajtó előtt áll, buzgóságuk megsokszorozódik, hogy a lelkek megmentéséért folytatott munkálkodásban együttműködjenek az isteni eszközökkel. Ezek azok a hű és bölcs szolgák, akiket az Úr gondviselővé tett az ő háznépén, „hogy a maga idejében” adjanak „azoknak eledelt”. Szólják az erre az időre kiváltképpen alkalmazható igazságot. Miként Énokh, Noé, Ábrahám és Mózes is hirdették az ő idejükre érvényes igazságot, akként fogják Krisztus szolgái átadni saját nemzedéküknek a különleges figyelmeztetést. (The Desire of the Ages, 634.)

Az, hogy meg tudunk-e állni Isten előtt, nem a kapott világosság mennyiségén, hanem azon múlik, hogyan használjuk azt, amink van. Ily módon még a pogányok is – akik amennyiben képesek különbséget tenni, a jót választják – kedvezőbb helyzetben vannak, mint akiknek nagy volt a világosságuk, és vallják, hogy Istent szolgálják, de figyelemre sem méltatják a világosságot, és mindennapi életükkel ellene vallanak hitüknek. (The Desire of the Ages, 239.)

Minden keresztény kiváltsága, hogy ne csak várja, hanem siettesse is a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak az eljövetelét. Ha mindenki, aki az ő nevét vallja, gyümölcsöt teremne a dicsőségére, milyen gyorsan szét lehetne hinteni az egész világban az evangélium magját! Hamar beérne a termés a végső nagy aratásra, a Megváltó pedig eljönne, hogy begyűjtse az értékes gabonát. (Christ’s Object Lessons, 69.)

https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.515/

 

Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyvének 9. fejezetének 2-ik részéhez (március 20-27.).

Olyan korban élünk, amelyben a házimunkát és a feladatokat háztartási gépek könnyítik meg. Akiknek modern készülékeik vannak, nem kell többé a szennyest kézzel mosniuk vagy kézzel mosogatniuk. A sütés-főzés sokkal könnyebb manapság, mint elődeinknek volt. A bevásárlásunk nagy részét online elvégezhetjük, sőt, az étel házhozszállítását is kérhetjük!

Sajnos azonban ez a munkatakarékos szellemiség nem mindig vált előnyünkre az evangélium hirdetésében. Ahelyett, hogy kihasználnánk a technológia nyújtotta valamennyi előnyt, hogy több időnk maradjon bizonyságot tenni, hagytuk, hogy ellustuljunk és elkényelmesedjünk. Már-már olyan, mintha azt hinnénk, hogy bedugjuk a konnektorba a bizonyságot tevő háztartási gépet, és ettől reméljük, hogy megnyerjük a szomszédot, anélkül, hogy igazán beszélgetnünk kellene vele. Isten ezt másképp látja. Előjogokat adott nekünk és számonkérhetőek leszünk azért, hogy hogyan használjuk fel az időnket és a lehetőségeinket.

„Nagyobb világosság ragyog ránk, mint egykor atyáinkra. Nem nyerhetünk elfogadást és tisztességet Istentől, ha ugyanazt a szolgálatot teljesítjük és ugyanazt a munkát végezzük el, amit atyáink teljesítettek és végeztek el. Hogy pedig ugyanabban az elfogadásban és áldásban részesüljünk az Úrtól, mint ők, követnünk kell őket hűségükben és buzgóságukban – úgy használva a mi világosságunkat, ahogy ők használták fel az övéket, és úgy munkálkodva, ahogy ők is munkálkodnának, ha a mi időnkben élnének. Járnunk kell a ránk áradó világosságban, különben ez a fény sötétséggé válik.” (88. o.).

Karen D. Lifshay

Kommunikációs asszisztens, Hermiston HNA Egyház, Oregon, USA

Fordította Gősi Csaba

2 megjegyzés: