Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=4%20M%C3%B3zes%2018&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=4%20M%C3%B3zes%2018&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten komoly terheket helyez a papokra és lévitákra, de segítséget és sok örömet is ad a szolgálatban. Ez a fejezet azzal kezdődik, hogy ők a felelősek mindenért, ami a szentsátorban történik, és a hibákért őket éri büntetés. Első pillantásra túl szigorúnak tűnik ez az intézkedés, de látni kell a kiváltságot is, hogy ők Isten különleges tulajdonai, Isten munkatársai és olyan szolgái, akik a legközelebb állnak hozzá és a legkiváltságosabb feladatokat végezhetik. Ezt pedig kellő komolysággal és tisztelettel kell végezni.
2. Isten gondoskodik szolgái fizikai szükségleteiről. Isten a papoknak és családjuknak adta, mindazt, amit a nép áldozatul neki bemutatott. A legszentebbet és a legjobbat kapták. Mindenből az elsőt és a legjobbat. Miközben a papok jussa az áldozatok, a lévitáké a tized volt. Izrael népének minden tizede a Léviták és családjaik eltartását szolgálta, viszont ők is tizedet adtak, amit a papok kaptak meg. Isten rendszere szépen működik. Szolgái tisztességes ellátásban részesülnek, a nép pedig megfelelő lelki segítséget és támaszt kap
3. Ezen kívül egy olyan Istent is látunk ebben a fejezetben, aki megengedi a bűn következményeinek a learatását, ugyanakkor meg is gyógyítja az ilyenkor kapott sebeket; aki gondoskodik a papok és léviták anyagi gondjainak megoldásáról, hogy ne nekik kelljen biztosítani családjuk ellátását, hanem teljes figyelmüket a szolgálatra fordíthassák.
Olvasmány – E.G. White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT 16. fejezet
16. fejezet – Gyülekezetnövekedési mozgalom (7. rész)
Az ősi Izrael mulasztásából megérthető tanulság
Amikor az izraeliták beléptek Kánaánba, nem töltötték be Isten szándékát, s nem vették birtokba az egész földet. Miután a hódítást részben végrehajtották, letelepedtek, hogy élvezhessék győzelmeik gyümölcsét. Hitetlenségüknél és kényelemszeretetüknél fogva a már meghódított földdarabokon tömörültek össze, ahelyett, hogy előrenyomultak volna új területek elfoglalására. Így aztán kezdtek eltávolodni Istentől. Azzal, hogy elmulasztották véghezvinni a menny szándékát, lehetetlenné tették az Úr számára, hogy beteljesítse rajtuk az áldás ígéretét. Nem ugyanezt a dolgot műveli a mai gyülekezet is? A hitvalló keresztények ott tömörülnek – jóllehet előttük áll az egész világ az evangélium szűkében –, ahol a maguk számára élvezhetik az evangélium kiváltságait. Nem érzik az új területek elfoglalásának szükségét, hogy elvigyék az üdvösség üzenetét a távoli vidékekre. Nem kívánják teljesíteni Krisztus megbízóparancsát: „Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek!” Vajon ők kevésbé vétkesek, mint a zsidó egyház volt? (Testimonies, VIII, 119.)
https://white-konyvtar.hu/fejezet/KSz/felfedezesek/1925/13.1227/
Olvasmány Ellen White KERESZTÉNY SZOLGÁLAT című könyve 16. fejezetéhez (május 22-28.).
„Számos hitvalló keresztény, gyülekezeti kapcsolatokra vágyva, kizárólag önmagára gondol. Élvezni kívánja a közösséget és a lelkészi gondoskodást. Nagy és virágzó gyülekezet tagjai lesznek, és megelégszenek azzal, hogy keveset tesznek másokért.” Keresztény szolgálat 179. o.
Krisztus azzal a céllal ment meg minket, hogy másokat szolgáljunk. Isten azt akarja, hogy a világ különböző helyeire szétszórva osszuk meg az igazság fényét. A gyülekezet nem arravaló hely, hogy oda visszavonuljunk a világtól, hanem egy olyan hely, ahol megújulunk, hogy utána elérjük a világot. Valójában Isten nem azért ment meg minket, hogy egyhelyben üljünk, hanem hogy szolgálhassunk.
Ha Isten megmentett a bűneidtől, akkor arra hívott téged, hogy szolgálj a tálentumaidnak és képességeidnek megfelelően. Ha nem szeretnél másokat szolgálni, és csak a saját szükségleteid foglalkoztatnak, fel kell tenned a kérdést, hogy Krisztus valóban ott van-e az életedben. A szív, amelyet megmentettek, szolgálni akar.
Végső soron a fő oka annak, hogy nem fordulunk másokhoz, az, hogy nem úgy szeretünk, ahogyan kellene. Az Isten és a mások iránti szeretet kellene, hogy a legerősebb motiváció legyen, hogy terjesszük az evangéliumot a sötétségben járóknak. Ebben a tekintetben Ábrahám egy figyelemre méltó példa. Az ő életét az határozta meg, hogy hajlandó volt kilépni és Isten hívásának engedelmeskedni. Hajlandó volt elhagyni a hazáját, a családját és a barátait, és oda menni, ahová Isten küldte.
Isten ma arra kér téged, hogy lépj ki a komfortzónádból és oszd meg az evangéliumot másokkal… Ugye hajlandó vagy rá?
Mwaba Chibwe
Zambiai Köztársaság, jelenleg a Hartland Főiskolán tanul,
Virginia, USA.
Fordította Gősi Csaba
Ámen 🛐🙏👼🕊
VálaszTörlés