Higgyetek az Ő prófétáinak - január 3 - KEDD - 1 Krónikák 17

Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/

Te milyennek látod azt az Istent, Akit 1 Krónikák 17 bemutat?

A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:

Károli Gáspár fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nika%2017&version=KAR

Új protestáns fordítás:

https://www.biblegateway.com/passage/?search=1%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%2017&version=NT-HU

(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak

 

1.   Isten hálás cselekedetekre indítja az embert. Dávid, amikor befejezte saját házának építését az Isten iránti hála arra késztette, hogy templomot építsen Neki. Amikor körülnézett és látta a sok áldást, amellyel Isten megáldotta, nem tehetett mást, mint megkeresi annak a módját, hogy kifejezze Isten iránti háláját és viszonozza azt a szeretetet, amit Tőle kapott. Elgondolása a prófétának is tetszett, sőt Istennek is, de Ő valami mást tervezett.

2.   Isten nem követelődző. Nem mondta azt Dávidnak, hogy először neki építsen templomot és csak utána foglalkozzon a saját házával, sőt, mi több, tudtára is hozta Dávidnak, hogy az elmúlt 400 évben egy sátor volt a temploma, és ő ezzel teljesen meg volt elégedve. Istent jobban érdekelte egy másik templom, az ember, akiben lakni szeretne; jobban érdekelte a népe, mint közösség (amely szintén templom), akik között lakni szeretne.

3.   Isten annyira odafigyel gyermekeire, hogy még a mindentudását is kész mellőzni. Ebben a fejezetben Isten azt ígéri Dávidnak, hogy fiával szövetséget köt és leszármazottai királyságát megerősíti örökre. Hogy mondhatott ilyet az Isten, amikor tudta, hogy Salamon sem lesz teljes szívével hűséges hozzá, a további leszármazottai pedig nagyon messze kerülnek tőle? Isten nem akarta szomorítani Dávidot, és egy olyan lehetőséget hagyott nyitva számukra, amelyben meg is valósulhatott volna Isten ígérete. Isten tudja, hogy melyik ember fogja elhagyni és lesz hűtlen hozzá. Ennek ellenére mégis úgy viselkedik vele az ember hűsége idején, mintha ez a viszony mindörökre megmaradna. Isten igazságos és szerető, és nem akarja manipulálni a dolgokat, hogy rosszul bánik azokkal, akikről tudja, hogy el fogják hagyni.     

Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 12. fejezet

12. fejezet – A ROSTÁLÁS (3. rész)

A nyílt, egyenes bizonyságtétel idézi elő a rostálást

Megkérdeztem a látott rostálás jelentőségét, és megmutatták nekem, hogy azt az Igaz Bizonyság laodiceabeliekhez írt nyílt, egyenes bizonyságtétele idézte elő. Ez mély benyomást gyakorol annak szívére, aki elfogadja; és arra indítja őt, hogy célját magasra tűzze, és a teljes igazságot hirdesse. Többen is lesznek, akik nem tudják elviselni ezt a határozott tanúságtevést. Ők szembe fognak szállni az igazakkal, és ezzel előidézik a rostálást Jézus népe körében (1T, 1875, 181. o.).

Sokak Ákánhoz hasonlóan túl későn vallják meg bűneiket a megmeneküléshez. Nem állnak összhangban az igazsággal. Megvetik a nyílt és egyenes bizonyságtevést, ami elhatol a szívig, mi több, örülnének, ha a feddő üzenetet közvetítőket elhallgattatnák (3T, 1873, 272. o.).

Az Úr az elmúlt években hangzó kendőzetlen, egyértelmű tanúbizonysággal hív a megújulásra. A lelki élet megelevenedését várja mindannyiunktól. Sokáig volt tompa népének lelkiereje, de lesz feltámadás a tetszhalálból! Imádkozás és bűnvallomás által készítsük az utat a Király előtt! (8T, 1904, 297. o.).

Az igazságtalan bírálgatás a lélek pusztulását okozza

Napjainkban is vannak és mindig is lesznek egész családok, akik egykor örültek az igazságnak, de hitük meggyöngül a rágalmak és hamisságok miatt. Mindezt olyanoktól hallották, akiket szerettek, és akikkel bensőségesen beszélgettek. Szívüket megnyitották a konkoly vetése előtt, a konkoly felnőtt és megerősödött a gabona között, a gabona termése mind kevesebb lett, és a drága igazság számukra elvesztette az erejét (TM, 1898, 411. o.).