Itt találod az összes felolvasást: http://higgyetekazoprofetainak.blogspot.hu/
Te milyennek látod azt az Istent, Akit 2 Krónikák 5 bemutat?
A fejezetet itt olvashatod el a Bibliából:
Károli Gáspár fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nika%205&version=KAR
Új protestáns fordítás:
https://www.biblegateway.com/passage/?search=2%20Kr%C3%B3nik%C3%A1k%205&version=NT-HU
(A következő pontokban azt találod, ahogy a szerző meglátta Istent ebben a fejezetben. Kommentben leírhatod, hogy te milyen Istent fedeztél fel ebben a fejezetben. Ha e-mailben kaptad meg az olvasmányokat, akkor válaszlevélben írhatod meg gondolataidat vagy kommentet írhatsz ide: https://www.facebook.com/higgyetekazoprofetainak
1. Isten beköltözik a számára épített házba. A Mózes által épített sátor szerepe befejeződött, helyébe Salamon temploma lépett. Miközben a zenekar és énekkar dicsőített Istent, Isten látványosan bevonult a templomba. Isten jelenlétének felhője betöltötte a házat. Isten ma is így akar jelen lenni Istentiszteleti helyeinken. Talán a felhőt nem látjuk, de szívünkkel-lelkünkkel érezzük Isten jelenlétének szépségét és áldásait.
2. Isten ott jelenik meg, ahol összhang van. Azt olvassuk ebben a fejezetben, hogy a zenész és énekes léviták „összehangolva zengték az Úr dicséretét és magasztalását.” Isten azt szeretné, ha nemcsak a hangszereinket és énekgangunkat hangolnánk össze, hanem a szívünket és lelkünket is. Jézus ezért az egységért és összhangért imádkozott főpapi imájában.
3. Isten szeretné, ha a világ meghallaná az énekünket. Az énekeseknek azt kellett énekelni, hogy Isten jó, és örökké tart szeretete. Isten azt szeretné, hogy ma is olyan hangosan énekeljük, hogy Isten jó és örökké tart szeretete, hogy az egész világ meghallja. Sátán, az ordító oroszlán hangosan ordítja, hogy Isten rossz. A mi énekünknek túl kell harsogni az oroszlán ordítását.
Olvasmány – E.G. White AZ UTOLSÓ NAPOK ESEMÉNYEI 14. fejezet
14. fejezet – A HANGOS KIÁLTÁS (6. rész)
Sok adventista szembefordul a világossággal
Gyülekezeteinkben csodálatosan fog Isten hatalma megnyilatkozni, de ez nem hat azokra, akik nem alázták meg magukat az Örökkévaló előtt, sem nem nyitották meg szívük ajtaját bűnmegvallással és bűnbánattal. Az Isten dicsőségétől bevilágító hatalom ragyogja be a földet. E megnyilatkozásokba azonban sokan olyasmit képzelnek, amit vakságukban veszélyesnek gondolnak, olyat, ami félelmet ébreszt bennük, ezért mindent megtesznek, hogy ellenálljanak neki. Mivel az Úr nem az ő elgondolásaik és várakozásaik szerint dolgozik, a munkát így ellenezni fogják. Azt kérdezik: Már hogy ne ismernénk fel Isten Lelkét, amikor oly sok évet töltöttünk munkálkodással?! (RHExtra, 1890. december 23.).
Nem értik meg a harmadik angyal üzenetét; hamis világosságnak nevezik a világosságot, amely beragyogja a földet, mivelhogy nem hajlandók növekvő dicsőségében járni (RH, 1890. május 27.).
A legtöbb nem adventista elutasítja a figyelmeztetést
Sokan, akik hallják az üzenetet (ők a túlnyomó többség), nem fogják elhinni az ünnepélyes figyelmeztetést. Hűtleneknek bizonyulnak Isten parancsolataihoz, ami a jellemet próbálja meg. Az Úr szolgáit rajongóknak nevezik. A lelkészek figyelmeztetik gyülekezeteiket, hogy ne hallgassanak rájuk. Noéval is így bántak, miközben Isten Lelke őt az üzenet hirdetésére ösztönözte, függetlenül attól, hogy meghallgatják vagy visszautasítják (TM, 1895, 233. o.).
Némelyek hallgatnak majd a figyelmeztetésre, de a többség semmibe veszi azt (HP, 1897, 343. o.).
A régi farizeusokhoz hasonlóan a népszerű tanítók is tekintélyük megkérdőjelezése miatt, haragtól eltelve, Sátántól származónak bélyegzik az üzenetet; a bűnt szerető tömegeket pedig fölingerlik, hogy szidalmazzák és üldözzék a hirdetőket (GC, 1911, 607. o.).
Tömegek válaszolnak a hívásra
A különböző vallási testületekben szétszórva élők válaszoltak a hívásra, és a drága lelkek sürgetve kiszólíttattak az egyházakból, melyek sorsa megpecsételődött, amiképpen Lótot is felszólították, hogy sietve hagyja el Sodomát, mielőtt az elpusztul (EW, 1858, 279. o.).
Lesz majd az állhatatos híveknek egy serege, akik sziklaszilárdan állnak az utolsó próbában (3SM, 1888, 390. o.).
Sok ember hagyja ott a világ sorait és az egyházakat – még a katolikus egyházat is –, akiknek buzgalma messze túlhaladja azokét, akik eddig zárt rendben álltak, hogy hirdessék az igazságot (3SM, 1889, 386–387. o.).
Tömegek fogadják majd el a hitet, és csatlakoznak az Úr seregéhez (Ev, 1895, 700. o.).
Sokan, akik eltévelyedtek a nyájtól, visszajönnek, hogy kövessék a nagy Pásztort (6T, 1900, 401. o.).
A pogány Afrikában, Európa és DélAmerika katolikus országaiban, Kínában, Indiában, a tenger szigetein és a föld minden sötét részén az Üdvözítő már előre fölkészítette választott gyermekeit, akik majd feltűnnek a sötétség közepette, és világosan megmutatják a hitehagyó világnak, milyen átformáló ereje van az Isten törvénye iránti engedelmességnek. Már most is megjelennek minden nemzet, nép és népcsoport között, és a legsötétebb hitehagyás órájában – amikor Sátán a legnagyobb erőfeszítéseket teszi, hogy halálbüntetés terhe mellett felvetesse „mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal” (Jel 13:16) a hamis nyugalomnap hűségjelét – a hűségesek, a „feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei… fénylenek, mint csillagok e világon” (Fil 2:15) (PK, 1914, 188–189. o.).
Ámen 🛐🙏
VálaszTörlés