Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 4Móz 11 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=4%20M%C3%B3zes%2011&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=4%20M%C3%B3zes%2011&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten, aki igazi gyülekezetet akar és nem egy gyülevész csoportot. Isten igazi gyülekezetet és közösséget akart formálni népéből, de a gyülevész nép ezt akadályozta, amiért felgerjedt az Isten haragja.
2. Isten középen van, és az Övéit is odahívja. Isten lakóhelye a szentsátor a tábor közepén foglalt helyet, a gyülevész nép pedig a tábor peremén. A lázadások mindig innen indultak, ezért büntette meg Isten a tábor peremén levőket. A tábor peremén levők nem akartak közel kerülni Istenhez, ezért a tábor szélén maradtak, ahol éltek a tábor áldásaival, de ha a táboron kívül volt valami számukra érdekes, például a pogány táncos nők, akkor odacsatlakoztak. Amikor jó dolgok történtek a táborban, elfogadták az áldásokat, amikor nehézségekkel találkoztak, lázadtak. Te hol foglalsz helyet? Távol Istentől, a peremen és lázadsz, vagy arra vágysz, hogy minél közelebb kerülj Istenhez?
3. Isten nem haragszik meg az őszinte érzések kimutatásáért. Mózes elég keményen számonkéri Istent a ránehezedő feladat miatt, de Isten végtelen türelemmel megoldja barátja aggodalmait.
4.
Isten
megosztja a feladatok terheit. Isten már
korábban is könnyített volna Mózes terhein, de Mózes mindezidáig nem volt készen
arra, hogy vezetői tisztségéből bármit is leadjon.
5. Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, aki néha enged a rossz kéréseknek is, aminek rossz vége lesz, de a nép olyat tanulhat meg ezekből, amit máshol nem; aki kifejezi nemtetszését, de mindig a nép érdekében; aki véd a gyülevész nép okozta bajoktól; aki saját érdekünkben kéri, hogy legyünk mértékletesek; aki leveszi terheinket, ha elfáradtunk.
Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 15. fejezet
15. fejezet – Az aratnivaló begyűjtése (7. rész)
Nehémiás és társai nem vonták ki magukat a nehéz munkából, nem mentették ki magukat a megpróbáló szolgálat alól. Sem éjjel, sem nappal, sem az alvásra adatott rövid időre nem bújtak ki a ruhájukból, sem a fegyverzetüket nem tették félre. „És sem én, sem az én atyámfiai, sem legényeim, sem az őrizők, akik énutánam voltak, nem vettük le ruháinkat; ki-ki csak mosódáskor tette le fegyverét.” (Southern Watchman, 1904. április 26.)
Semlegesítő befolyás minden vallási mozgalomban – Izrael előkelőinek és elöljáróinak többsége szintén nagylelkűen tett eleget kötelességének; akadtak azonban egy kevesen a tékoabeli előkelők között, akik „nem hajtották nyakukat az ő Uruk igájába”. Miközben a hűséges építőkről tiszteletteljes említést tett az Isten könyve, e rest szolgák emlékezetébe a szégyen jegye égett be, és minden jövő nemzedék számára intő jel gyanánt adták tovább.
Minden vallási mozgalomban akadnak olyanok, akik noha nem tagadhatják, hogy Isten műve ez, meghúzódnak a háttérben, és egy szálkát sem tesznek odébb a munka előmenetele érdekében. Ellenben saját önző érdekeik előbbre vitelében ugyanezek az emberek a legdolgosabb és legtettrekészebb munkások. Jó lenne megemlékezni arról, hogy létezik a mennyben egy feljegyzés, az Isten könyve, amelyben valamennyi cselekedetünk fel van írva. Ebből a könyvből semmi nem maradt ki, nincsenek tévesztések, és ez alapján ítélnek meg minket. Ott minden elszalasztott alkalomról, amikor Istent szolgálhattuk volna, hűségesen feljegyzés készült, miképpen általa a hit és a szeretet legszerényebb tette is örökkévaló emlékezetben marad. (Southern Watchman, 1904. április 5.)
Felhívás a mai Nehémiásokhoz
A mai gyülekezetben Nehémiásokra van szükség – nem olyan emberekre, akik csak imádkozni és prédikálni tudnak, hanem akik imái és prédikációi szilárd és lelkes céltudatossággal párosulnak. Azt az utat, amit e héber hazafi tervei kivitelezésében követett, kell ma is követniük a lelkészeknek és a vezető tisztségben levőknek. Amikor lefektetik terveiket, úgy kell azokat a gyülekezet elé tárniuk, hogy megnyerjék érdeklődésüket és együttműködésüket. A népnek meg kell értenie a terveket és ki kell vennie a részét a munkából, és így személyes érdekük fűződik annak sikerességéhez. A Nehémiás erőfeszítéseit kísérő siker azt bizonyítja, hogy mi mindent végezhet el az ima, a hit és a bölcs és erőteljes cselekvés. A vezető által tanúsított lelkületet a nép nagy mértékben vissza fogja tükrözni. Ha azok a vezetők, akik vallják azokat az ünnepélyes és fontos igazságokat, amelyek megpróbálják e mostani időben a világot, nem tanúsítanak odaadó buzgóságot a nép felkészítésében, hogy megállhasson az Isten napján, arra kell számítanunk, hogy a gyülekezet nemtörődöm, tétlen lesz és a gyönyörök kedvelője. (Southern Watchman, 1904. március 29.)
https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.1166/
Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyve 15. fejezetéhez (május 15-21.).
A Keresztény szolgálat az egyik leginkább inspiráló könyv, amelyet Ellen White írásaiból állítottak össze keresztények – különösképpen hetednapi adventisták – számára. A mű számos szempontot tekint át arról, hogy Isten maradék egyházának tagjai – birtokukban a legünnepélyesebb üzenettel, amelyet a világnak adhatnak –, hogyan szervezzék meg önmagukat, hogy elvigyék a hármas angyali üzenetet az egész világ számára.
Ez a fejezet, Az aratnivaló begyűjtése címmel, értékes gondolatokat és útbaigazítást ad arra, hogy hogyan fogadjunk adományokat és felajánlásokat nem hívőktől missziós tevékenységek támogatására. Nehémiás példáján keresztül arra kapunk ösztönzést, hogy bölcsen közelítsük meg a szóba jöhető személyeket, és ismertessük meg őket a munkával, amit végzünk, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy Isten ügyét segíthessék. A hazai és a külföldi missziók összefogását is előtérbe helyezi. Ha „nagylelkű, önmegtagadó és önfeláldozó lelkület” nyilatkozik meg a külmisszióban a felajánlások által, akkor ennek pozitív „visszahatása” lesz a helyi missziónkra is. Ha ezeket az elveket elfogadjuk és imádságos lelkülettel és hittel alkalmazzuk „bölcs és erőteljes tevékenységekben”, akkor nagyobb hatással lesz a missziónkra, és gazdagabb aratást eredményez Isten országa számára. Csakúgy, mint Nehémiás idejében, munkásokra van szükség, akik cselekedeteikkel össze tudják fogni az egyházat, és így a gyalázat és a gúny ellenére is előmozdítják Isten ügyét. Buzgó, derék és önfeláldozó munkánk révén elérhetjük, hogy a menny örömtől ragyogjon.
Enos Mbuga
Kenya, jelenleg lelkipásztori evangelizációt tanul a Hartland Főiskolán, Virginia, USA
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐🙏👼🕊
VálaszTörlésÁmen!
VálaszTörlés