Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2 Krónikák 8 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nika%208&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%208&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten kegyelmes volt Salamonhoz botlásai ellenére is. Isten bölcsességet adott Salamonnak, de szabadakaratot is. Isten nem avatkozott be azonnal, amikor Salamon figyelmen kívül hagyta Isten intelmeit. Isten nem vonta meg az áldásait Salamontól, hiszen özönlettek a kincsek az országba. A Krónikák könyve később íródott, mint a Királyok könyve, ezért a távoli múltat egy kicsit megszépíti, a rosszat elfelejti és csak a jóra emlékszik. A Királyok könyve sokkal kíméletlenebb a királyokkal kapcsolatosan és a rosszat is elmondja róluk.
2. Salamon botlásai ellenére szerette Istent és az istentisztelet fontos szerepet kapott életében. Salamon ekkor azon a ponton van, amikor Isten iránti imádata teljes, Dávid nyomdokaiban halad. De élete más területein már kezd engedni a kísértéseknek. Élete arra int bennünket, hogy amikor Isten felé fordulásunkat valami elkezdi gyengíteni, akkor azonnal kezdjünk intenzívebben imádkozni a megerősödésért. Kísértés kísértést szül. Minél több idő telik el, annál jobban szaporodnak a kompromisszumok. Visszafordulni az idő teltével, a kompromisszumok növekedésével egyre nehezebb. Van rá ugyan lehetőség, de ehhez sokkalta nagyobb erő kell, mint engedni a kísértéseknek, és hosszabb távon a kompromisszumok rengeteg szenvedést hoznak. Salamon vissza tudott fordulni, bizonyítják ezt az általa írt bölcsesség könyvei.
Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 14. fejezet
15. fejezet – ISTEN PECSÉTJE ÉS A FENEVAD BÉLYEGE (2. rész)
Az elnyert világosság szerint ítéltetünk meg
Sokan, akiknek nem volt meg az a kiváltságuk, mint nekünk, megelőzik a mennyben azokat, akiknek nagy a világosságuk, de nem aszerint éltek. Sokan a legjobb ismeretük szerinti világosságban éltek, és ez alapján ítélik meg őket (Letter, 1895, 36.).
Várnunk kell a kijelölt időre, amíg a figyelmeztetés eljut a világ minden szegletébe, és elegendő világosság és bizonyíték adatik mindenkinek. Némelyeknek kevesebb a világossága, mint másoknak, de mindenki a neki adott tudás szerint lesz megítélve (Ms, 1899, 77. o.).
Nagy világosságot kaptunk Isten törvényéről. Ez a törvény a jellem mércéje. Az embernek most ehhez kell alkalmazkodnia, és ez által lesz megítélve az utolsó nagy napon. Akkor az emberekkel a nekik adott világosság szerint bánnak (RH, 1901. január 1.).
Akiknek nagy világosságuk volt, de megvetették azt, rosszabb helyzetben vannak, mint akiknek nem adatott annyi kiváltság sem. Ők Uruk helyett magukat magasztalják fel. Az emberi lényekre kirótt büntetés minden esetben arányos lesz a szégyennel, amit Istenre hoztak (8MR, 1901, 168. o.).
Mindenki eleget fog tudni ahhoz, hogy értelmesen dönthessen (GC, 1911, 605. o.).
Nincs mentség a szándékos vakságra
Senkit sem ítélnek el azért, mert nem követte azt az ismeretet, amely sohasem volt az övé, mivel nem szerezhette meg. De sokan utasítják vissza a Krisztus képviselői által bemutatott világosság iránti engedelmességet, hiszen a világ mércéjéhez kívánnak alkalmazkodni Őket a megértett és a lelküket megvilágító igazság fogja kárhoztatni az ítéletben (5BC, 1884, 1145. o.).
Sokaknak alkalmuk van értesülni az igazságról, és mégsem veszik a fáradságot, hogy azt meghallgassák vagy megértsék. Azt gondolják, hogyha nem hallják, akkor majd számon sem kérhetik tőlük. De ugyanúgy bűnösnek ítélik őket Isten előtt, mintha hallották és elutasították volna. Nincs mentsége azoknak, akik a tévelygést választották, mikor megérthették volna az igazságot. Jézus a szenvedéseivel és halálával engesztelést hozott a tudatlanságból elkövetett bűnért, de a szándékos vakságra nem nyújtott megoldást.
Azért a világosságért nem fognak felelősségre vonni, amely nem jutott el a tudatodig, de azért már igen, amelynek ellenálltál, és visszautasítottad. Az ember nem értheti meg azt az igazságot, amellyel sohasem találkozott, és ezért nem ítélhető el azért a világosságért sem, amellyel soha nem rendelkezett (5BC, 1893, 1145. o.).
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlés